2013. március 26., 20:542013. március 26., 20:54
A Barátka község területén található telket korábban már megpróbálta visszaperelni a megyei önkormányzat, ám a bíróság akkor az egyház javára döntött. A legutóbbi tanácsülésen már arról folyt a vita, fellebbezzék-e meg ezt a döntést, ám akkor még úgy határoztak, nem folytatják a pereskedést, legalábbis nem abban a perben. Helyette azonban újat indítanak – erről döntöttek tegnap.
Az új perben azt kérik a bíróságtól, nyilvánítsa semmisnek a restitúciós bizottság ténymegállapítását, amellyel az eredeti tulajdonos református egyházkerületnek ítéli az ingatlant, ugyanakkor helyezze hatályon kívül a visszaszolgáltatás nyomán született református telekkönyvi bejegyzést, és adja át a telket az önkormányzatnak. Forró László református lelkipásztor, RMDSZ-es önkormányzati képviselő a közgyűlés plénuma előtt elmondta, a hivatalos közlönyben is megjelent restitúciós bizottsági döntés, illetve a bírósági ítélet figyelmen kívül hagyása valójában visszaállamosítás szándékát mutatja az önkormányzat részéről, holott az egyházi ingatlanok mielőbbi visszaszolgáltatása prioritás a román állam számára. A közgyűlés végül a hét magyar tanácsos ellenszavazatával eldöntötte, elindítja az újabb pert. Forró László az ülés után lapunknak elmondta: a barátkai telken jelenleg kórház áll, amely a helyi önkormányzaté. A község vezetősége már beleegyezését adta abba, hogy az épület alatti telket megvásárolja az egyháztól. A református tulajdonú telek esete hasonlít a nagyváradi pénzügyi palota történetére: a műemlék épületet a római katolikus püspökségnek ítélte a restitúciós bizottság, a megyei tanács azonban azt is peres úton próbálja megszerezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Látogatottsági adatok