Aláírásokkal a Bolyaiért

A kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetemrõl másfél évvel ezelõtt elbocsátott, jelenleg Heidelbergben kutató fizikus elmondta, a kezdeményezõk nyílt levélben kérik az erdélyi magyar szervezetek – az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar, illetve a Székely Nemzeti Tanács – támogatását akciójukhoz. Hantz több százezer aláírásra számít, ami elmondása szerint jelezné a romániai magyarság egyértelmû igényét az államilag finanszírozott magyar nyelvû felsõoktatási intézmény létrehozására. Mint ismeretes, a román parlament tárgyalásra sem tartotta érdemesnek azt a félmillió erdélyi magyar aláírásával szentesített, 1994-ben beterjesztett tervezetet, amely ugyancsak az állami magyar egyetem felállítását célozta. A BKB alelnöke tegnap kiemelte: bár ezúttal sem lát esélyt a törvénytervezet elfogadására, az aláírásokkal alátámasztott népi kezdeményezés, valamint a magyar pártok és szervezetek együttes fellépése mellõzhetetlen témaként emelné napirendre az ügyet, s arra az Európai Unióban is felfigyelnének. Hantz Péter közölte azt is, hogy Kovács Lehellel együtt pert indítanak a román állam ellen a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon amiatt, hogy 2006-ban mindkettõjüket elbocsátották a kolozsvári BBTE-rõl. Az egyetem szenátusa 2006 decemberében mondta ki véglegesen, hogy kizárja az oktatók sorából a többnyelvû feliratokat, önálló magyar karokat, valamint a Bolyai Egyetem visszaállítását követelõ két adjunktust. Az intézkedés hatalmas tiltakozási hullámot váltott ki: a magyarországi parlamenti pártok vezetõin kívül Erdély négy nagyvárosában tüntetõk százai követelték az oktatók visszahelyezését, az Európai Parlament magyar képviselõi pedig felszólították a román hatóságokat és az EU többnyelvûségért felelõs biztosát: haladéktalanul vizsgálja ki a BBTE-n kialakult áldatlan állapotokat. Hantz – aki korábban magyar nyelvû feliratokat akart elhelyezni az intézmény falain – tegnap elmondta, azután döntöttek a strasbourgi pereskedés mellett, hogy a romániai bíróságokon elvesztették a BBTE ellen indított pert; védõügyvédjük Takács Albert egykori magyar rendészeti és igazságügyi miniszter lesz. „A per során az egyik legfõbb érv az etnikai diszkrimináció vádja lesz, az egyetem ugyanis akkoriban már rendelkezett olyan határozatokkal, melyek szerint kihelyezhetõk lettek volna a magyar nyelvû feliratok” – hangsúlyozta Hantz Péter.