Az RMDSZ által javasolt fejlesztési régiók
A helyi közösségeket nem lehet matematikai, könyvelői szempontok szerint megközelíteni – jelentette ki a Krónikának Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere román kormánypárti politikusok részéről a közigazgatási átszervezés szükségességéről elhangzó nyilatkozatok kapcsán. Az Országos Önkormányzati Tanács elnöke elmondta, az RMDSZ számára elfogadhatatlan a községek Marcel Ciolacu kormányfő által felvetett összevonása. Az elöljáró ismertetése szerint a szövetség azt javasolja, hogy alakítsanak ki kisebb méretű fejlesztési régiókat, és azokat lássák el közigazgatási hatáskörökkel – ezeket azonban nem a megyei önkormányzatoktól, hanem a kormánytól kell elvenni.
2023. október 25., 09:302023. október 25., 09:30
– Marcel Ciolacu miniszterelnök többször is elmondta a sajtó képviselőinek, hogy a közigazgatási reform keretében szükség van a kis létszámú falvak, községek adminisztratív összevonására. Ezen túlmenően mit lehet tudni az elképzelés részleteiről?
– A községek összevonásáról egyetértés van a két nagy román kormánypártban. Beszélgetnek róla a politikusok, az elképzelés részletes, írott változata azonban még nem született meg. Annyi bizonyos, hogy létezik szándék a közigazgatási átszervezésre.
– Az eddigi román közigazgatási reformkezdeményezések kivétel nélkül hátrányosabbak az erdélyi magyarság számára, mint a jelenleg létező rendszer. Milyen esély van arra, hogy számunkra elfogadható kompromisszum szülessen?
– A jelenlegi romániai közigazgatási berendezkedés 1968-ban jött létre. Egyetértünk abban, hogy ezzel sok minden nincs rendben, illetve sok mindenben kell változtatni. A jövő évi választások egyik legnagyobb tétje, hogy a megmérettetések után mi milyen mértékben tudunk beleszólni abba, amit a román politikai szereplők a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatosan elképzelnek. Az elmúlt években a román politikum kétszer futott neki ennek a történetnek, és
– Traian Băsescu államfő nyolc megyét szorgalmazott a negyvenkettő helyett, később pedig Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnök újabb javaslattal állt elő. Ajánlottak-e kompromisszumos megoldást az erdélyi magyarok számára?
– Traian Băsescu, majd később Liviu Dragnea kezdeményezésével kapcsolatban nem azt kifogásoltuk, hogy át akarják szervezni Románia közigazgatását, hanem azt, hogy ezt rosszul teszik. Az államelnök a nyolc fejlesztési régiót akarta nyolc megyévé átalakítani, ami nehezen értelmezhető, buta kezdeményezés volt. A magyar közösség, az RMDSZ irányába azt a kompromisszumos megoldást javasolta, hogy Hargita és Kovászna megyét vonják össze egyetlen közigazgatási egységgé.
Liviu Dragneaékkal több szakmai vitánk volt, de amikor látták, hogy az elképzeléseiket nem támogatjuk, elvetették a közigazgatási átalakítást.
Antal Árpád szerint semmit nem oldana meg a községek önkényes összevonása
Fotó: Sepsiszentgyörgy Önkormányzata
– Magyar szempontból miként lehet megközelíteni a romániai közigazgatási reformot, hogy az kompromisszumképes ajánlat legyen a román pártok számára?
– Amikor közigazgatási átszervezésről beszélünk, két irányból közelítem meg a témát. Az egyik a regionális szint kérdése. Jelenleg Románia közigazgatása kormányból, megyei önkormányzatokból, városokból és községekből áll, illetve létezik egy regionális szint, a fejlesztési régiók, amelyek nem rendelkeznek közigazgatási hatáskörrel. Figyelembe véve Románia lakosságát, infrastruktúráját, a jelenlegi fejlesztési régiók túlságosan nagyok. Javaslatunk az, hogy alakítsunk ki kisebb méretű fejlesztési régiókat, és azoknak adjunk közigazgatási hatáskört. A hatásköröket azonban nem a megyei önkormányzatoktól, hanem a kormánytól kell elvenni.
– A kormány elképzelése szerint sok apró község összevonásával lehetne pénzt megspórolni. Ha egy ilyen változat születne, mi történne a szórványvidékek magyarlakta településeivel? Hirtelen a Mócvidék peremén található ezres lélekszámú Torockó községre gondolok, amit beolvasztanának a környékbeli román tengerbe...
– Az RMDSZ számára elfogadhatatlan a községek összevonása. Ezzel semmilyen problémát nem oldanak meg. Különböző hatásköröket, feladatokat lehetne körzetesíteni, ami viszont ma is működik. Létrehozhatók önkormányzati konzorciumok, vagy egy főépítész kiszolgálhat több községet. Ha költségkímélő megoldásokról beszélünk, ebbe az irányba lehet elmozdulni, viszont a meglévő községek felszámolását nem támogatjuk.
Egy olyan országban szeretnék élni, ahol a legkisebb mócvidéki vagy székelyföldi település ugyanolyan esélyekkel tud fejlődni, mint Bukarest. Az itt megszületett gyerekeknek is legyen esélyük azokat a szolgáltatásokat élvezni, amit a bukarestieknek.
– Az viszont tény, hogy a kistelepülések elnéptelenednek, a többség városon keresi a boldogulását, a megélhetését. Meg lehet-e állítni ezt a folyamatot?
– Globalizált világunk kicsit arról szól, hogy a tőke odamegy, ahol tömeg van, ezért alakulnak ki az egyre nagyobb városok, metropoliszok. Ami azt eredményezi, hogy a nagyvárosok között elindult egy demográfiai és gazdasági értelemben vett elsivatagosodás. Ez nem vezet jóra, ez nem jó modell. A Gyimesekben élő ember számára az életminőség adott esetben magasabb, mint egy bukarestié.
Nem gondolom, hogy az lenne a megoldás, hogy minél többen városra költözzenek.
– Ha konkrétan felmerül a közigazgatási reform kérdése, az RMDSZ milyen állásponttal venne részt az erről szóló egyeztetésekben?
– Nem hiszem, hogy túl szerencsés volna, ha most a Krónikán keresztül üzenném meg a román pártoknak, hogy 2025-ben mit tudnánk elfogadni. Ez rontaná a tárgyalási pozícióinkat. Számunkra az a legfontosabb, hogy 2025-ben közösségként és politikai szervezetként is rendelkezzünk azzal az erővel, hogy csak olyan közigazgatási átszervezést lehessen Romániában megvalósítani, ami a magyar közösség számára is elfogadható és kedvező.
Hosszú idő óta beszédtéma a román pártok háza táján a közigazgatási reform. A Krónika erről megkérdezte az Arad megyei Kisiratos magyar polgármesterét, aki hosszú ideig harcolt azért, hogy önállósodjanak a többségében román lakosságú Kürtöstől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!