Állampolgárság: bekeményít az RMDSZ

„A Bihar megyei RMDSZ 2004 decemberében harmincezer aláírást gyűjtött a kettős állampolgárságért – emlékeztetett a Krónika megkeresésére Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök. – Innentől kezdve nyilvánvaló, hogy mi felelősséggel tartozunk azokért az emberekért, akik annak idején támogatták ezt a kezdeményezést.”

Szabó Ödön felidézte: nemrég tájékoztató füzetet is kiadtak, illetve körutat szerveztek a megyében. A füzetet több ezer példányban nyomtatták ki. Szabó kijelentette: a mostani adatlap egy felmérés is egyben, hogy a szervezet lássa, nagyjából hány ember részére kell tájékoztatást nyújtaniuk az elkövetkezendőkben. Arra a kérdésünkre, hogy mire számíthat az, aki nevét-címét és igazolványszámát megadja az RMDSZ-nek, az ügyvezető kitérően azt felelte: sok mindenre. Hozzátette: a lényeg az, hogy ne csak vaktában, hanem az igény pontos ismeretében tájékoztassák a lakosságot. „Egy dolgot folyamatosan elfelejtenek: a RMDSZ által létrehozott irodákban is ugyanúgy kap mindenki tájékoztatást a kettős állampolgárságról, mint bármilyen más irodában. Kárpátalján, Felvidéken és Délvidéken ugyanúgy az emberek nagy többsége azokkal az információkkal rendelkezik, amelyeket ugyanarról a honlapról szereznek, és az ottani helyi szervezetek adnak tovább. Ott nincs demokrácia-központ” – folytatta, utalva arra, hogy Romániában az EMNT által létrehozott irodákat bízták meg a tájékoztatás lebonyolításával. Hozzátette: a romániai demokrácia talán valamivel előrébb van, mint az ukrajnai, de hogy ez pontosan mit jelent, már nem magyarázta el.

Tegnapi sajtótájékoztatóján Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-es képviselő úgy fogalmazott, ha tőle valaki megkérdi, hol kaphat felvilágosítást a honosításról, az RMDSZ irodájába irányítja az illetőt. A szövetségi politikus ugyanakkor elmondta, egyelőre nem igényelte a magyar állampolgárságot, de azt is kijelentette, hogy ha megteszi, az magánügye. Az állampolgársági törvény ilyen formájú módosítását mindenesetre rég várt lehetőségnek tartja. Ő is felidézte az RMDSZ 2004-es aláírásgyűjtési akcióját, hozzátéve: akkor talán még aktuálisabb lett volna a dolog, mint most, hiszen több országba csak vízummal léphettek be román állampolgárok, mégis jobb későn, mint soha. Azt, hogy választása nem publikus, a magyar igazolvány példájával illusztrálta: mint elmondta, az is van neki, de annak igénylését sem verte nagy dobra. Mindemellett a státustörvény biztosította  jogokat nem használja ki, hiszen, mint fogalmazott, arra is megvan a pénze, hogy megvegye magának teljes áron a gyógyszereket, és úgy véli, az a korrekt, ha nem ő, hanem olyasvalaki kér költségtérítéses orvosságot, aki valóban rászorul. Mint arról a Krónika is beszámolt, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nemrég kettős kommunikációval vádolta meg az RMDSZ-t – Lakatos szerint az európai parlamenti alelnök csak magából indul ki, amikor ilyet mond.

Cáfolja eközben az RMDSZ Szilágy megyei szervezete Tőkés László korábbi kijelentését. Mint tegnapi közleményükben rámutatnak, Seres Dénes képviselő, illetve Fekete Szabó András szenátor soha nem nyilatkozott a kedvezményes honosítási eljárás ellen, hanem többször is azt hangsúlyozták, hogy a magyar állampolgárság igénylése mindenkinek egyéni döntése. „A szilágysági magyarok úgy értékelik, hogy a kedvezményes honosítás az anyaországnak a határon túli magyarság iránti odafigyelését és a magyar nemzet szellemi újraegyesítését bizonyítja, és ez nem Tőkés László érdeme, ugyanakkor az egyszerűsített honosítási eljárás népszerűsítése, a magyar közösségek informálása és segítése nem sajátítható ki egyetlen személy által sem, ez nem Tőkés László feladata és nem Tőkés László a felelőse ennek a tevékenységnek” – szögezik le a Szilágy megyei RMDSZ-esek, akik egyébként szintén adtak ki a könnyített honosítás megszerzéséhez szükséges információkat tartalmazó tájékoztató füzetet. n Krónika

Martonyi: alaptalan aggodalmak

Már látszik, hogy alaptalanok voltak a kedvezményes magyar honosítási eljárással kapcsolatos korábbi aggodalmak – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter. Hozzátette: „mindenkit meg kell nyugtatnunk, azt hiszem, mindenki be fogja látni, hogy itt semmiféle aggodalomra nincs ok, itt semmiféle magyar irredentizmus nincsen”. A magyar diplomácia vezetője úgy fogalmazott: az első napok tapasztalatai azt mutatják, óriási lelki-érzelmi jelentősége van a kérdésnek, megható jelenetekre került sor Szabadkán, Csíkszeredában, Kolozsvárott és másutt. Arra a kérdésre, hogy a választójog megadásában gondolkodik-e a kormány, azt mondta: ez egy következő kérdés, amelyről feltételezhetően a parlament dönt majd, és erről különböző elképzelések vannak. Kifejtette, a legtöbb országban, ahol a kettős állampolgárságot elismerik, valamilyen formában szavazati jogot is adnak, de bizonyos korlátok alkalmazásával. A nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint egyébként az egyszerűsített honosítási eljárás első két napján 1665 kérelem érkezett a magyar hatóságokhoz, még Abu Dhabiból is.

Állampolgárságot kértek a Tusványos-szervezők

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (közismert nevén Tusványos) központi szervezőcsapata tegnap Budapesten, a XVI. kerületi önkormányzatnál letette a honosítási eljárás beindítására vonatkozó iratcsomókat. Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára, a bálványosi folyamat alapítója beszédében a Tusványoson már korábban elkezdődött nemzeti integrációs folyamat meghatározó lépéseként értékelte a kettős állampolgárság törvényének elfogadását. Kiemelte, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor továbbra is a nemzeti építkezés fontos helyszíne marad, hisz az ott lezajlott beszélgetések a magyar külügyi munka hathatós segítségére voltak. Kovács Péter polgármester, a Fidesz országgyűlési képviselője örömét fejezte ki, hogy a Tusványos szervezőcsapata elfogadta tavalyi ajánlatát, és a XVI. kerületi önkormányzati hivatalt választották a honosítási kérelmek leadásának helyszíneként. „Lélekben már régóta magyar állampolgárok vagyunk. Az állampolgárság megszerzése által egyértelműen erősödhet otthonélményünk bárhol Erdélyben, ugyanakkor egyre több európai országban esik más-más elbírálás alá a magyar és a román útlevél” – szögezte le Sándor Krisztina MIT-elnök.