A román felsőoktatási minőségellenőrző és akkreditációs bizottság jóváhagyta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) környezettudomány szakának működését – közölte az MTI-vel szerdán Tonk Márton, az egyetem kolozsvári karának dékánja.
2015. március 04., 15:062015. március 04., 15:06
A hét évvel ezelőtt indított szak most kapta meg a végleges akkreditációt, és ezzel harmincra nőtt azoknak az alapképzést biztosító szakoknak a száma, amelyek már elnyerték a végleges működési engedélyt.
A környezettudomány eddig ideiglenes engedéllyel működött. A magyar kormány által finanszírozott EMTE 2012-ben nyerte el a végleges akkreditációt. Az egyetemnek mintegy 10 mesterszaka is akkreditálva van.
A dékán elmondta, az akkreditációs bizottság honlapján közölt döntés szerint a környezettudomány szak a megbízható besorolást kapta, ami azt jelenti, hogy a jobbik kategóriába tartozik. Van az egyetemnek néhány újabban indított szaka, amelyek jelenleg akkreditációs eljárás alatt állnak, ilyen például Kolozsváron a jog.
Tonk Márton megjegyezte, hogy Romániában minden egyetemen ötévente újra kell akkreditálni a szakokat. Az MTI kérdésére kifejtette: tíz ével ezelőtt nehezebben ment ez a folyamat, mert kevésbé ismert felsősoktatási intézmény volt az EMTE, de most, tizenöt év távlatából az akkreditációs bizottság tagjai is ismerik az egyetemet, amelyre úgy tekintenek, mint a román felsőoktatási rendszer teljes jogú tagjára.
A dékán szerint a környezettudomány iránt van érdeklődés, az elmúlt hét évben a tandíjmentes helyek százszázalékosan megteltek, és a tandíj-hozzájárulásos helyek is javarészt. Hozzátette: az EMTE politikája az, hogy kis létszámú csoportokat működtet, így a környezettudományra is évente 25 helyet hirdetnek meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!