Az RMDSZ által javasolt fejlesztési régiók
A helyi közösségeket nem lehet matematikai, könyvelői szempontok szerint megközelíteni – jelentette ki a Krónikának Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere román kormánypárti politikusok részéről a közigazgatási átszervezés szükségességéről elhangzó nyilatkozatok kapcsán. Az Országos Önkormányzati Tanács elnöke elmondta, az RMDSZ számára elfogadhatatlan a községek Marcel Ciolacu kormányfő által felvetett összevonása. Az elöljáró ismertetése szerint a szövetség azt javasolja, hogy alakítsanak ki kisebb méretű fejlesztési régiókat, és azokat lássák el közigazgatási hatáskörökkel – ezeket azonban nem a megyei önkormányzatoktól, hanem a kormánytól kell elvenni.
2023. október 25., 09:302023. október 25., 09:30
– Marcel Ciolacu miniszterelnök többször is elmondta a sajtó képviselőinek, hogy a közigazgatási reform keretében szükség van a kis létszámú falvak, községek adminisztratív összevonására. Ezen túlmenően mit lehet tudni az elképzelés részleteiről?
– A községek összevonásáról egyetértés van a két nagy román kormánypártban. Beszélgetnek róla a politikusok, az elképzelés részletes, írott változata azonban még nem született meg. Annyi bizonyos, hogy létezik szándék a közigazgatási átszervezésre.
– Az eddigi román közigazgatási reformkezdeményezések kivétel nélkül hátrányosabbak az erdélyi magyarság számára, mint a jelenleg létező rendszer. Milyen esély van arra, hogy számunkra elfogadható kompromisszum szülessen?
– A jelenlegi romániai közigazgatási berendezkedés 1968-ban jött létre. Egyetértünk abban, hogy ezzel sok minden nincs rendben, illetve sok mindenben kell változtatni. A jövő évi választások egyik legnagyobb tétje, hogy a megmérettetések után mi milyen mértékben tudunk beleszólni abba, amit a román politikai szereplők a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatosan elképzelnek. Az elmúlt években a román politikum kétszer futott neki ennek a történetnek, és
– Traian Băsescu államfő nyolc megyét szorgalmazott a negyvenkettő helyett, később pedig Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnök újabb javaslattal állt elő. Ajánlottak-e kompromisszumos megoldást az erdélyi magyarok számára?
– Traian Băsescu, majd később Liviu Dragnea kezdeményezésével kapcsolatban nem azt kifogásoltuk, hogy át akarják szervezni Románia közigazgatását, hanem azt, hogy ezt rosszul teszik. Az államelnök a nyolc fejlesztési régiót akarta nyolc megyévé átalakítani, ami nehezen értelmezhető, buta kezdeményezés volt. A magyar közösség, az RMDSZ irányába azt a kompromisszumos megoldást javasolta, hogy Hargita és Kovászna megyét vonják össze egyetlen közigazgatási egységgé.
Liviu Dragneaékkal több szakmai vitánk volt, de amikor látták, hogy az elképzeléseiket nem támogatjuk, elvetették a közigazgatási átalakítást.
Antal Árpád szerint semmit nem oldana meg a községek önkényes összevonása
Fotó: Sepsiszentgyörgy Önkormányzata
– Magyar szempontból miként lehet megközelíteni a romániai közigazgatási reformot, hogy az kompromisszumképes ajánlat legyen a román pártok számára?
– Amikor közigazgatási átszervezésről beszélünk, két irányból közelítem meg a témát. Az egyik a regionális szint kérdése. Jelenleg Románia közigazgatása kormányból, megyei önkormányzatokból, városokból és községekből áll, illetve létezik egy regionális szint, a fejlesztési régiók, amelyek nem rendelkeznek közigazgatási hatáskörrel. Figyelembe véve Románia lakosságát, infrastruktúráját, a jelenlegi fejlesztési régiók túlságosan nagyok. Javaslatunk az, hogy alakítsunk ki kisebb méretű fejlesztési régiókat, és azoknak adjunk közigazgatási hatáskört. A hatásköröket azonban nem a megyei önkormányzatoktól, hanem a kormánytól kell elvenni.
– A kormány elképzelése szerint sok apró község összevonásával lehetne pénzt megspórolni. Ha egy ilyen változat születne, mi történne a szórványvidékek magyarlakta településeivel? Hirtelen a Mócvidék peremén található ezres lélekszámú Torockó községre gondolok, amit beolvasztanának a környékbeli román tengerbe...
– Az RMDSZ számára elfogadhatatlan a községek összevonása. Ezzel semmilyen problémát nem oldanak meg. Különböző hatásköröket, feladatokat lehetne körzetesíteni, ami viszont ma is működik. Létrehozhatók önkormányzati konzorciumok, vagy egy főépítész kiszolgálhat több községet. Ha költségkímélő megoldásokról beszélünk, ebbe az irányba lehet elmozdulni, viszont a meglévő községek felszámolását nem támogatjuk.
Egy olyan országban szeretnék élni, ahol a legkisebb mócvidéki vagy székelyföldi település ugyanolyan esélyekkel tud fejlődni, mint Bukarest. Az itt megszületett gyerekeknek is legyen esélyük azokat a szolgáltatásokat élvezni, amit a bukarestieknek.
– Az viszont tény, hogy a kistelepülések elnéptelenednek, a többség városon keresi a boldogulását, a megélhetését. Meg lehet-e állítni ezt a folyamatot?
– Globalizált világunk kicsit arról szól, hogy a tőke odamegy, ahol tömeg van, ezért alakulnak ki az egyre nagyobb városok, metropoliszok. Ami azt eredményezi, hogy a nagyvárosok között elindult egy demográfiai és gazdasági értelemben vett elsivatagosodás. Ez nem vezet jóra, ez nem jó modell. A Gyimesekben élő ember számára az életminőség adott esetben magasabb, mint egy bukarestié.
Nem gondolom, hogy az lenne a megoldás, hogy minél többen városra költözzenek.
– Ha konkrétan felmerül a közigazgatási reform kérdése, az RMDSZ milyen állásponttal venne részt az erről szóló egyeztetésekben?
– Nem hiszem, hogy túl szerencsés volna, ha most a Krónikán keresztül üzenném meg a román pártoknak, hogy 2025-ben mit tudnánk elfogadni. Ez rontaná a tárgyalási pozícióinkat. Számunkra az a legfontosabb, hogy 2025-ben közösségként és politikai szervezetként is rendelkezzünk azzal az erővel, hogy csak olyan közigazgatási átszervezést lehessen Romániában megvalósítani, ami a magyar közösség számára is elfogadható és kedvező.
Hosszú idő óta beszédtéma a román pártok háza táján a közigazgatási reform. A Krónika erről megkérdezte az Arad megyei Kisiratos magyar polgármesterét, aki hosszú ideig harcolt azért, hogy önállósodjanak a többségében román lakosságú Kürtöstől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!