„Le kell győzni az emberek közönyét, kiábrándultságát” – interjú Szilágyi Zsolttal, az EMNP kampányfőnökével

– Az Erdélyi Magyar Néppárt első ízben méretkezik meg a parlamenti választásokon. Milyen típusú kampányt terveznek?

– Egyértelműen mozgósító kampányt dolgoztunk ki, mert történelmi esély van arra, hogy ne csak egy, hanem két párt képviselje a magyar érdeket a romániai parlamentben. A választási törvény 47. szakaszának C pontja kimondja, hogy egy párt, amelyik hat képviselői és három szenátori körzetben első helyen végez – ehhez a relatív többség is elég – bejut a parlamentbe akkor is, ha egyébként nem éri el az 5 százalékot. Ez adja meg az esélyt arra, hogy az RMDSZ mellett a néppárt is erősíthesse mennyiségileg és minőségileg a magyar képviseletet. Hangsúlyozni kell, hogy a magyarság nem marad parlamenti képviselet nélkül: teljesen világos, hogy az RMDSZ bejut  az 5 százalékos vagy a 6:3-as alternatív küszöbbel. A választások tétje tehát az, lesz-e két magyar szervezet a román parlamentben.

– Már az önkormányzati választások előtt azt mondták, nem az RMDSZ-től akarnak szavazatokat elhódítani, hanem a csalódottakat, a távolmaradókat próbálják megszólítani. Erre milyen eszközeik vannak?

– Minden magyart képviselni akarunk a parlamentben, de tudjuk, hogy nagyon sokan kiábrándultak az eddigi magyar politika sikertelenségéből vagy az általános korrupció miatt, mely nemcsak a bukaresti román elit tagjai között tapasztalható, hanem sajnos a magyar közösség vezetői között is felütötte a fejét. A korteskedés során minden klasszikus kampányeszközt bevetünk, külön figyelmet szentelünk a korszerű formáknak, az elektronikus tájékoztatásnak, a közösségi oldalakon való jelenlétnek. Fontos a  közvetlen kapcsolat, a párbeszéd. A kopogtató önkénteseink meglepően jó tapasztalatokkal térnek viszsza a terepről, és azt a visszajelzést kapjuk, hogy nagyon sokan várják az erdélyi magyar politika megújulását.

– Mekkora a kampányköltségvetésük?

– Egyéves pártként tudatában vagyunk annak, hogy közel sem rendelkezünk azokkal a pénzügyi eszközökkel, mint például az RMDSZ. Ebben az évben is a magyar közösségnek kiutalt pénzt az RMDSZ kapta meg, tehát 17 millió lejt, vagyis hozzávetőleg  4 millió eurót. Mi nem rendelkezünk ezekkel a bevételekkel, azonban remélem, az önkéntesek elkötelezettsége és az elszántságunk pótolja a forráshiányt.

– Mindkét részről elhangzott, kerülni fogják a negatív kampányt, ennek ellenére már voltak összefeszülések…

– Mi sportszerű mozgósító kampányt szeretnénk, annak ellenére, hogy megvannak az első negatív tapasztalataink: a plakátjainkat megpróbálták kifigurázni, és ami súlyosabb, támogatóink, jelöltjeink ellen rendőrségi-ügyészségi zaklatás folyik. Több helyen a vezetőinket, jelöltjeinket, támogatóinkat behívták a rendőrségre, a tavalyi pártbejegyzést támogató aláírásaik kapcsán hallgatják ki őket. Elítéljük azt, hogy a magyar–magyar politikai vitában vannak, akik a rendőrséget és ügyészséget is bevetik. Épp tegnap jelentettük be Nagyváradon, hogy levelet küldtünk a belügyminiszternek, amelyben kérjük, vessenek véget a zaklatásnak, melynek egyértelműen a megfélemlítés a célja. Az RMDSZ-től továbbra is azt kérjük, hogy a néppárthoz hasonlóan emeljék fel a szavukat az ártatlanul behívott és kihallgatott emberek védelmében.

– Milyen eredményre számítanak, melyek a kampánycélkitűzéseik?

– Az elsőszámú célkitűzésünk, hogy legyőzzük az emberek közönyét, kiábrándultságát. Ne feledjük el, hogy az elmúlt 23 évben a magyar szavazatok száma a felére csökkent, hozzávetőleg négyszázezres nagyságrendű szavazat veszett el, azoké, akik nem mentek el választani, vagy nem magyar alakulatok jelöltjeire szavaztak. Mi azt szeretnénk, ha mindkét magyar párt bejutna a parlamentbe. Ellentétben azokkal, akik nem a nemzet, hanem csak a párt érdekeit tartják szem előtt, meggyőződésünk, hogy a képviselet teljesebb és erősebb lehet, ha az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltjei is bejutnak. Bízunk benne, hogy a programunk mobilizálni fogja a választóinkat.

A néppárt programja az eurotranszszilvanizmus, tehát az erdélyiség európai újrafogalmazására épül. Képviselni akarjuk az autonómiaformákat, amelyek Nyugat-Európában bebizonyították, hogy stabilan és hosszú távon teremtenek békét, nyugalmat és gazdasági jólétet. Az ország szerkezeti reformját szeretnénk megvalósítani, szövetségi, föderális országgá alakítanánk Romániát. Meggyőződésünk, hogy az erdélyiek egy kolozsvári parlament és kormány segítségével sokkal jobb gazdái lennének adólejeiknek, mint a mostani túlközpontosított rendszerben, egy korrupt és kamarillapolitikáktól terhelt Bukarest.

A föderalizmus megvalósításában kérjük az erdélyi románok támogatását is, hiszen ez nemcsak magyar ügy – bár a magyarokra is pozitív hatással lenne –, hanem az erdélyiek közös ügye. A nyugat-európai példák is azt mutatják, például Németországé, hogy a történelmi régiók képesek saját ügyeik vitelére, a román történelmi régiók országon belüli autonómiája tehát sokkal hatékonyabb és korrupciómentesebb európai országgá tehetné Romániát.