Alapjaiban erősítik meg a besztercei magyar oktatást, míg megvalósulhat az önálló iskola

Így nem csoda, hogy a még megmaradt magyar iskolákban, illetve a középiskolásokat a teljes megyéből összegyűjtő besztercei és bethleni magyar tagozaton mindent megtesznek azért, hogy legalább a megmaradt magyar gyerekeket megtartsák.

„Nem lehet általánosítani, sok az olyan gyerek, aki magyar családból megy román iskolába. Ez a szülők mentalitásán múlik” – mondja Décsei Attila. Ezen próbálnak változtatni a megyei RMDSZ és a magyar oktatás fenntartásában érdekelt intézmények úgy, hogy ingyenes délutáni foglalkozást, ingáztatást és bentlakást is biztosítanak azoknak, akik a magyar oktatást választják. Ezáltal, illetve a különböző alternatív foglalkozások révén próbálnak „többet nyújtani” a magyar gyerekeknek, mint a többségi iskolák.

Kétszeresére nőtt a bentlakók száma

A magyar kormány támogatásával, a Bethlen Gábor Alapnál nyert pályázati pénzből biztosított ingyenes bentlakásnak és ingáztatásnak ebben a tanévben kezd meglátszani a pozitív hatása, meséli Antal Attila, a besztercei Andrei Mureșanu Főgimnázium aligazgatója. A megyeszékhelyen ez az egyetlen magyar tagozattal is rendelkező középiskola, mellette még a bethleni Grigore Silași-líceumban lehet magyar nyelven tanulni 9–12. osztályban az észak-erdélyi megyében. A két magyar tagozat fenntartása szempontjából életbevágó, hogy minél több gyereket vonzzanak a magyarlakta településekről. Ahol egyre-másra szűnnek meg a magyar tanintézetek, így jó hír, hogy idén például sikerült újraindítani a korábban már bezárt magyarborzási óvodát.

Antal Attila hasonló pozitív hatást remél a szintén magyar kormánytámogatással megvalósult ingyenes délutáni oktatástól is, melyet az Iskola Alapítvány égisze alatt indítottak be az idei tanévtől nyolc erdélyi szórványmegyében és Bukarestben. Beszterce-Naszód megyéből Besztercén és Bethlenben indult be a délutáni program összesen 114 elemista részvételével, de az aligazgató a bentlakásos tapasztalat alapján arra számít, hogy jövőre többen élnek majd a lehetőséggel.

„Valószínűleg jövőre fog beérni a gyümölcse, a nagycsoportosok szülei majd hallani fognak az elemistáktól a foglalkozások előnyeiről, és többen jelentkeznek” – mondta bizakodóan. Úgy véli, a kedvezményeknek is köszönhető, hogy más évekkel ellentétben idén nem volt gond előállítani egy tucatnyi magyar gyereket a cikluskezdő osztályokba: az előkészítő osztályban 17-en, ötödikben 19-en, míg a két kilencedik osztályban 16-an, illetve 18-an vannak.

Házhoz viszik a gyerekeket

Nagy segítség a vidéki diákok számára az ingyenes ingáztatás is, melyet – akárcsak a bentlakás fenntartását – pályázati forrásokból oldanak meg a Pro Hereditatem Egyesületen keresztül. A Transmix céggel kötött szerződés révén

Közel száz gyereket ingáztatnak naponta, ismerteti Décsei Attila megyei RMDSZ-elnök a 2018-ban elindított kezdeményezést. A megyeszékhely közeli településekről, Szentmátéból, Újősből, Cegőtelkéről, Tacsról, Sófalváról és Besenyőből Besztercére; a Mellyes völgyéből, Árpástóról, Felőrből, Rettegről, Som­kerékről, Sajó­szentandrásról, Négerfalváról, Almásmálomból és Szeszármról Bethlenbe, míg Kékesről Vicébe viszik a diákokat, szám szerint 97-et. A besztercei középiskolásoknak közel fele ingázik, de általános iskolában is minden osztályban akad 4-5 ingázó, mondja Antal Attila.

– ecsetelte a támogatott ingázás további előnyeit egy cegőtelki szülő. A Besztercétől 25 kilométerre található, többségében magyarlakta településen csak elemi iskola működik, a magyar gyerekeket évekig iskolabusz szállította a közeli község, Szászlekence román iskolájába. Amióta azonban Besztercére is biztosítják az ingyenes utaztatásukat, inkább a távolabbi magyar iskolát választják.

Román iskoláknak kedvez a szakiskolás rendelet

A jelenlegi, rózsásnak messze nem nevezhető helyzeten azonban ronthat az oktatási minisztérium szeptemberi rendelete, miszerint szakiskolákba kerülnek azok a nyolcadikosok, akiknek a felvételi átlaga nem haladja meg az 5-öst. „Abban reménykedem, hogy a kisebbségi osztályokra vonatkozóan kitalálnak valami áthidaló megoldást” – mondja Antal Attila, aki a hétvégén épp a témában vesz részt egy megbeszélésen, amelyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szervez Kézdivásárhelyen.

Az aligazgató szerint Besztercén nincs veszély – mindenki elérte az 5-ös átlagot –, de a megyében nem mindenhol ilyen jó a helyzet. Ráadásul a miniszteri rendelet diszkriminatív, mutat rá, hiszen

Vagy arra, hogy otthonuktól távol, Válaszúton, Kolozsváron, Székely­udvarhelyen tanuljanak szakmát. „Sokan nem akarnak elmenni máshova. Mi sem szeretnénk, ha elmennének, hiszen amúgy is ez a tendencia” – jelenti ki az Andrei Mureşanu Főgimnázium aligazgatója.

Antal Attila szerint a gyerekek otthontartása amiatt is fontos, mivel nem mondtak le az önálló magyar iskola tervéről, melyet 2016-ban szinte sikerült megvalósítani. „Ez a téma mindig aktuális lesz” – erősíti meg Décsei Attila is, azonban hozzáteszi, akkor tudnak majd lépni, ha megvan a kellő gyereklétszám.

Ovidiu Crețu besztercei polgármester nyitott a magyar iskolára, meséli az RMDSZ színeiben helyi önkormányzati tanácsosi mandátumát is töltő aligazgató, aki szerint az elöljáró sokszor látogatott Nyugat-Európa nagy lélekszámú román közösségeibe, így megérti az anyanyelvi oktatás fontosságát. Csak nem vállal újabb mandátumot, így az aligazgató szerint

„Lassan kiépítjük a piramis alját – a bentlakást, ingyenes ingáztatást stb. –, és reméljük, hogy ha ez megvan, majd rá lehet építeni a többit is” – vetíti elő a jövőt Antal Attila. Aki szerint három éve az is ártott a helyzetnek, hogy „a piramis tetejével” kezdték az iskolaalapítást.

– fogalmazott a pedagógus, aki szerint egyelőre nem történt egyeztetés arról, hogy Besztercén is magyar állami segítséggel építsenek iskolát.

Iskolaépület ugyanis továbbra sem mutatkozik, sőt egyre nagyobb a helyszűke, a következő években több besztercei iskola épületét is felújítják, így az egész városban át kell szervezni az oktatást. Antal Attila szerint ennek ellenére a magyar iskola tervéről nem tettek le, csak félretették. „Ki kell várni a megfelelő alkalmat. Az alkalom szüli a lehetőséget” – fogalmazott.