A Szabadság-szobor megkoszorúzásával zárult az aradi megemlékezések sora
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedd este Aradon, az 1849–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának, az aradi 13 vértanú kivégzésének 177. évfordulóján. Szakítva az eddigi hagyományokkal, a magyar kormány üzenetét nem mondták el, illetve nem olvasták fel az aradi október 6-i megemlékezésen.
2026. október 06., 21:482026. október 06., 21:48
2026. október 06., 22:102026. október 06., 22:10
Az erdélyi megemlékezések fő helyszíne idén is Arad volt, melynek neve – a szabadságharc megannyi dicsőséggel megvívott csatája ellenére – a forradalom tragikus végkimenetelével forrt össze, hiszen „a magyar Golgotán” (Kossuth Lajos nevezte így a várost) végeztette ki Julius Jacob von Haynau osztrák táborszernagy a honvédsereg 13 főtisztjét 1849. október 6-án. Az egykori Vesztőhelyen álló obeliszknél – a tábornokok közül 11-nek a végső nyughelyénél – tartott áhítattal és koszorúzással kezdődött délután a megemlékezés, ezt követően a belvárosi minorita templomban tartottak gyászmisét a vértanúk lelki üdvéért.
Megemlékezők a minorita templomban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– mondta szentbeszédében Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, a szentmise főcelebránsa és ünnepi szónoka.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A templomból a megemlékezők gyalog vonultak át a Román–magyar megbékélés parkjába, ahol a vértanúk emlékművénél, Zala György monumentális Szabadság-szobránál hangzottak el beszédek és helyezték el a kegyelet koszorúit. Călin Bibarț aradi polgármester köszöntője után Kelemen Hunor RMDSZ-elnök fejtette ki, hogy Arad nemcsak a gyász helye. „Arra is emlékeztet bennünket, hogy az ember élete véget ér, de amit a közösségéért és a nemzetéért tett, kitörölhetetlenül tovább él” – mondta ünnepi beszédében.
A szabadságharcban vagy egy diktatúrában könnyű felismerni a hőst: ő az, aki szembeszáll az elnyomással, az elnyomó hatalommal, akár az életét is kockáztatva. Ők mutatnak példát a nehéz időkben, de ahhoz, hogy a hatásuk érezhető legyen, szükség van a ma emberére is: a szabad világban a hős sokszor nem az, aki rendkívüli dolgokat tesz, hanem az, aki a hétköznapi kötelességeit komolysággal, felelősséggel végzi. Ilyen a tanár, a vállalkozó, a jövőjét építő fiatal, a közösségszervezést vállaló önkéntes – sorolta.
Huszár hagyományőrzők
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A rendszerváltás óta eltelt 36 évben sok közösségi jogot kivívott a magyarság, de „amit kivívtunk, azt el is veszíthetjük” – figyelmeztetett Kelemen Hunor. Mint mondta, a Szabadság-szobor története erre is figyelmeztet bennünket.
Ez is a rossz banalitása. Előbb csak egy kis lépés, amit elfogadunk, még elviselhetőnek tűnik, még valahogy meg lehet indokolni. Aztán egy újabb, már határozottabb ugrás, és addig, és addig, és addig, amíg zárul a kör. A rossz eluralkodik a társadalmon. (…) Vannak, akik azt mondják, hogy jöjjön az AUR, az nem is olyan rossz. Nem is magyarellenes, nem is veszélyezteti az intézményeinket, iskoláinkat. A történelemből jól ismerjük az ilyen politikát. Ismerjük pontosan, hogy a rossz banalitása mire képes. Ne engedjünk teret neki! Ezt is tanítja a Szabadság-szobor emléke, a tizenhárom Aradon kivégzett hős katona öröksége. Egyszerre fogja elvinni a szabadságunkat, ha engedünk, és az emberi méltóságunkat” – vetítette ki az aktuális politikai helyzetre, a közösség összefogására szólítva fel.
Kelemen Hunor szerint a legkisebb jogsértést sem szabad elnézni
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Amíg összetartozunk, lesz erőnk megvédeni mindazt, amit elődeink ránk hagytak, és felépíteni azt, amit gyermekeinknek tovább akarunk adni” – mondta.
Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, az RDMSZ Arad megyei szervezetének elnöke beszédében azt mondta: 1849 óta Arad neve elválaszthatatlan a tizenhárom vértanú nevétől, ezért itt az emlékezésnek is más a súlya:
„Október 6-a arra is emlékeztet, hogy a szabadság története soha nem lezárt történet. Minden nemzedék örököl valamit abból, amit az előtte járók megszereztek, és hajlamos nagyon gyorsan természetesnek tekinteni azt. Mi, romániai magyarok ezt pontosan tudjuk. Sok minden, ami ma a hétköznapjaink magától értetődő része, egyáltalán nem volt magától értetődő. A magyar iskola, az anyanyelvhasználat, a saját intézményeink, a politikai képviseletünk mögött évtizedek munkája, vitái és küzdelmei vannak. Valakinek minden egyes alkalommal ki kellett állnia értük. És ebből azt is megtanultuk, hogy a saját ügyeinkben elsősorban magunkra számíthatunk. Lehetnek és kellenek is szövetségeseink, de helyettünk senki nem fogja megszervezni a közösségünket, működtetni az intézményeinket vagy képviselni az érdekeinket. Ami nekünk fontos, azt nekünk kell napirenden tartanunk” – mondta Faragó Péter.
Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnök
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A beszédek után az Aradi Református Egyházmegye ifjúsági együttese lépett színpadra, zenei aláfestést biztosítva a Csiky Gergely Főgimnázium diákjai fáklyás felvonulásához. A fáklyák fényében helyezték el a kegyelet koszorúit a megemlékezők.
Először fordult elő, hogy a magyar kormány üzenetét nem mondták el vagy nem olvasták fel a Szabadság-szobornál. A Vesztőhelyen Kürtös László, a honvédelmi minisztérium államtitkára és kabinetének tagjai koszorúztak, a Facebook-oldalára feltöltött videós beszámoló szerint a hivatalos program előtt a Szabadság-szobornál is lerótták kegyeletüket a vértanúk emléke előtt.
Az esti megemlékezésen, a Szabadság-szobornál a magyarországi testvérvárosok küldöttségein kívül Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul koszorúzott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!