Ahol a Nyárád-part „szakad”

Az Alsó-Nyárád mentén élők egyáltalán nem örülnének, ha környezetvédelmi okok miatt leállnának a medertisztítási munkálatokkal. Az Ákosfalva és Nyárádtő közötti szakaszon a kis folyó az utóbbi negyven évben számtalanszor megáradt, elöntve házakat, gazdaságokat, termőföldeket.

Amint már beszámoltunk róla, a márciusban elkezdett munkálatok óriási elégedetlenséget váltottak ki a nyárádszeredai és környékbeli lakók körében. A legtöbben értelmetlen és túlméretezett közpénzelherdálásnak nevezték, ami ráadásul csak romboláshoz vezet. A zöldek szerint a természet ökoszisztémáját alkotó életközösségek elleni merénylettel ér fel mindaz, amit a vízügyi hatóságok munkagépei művelnek a folyómederrel.

A panaszok következtében a Natura 2000 természetvédelmi terület gondnoksága bevonta a munkálatok engedélyét.

„Amit nem tartottak be a munkálatok elején, az a fakivágásról szóló feltétel. Ha kell, a part egyik oldalán dolgozzanak, és távolítsák a növényzetet, a szemben lévő parton viszont hagyják meg – nyilatkozta korábban Kovrig Zoltán, a Natura 2000-es gondnokság igazgatója. – Nem lenne szabad medret kotorni március elseje és augusztus közepe között. Csak abban az esetben dolgozhatnak, hogy ha máskor nem tudják elvégezni ezt a munkálatot, ám kikötöttük, hogy vegyenek fel egy biológus vagy ökológus szakembert, aki úgy irányítsa a munkálatokat, hogy azok a természetre minimális hatással legyenek.\"

A mederszélesítéssel és a három méter magas árvízvédelmi töltések felépítésével az a legnagyobb gond, hogy csökkentik a vízhozamot. A meder egyenesítésével pedig felgyorsítják a víz lefolyását. A szakemberek szerint hosszú távon mindez súlyosbíthatja az amúgy is eléggé akkut vízhiányt. A part menti növényzet kiirtása nemcsak tájromboló hatású, de felmérhetetlen károkat is okoz az itt élő madarak számára.

Az érem másik oldala, avagy a folyó másik szakasza

Ehhez képest teljesen másként gondolkodnak a gyakran elárasztott Alsó-Nyárád mentén, ahol minden egyes kiadós csapadék után tetőznek a vizek, állandó készültségben tartva a lakosságot.

„Ha Nyárádszereda környékén nincs is gond, mert a jobbágyfalvi gát felfogja a folyó vizét, nálunk sokszor hetekig magas a Nyárád szintje. Először az esőzések, a kis patakok miatt, majd a zsilipek megnyitása következtében. Nyárádszentbenedek, Ákosfalva és Cserefalva mindig »az ámenen van«. Miközben fennebb víz sincs a Nyárád medrében, mi homokzsákozunk, vagy utólag hetekig szivattyúzunk\" – bosszankodik Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere.

Az elöljáró hálát ad a Fennvalónak, hogy két esztendeje nem öntött ki sem a Nyárád, sem valamelyik kis patak, de jól emlékszik arra az időszakra, amikor évente kétszer is kikelt medréből a folyó. Osváth szerint kellő óvatossággal és szakszerűséggel lehet úgy is medertisztítást végezni, hogy mindenki elégedett legyen: a környezetvédők is, a falubeliek is. Az viszont tarthatatlan, hogy a két partról összenövő fűzfák és bokrok a továbbiakban is felfogják a hordalékot, főként manapság, amikor kis idő alatt hatalmas mennyiségű csapadék hullhat.

Medertakarítás mint gyermekkori emlék

Fontosnak tartja a Nyárád takarítását a szomszéd község elöljárója, Ferenczi György is. A nyárádkarácsoni polgármester most is emlékszik azokra az időkre, amikor gyerekként a nyári vakációban ő is besegített a felnőtteknek a folyópart tisztításába.

„Azóta viszont eltelt 40 év, és ennyi idő alatt senki nem takarította a folyót. Pedig minden tisztességes folyómeder tiszta szokott lenni. Szükség van a flórára, de helyenként annyira összenőtt a két part növényzete, hogy egy-egy vastagabb ágon át lehet kelni a víz fölött\" – állítja Ferenczi.

Szerinte a környezetvédelmi szakemberek bevonásával meg lehetne találni azt a megoldást, amely a zöldeknek is, a lakóknak is megfelel. Az Alsó-Nyárád menti település gazdája szerint nincs az a falubeli, aki örülne annak, ha növényzet hiányában a folyó esetleg kiszáradna a forró nyári időszakban. De azt sem tartja helyénvalónak, hogy a kitakarítatlan folyó több ezer családot tartson rettegésben.

Ferenczi György felemlegette a 70-es évek elejét, valamint a 90-es esztendők második felét, amikor szinte évente kiöntött a Nyárád vagy valamelyik mellékpatakja. „Álltunk a domb tetején, és bármerre néztünk, csak óriási pocsolyákat láttunk\" – idézi fel a kellemetlen emlékeket a polgármester. A parttisztítási munkálatok Nyárádkarácsonban is leálltak; eddig mintegy ezer méteren sikerült kitakarítani a partot.

Október után elúsznak az EU-s pénzek

Már tavaly köztudott volt, hogy a vízügyi hatóságok európai pénzalapok felhasználásával szeretnék befejezni a Nyárád szabályozását. A projekt nem új keletű, még a múlt rendszerben indították el. A háromszakaszos beruházásból kettő már rég megvalósult: Nyárádszereda és Jobbágyfalva között egy nem állandó vízfelületű völgyzáró védőgátat építettek az árvízhullám feltartóztatása érdekében, valamint szabályozták a Vécke-csatornát.

A harmadik lépés a Nyárád szabályozása – ennek a Nyárádtő és Fintaháza közötti részén már az elmúlt években elvégezték a munkálatokat, a Nyárádszeredáig terjedő szakasz rendezését pedig idén tavasszal kezdték el.

A mederszabályozást európai uniós pénzekből finanszírozzák, így legkésőbb október végéig be kell fejezni a munkálatokat, ellenkező esetben elveszítik a beruházásra előirányzott pénzeket. Az országban jelenleg hat hasonló uniós projekt zajlik, ezek közül három Maros megyében. „Túl nagy lenne a veszteség, ha különböző okok miatt lemondanánk egy ekkora projektről. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen döntés miatt elúszhatnak a többi hasonló tervek\" – állítja Osváth Csaba.