Akkreditációs remények

Dávid László, a Sapientia rektora emlékeztet arra, hogy az ARACIS már akkreditálta a Marosvásárhelyen mûködõ informatika szakot, majd a csíkszeredai román-angol nyelv és irodalom szak is elnyerte a hatóság végleges jóváhagyását. A 2007 decemberében akkreditációra elõterjesztett másik négy szak – a pedagógia, az agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, a könyvelés és gazdálkodási informatika, valamint a szociológia – esetében is hamarosan döntés várható az ARACIS részérõl. A rektor derûlátó, mint hangsúlyozza, a helyszíni szemlék pozitív eredményekkel zárultak. Az intézmény teljes körû akkreditálását három szak akkreditálását követõen kérvényezheti az egyetem vezetõsége. Ennek megvalósulása azt jelenti, hogy a Sapientiának joga lesz többek között államvizsgát szervezni, ugyanakkor a román állam is támogathatná. Mint ismeretes, jelenleg a Sapientia végzõseinek más egyetemek oktatói elõtt kell vizsgázniuk ahhoz, hogy megszerezhessék diplomájukat.
Eközben román állami támogatást sürget a magyar kormány is. Törzsök Erika, a magyarországi miniszterelnöki hivatal fõosztályvezetõje a közelmúltban egy sajtótájékoztató keretében élesen bírálta a román felet, amely az elõzetes megállapodásokkal ellentétben nem támogatta a Sapientiát. Az Erdélyi Napló tudósítása szerint, Törzsök Erika a sajtótájékoztatón leszögezte, az egyetem létrehozásakor lefektetett támogatási elvekbõl csak a magyar állami támogatás valósult meg, holott az alapító okiratban az szerepel, hogy a történelmi magyar egyházak és a helyi önkormányzatok is az egyetem finanszírozóivá válnak. Törzsök szerint 2000 és 2007 között a magyar költségvetés 13 milliárd forintot folyósított az egyetemnek, míg más forrásból gyakorlatilag semmit nem tudott szerezni a Sapientia. Az eseményen az is elhangzott, hogy az utóbbi években az egyetem hálózata folyamatosan fejlõdött, legtöbbször erdélyi döntések alapján, miközben a fejlesztések számláit kizárólag a magyar kormánnyal fizettették meg. A miniszterelnöki hivatal álláspontja szerint az erdélyi magyar közösség számára az igazi esélyt az európai uniós pénzek megpályázása jelentheti. Törzsök Erika elmondta: az erdélyi magyar intézményrendszer támogatása elsõsorban a román állam feladata, a magyar költségvetésbõl kiegészítõ támogatás igényelhetõ, ami viszont nem fedezheti az intézmények mûködésének teljes költségvetését.
Az Erdélyi Napló megkeresésére a Miniszterelnöki Hivatal egyik tagja –  aki a román–magyar vegyes bizottság munkájában is részt vesz – elmondta: a Sapientia egyetem román részrõl történõ támogatása hónapok óta heves vita tárgya, ugyanis a román fél újabb és újabb feltételekhez köti a beígért támogatást. Úgy vélte, az igazi gond az, hogy a román kormány nem akar precedenst teremteni egy magánegyetem támogatásával, mert ezt követõen más román magánegyetemek is pénzt követelnének. A nevét elhallgató magyarországi politikus szerint a magyar kormány számára elfogadhatatlan, hogy a magyar többségû helyi önkormányzatok, ahol a Sapientia szakokat mûködtet, soha nem szavaztak meg egyetlen banit sem egyetemfenntartásra.