Vészesen fogynak a románok a Székelyföldön – kongatta meg a vészharangot a magyarellenességéről ismert Ioan Lăcătuşu vezette Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ.
2013. szeptember 16., 14:542013. szeptember 16., 14:54
A Kovászna és Hargita megye ortodox püspöksége holdudvarába tartozó központ arra kéri a kormányt, védje meg a térségben élő románokat, akiket az „asszimiláció, az elvándorlás” veszélye fenyeget, miközben a többségben levő magyarokat „nyilvánvaló és túlzott pozitív diszkriminációval védelmezik”. A központ egy tanulmány készített, amely a 2011-es népszámlálás adataira hivatkozva rámutat: a Kovászna megyében élő románok száma az elmúlt tíz esztendőben 18 százalékkal csökkent, 54 586 főről 45 021 főre, míg Hargita megyében 20 százalékkal kevesebb a román, közel húszezer személlyel csökkent a számuk. A térséget érintő népességfogyás magasabb az országos átlagnál és a magyarok körében tapasztalható létszámcsökkenésnél – mutat rá Ioan Lăcătuşu, aki szerint az általános demográfiai okok mellett a két székely megyében élő románok a „toleranciahiány és diszkrimináció” áldozatai, hiszen mint írják, a munkahelyek betöltéséhez a közszférában és a magánszektorban is kizáró jellegű a magyar nyelv ismerete.
A tanulmány rámutat: Kovászna és Hargita megyékben 112 település van, ezek közül 71-ben a román lakosok száma nem éri el a százat, és sem anyagi, sem humán erőforrásuk nincs, hogy megőrizzék identitásukat. A tanulmány szerzői úgy vélik, a román államnak erőteljesebben kellene gyakorolnia alkotmányos jogait a térségben, és olyan intézményi és törvényes keretet kellene kidolgoznia, mely segít a románok identitásának megőrzésében és kinyilvánításában.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!