Bele kellene pótolni. A többnyelvűség pluszköltségeket ró az érintett önkormányzatokra
Fotó: Gábos Albin
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerint az Európa Tanács önkormányzati kongresszusa által Strasbourgban elfogadott bálványosi jelentés megerősíti, hogy „jó úton haladunk”.
2019. november 04., 15:582019. november 04., 15:58
2019. november 04., 17:102019. november 04., 17:10
Megszavazta a Bálványoson útjára indított nyelvi jelentést az Európa Tanács önkormányzati kongresszusa Strasbourgban. A Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban című jelentést hétfőn sajtótájékoztatón ismertette Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati bizottságának elnöke, illetve Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács vezetője.
Az október végén a plénumban megszavazott jelentésben leszögezik, hogy a növekvő nyelvi sokszínűség eredményeként az önkormányzatok egyre több nyelvi kérdéssel szembesülnek az ügyvezetés és a közszolgáltatások során, és egyre több panasz fut be a kongresszushoz a nyelvi kérdések kapcsán.
Az ajánlások között szerepel, hogy a közalkalmazottaknak biztosítsanak nyelvi képzést, vagy olyan tisztviselőket alkalmazzanak, akik beszélik a lakosság által használt nyelveket. Tamás Sándor ennek kapcsán felidézte, hogy négy évig pereskedtek a könyvtárigazgatói tisztségre kiírt versenyvizsga miatt, mert abban feltételként szerepelt a román mellett a magyar nyelv ismerete; végül kénytelenek voltak új versenyvizsgát kiírni. Ugyanakkor a tanácselnök rámutatott: a jelentésbe bekerült, hogy a Kovászna megyei prefektus két évvel ezelőtt megtiltotta a civil szervezetek, egyházak képviselőinek, hogy kétnyelvű űrlapon igényeljék az önkormányzat támogatását.
Tizenegy évvel az EU-csatlakozás után Romániában romlott a magyarság helyzete, több a jogtiprás, erősödött a magyarellenesség – hangzott el Bálványoson, ahol az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati bizottságának ülése zajlik.
„A jelentés megerősíti, hogy jó úton haladunk, amikor azt kérjük, hogy Székelyföldön a magyar legyen regionális hivatalos nyelv a román mellett” – vázolta a közgyűlés elnöke. –
Grüman Róbert rámutatott, számos európai intézmény foglalkozik a kisebbségek nyelvhasználatával, memorandumok, jelentések, ajánlások készülnek, ám gondot jelent a szankciók teljes hiánya. Hiszen semmilyen következménnyel nem jár, ha azok az országok, melyek ratifikálták az európai regionális vagy kisebbségi nyelvek chartáját, a helyi önkormányzatok európai chartáját, a gyakorlatban nem teljesítik vállalásaikat.
A jövő évi állami költségvetésbe foglalják be a kétnyelvűség biztosítására szükséges pluszösszegeket – javasolja a Kovászna Megyei Tanács. Tamás Sándor elmondta, azoknak a közigazgatási egységeknek, amelyeknek a törvény által előírt módon kell szavatolniuk az anyanyelvhasználatot, több pénzt kell erre fordítaniuk. A lakosság magyar nyelven fordulhat az önkormányzatokhoz, de ezt le kell fordítani román nyelvre, a választ is két nyelven kell megírni. A különböző kétnyelvű táblák előállítása is többletköltséget generál.
– részletezte a tanácselnök. Az ülések anyagának egy részét is lefordítják magyarra, ám a tanácselnök elégedetlen ezek minőségével. A megyei tanács alkalmazottai térítésmentesen végzik a fordításokat, ám nem ismerik tökéletesen a magyar közigazgatási szakkifejezéseket, előfordul, hogy hibáznak. „Kérjük a kormányt, hagyja jóvá a keret növelését, hogy fordítókat alkalmazhassunk, biztosítsák a pénzügyi forrást a többletköltségek fedezésére” – szögezte le Tamás Sándor.
Lezárták a nyomozást Dan Tanasă eltűnt kiadványai ügyében
Bűncselekmény hiányában lezárták a bűnvádi vizsgálatot, amelyet Dan Tanasă feljelentése nyomán indított a rendőrség. A magyarellenes feljelentéseiről elhíresült blogger másfél évvel ezelőtt Bálványoson robbantott ki botrányt, azt állítva, hogy az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati bizottságának kihelyezett ülésén eltűntek a kiadványai.
Tamás Sándor a hétfői sajtótájékoztatón elmondta, bár hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, biztosan tudja, hogy a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. „Közben azonban másfél évig »vegzálták« a munkatársaimat, én is jelentkeztem kihallgatásra a rendőrségen, de nem engem nem idéztek be” – mondta a háromszéki politikus.
Mint ismeretes, Dan Tanasă kiadványokat vitt a bálványosi ülésre, hogy ingyen szétosszák, majd mégis panaszt tett, hogy azok eltűntek. Szerinte „ellopták” a szervezők, hogy a kongresszus tagjai ne tudják meg könyveiből, miként diszkriminálják a románokat a „politikailag az RMDSZ által ellenőrzött két megyében”.
A székelyföldi románok érdekvédő szervezetének riasztása nyomán helyszínelt a rendőrség csütörtökön Bálványosfürdőn, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által szervezett konferencia helyszínén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!