„Elvérezhetnek” a Caritas programjai

A Gyulafehérvári Caritas vezetősége keddi csíkszeredai sajtótájékoztatóján elmondta: idén több mint 1,8 millió lejes hiánynyal kell számolniuk, ennyivel kevesebb állami támogatást kaptak programjaik működésére. 2013-ban 3,5 millió lejes támogatást ítéltek számukra, 2015-re csupán 2,2 millió lejt kaptak.

A civil szervezet működési költségeinek 20–50 százalékát fedezte az állam, a finanszírozás csökkentése többek között a családi típusú gyermekotthonaikat, a korai nevelő- és fejlesztő-központjaikat, családsegítő szolgálatukat, a hátrányos helyzetű fiatalokat felkaroló programjaikat, a nappali fejlesztőközpontjaikat érinti, közvetlenül 1500 ellátott sorsát befolyásolja, ebből Hargita megyében 556 gondozott személyt.

Bizonytalan a programok jövője

„A tavalyi év folyamán is közel 300 ezer euróval vágták vissza az állami támogatásokat a központi költségvetésből, akkor nagy nehezen vállalni tudtuk, hogy nem függesztjük fel egyik programunkat sem. Idén viszont aggódunk, mert egyes programjaink úgymond „elvérezhetnek\", akkora érvágást ejtettek a támogatási összegben\" – mondta Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója.

Hozzátette, többségében a megelőző tevékenységgel kapcsolatos pályázataikat utasította vissza a szaktárca. „Volt egy sürgősségi találkozónk az ügyben, több lépést tervezünk, egyrészt szervezeten belül tanácskozást fogunk szervezni, továbbá megkeressük minden partnerünket, akinek fontos a munkánk. Azon leszünk, hogy azt a sok jó, elkötelezett embert, aki munkatársunk, ha átszervezéssel is, de megtartsuk\" – hangsúlyozta az igazgató.

Mint mondta, egyelőre egyik programjukat sem függesztik fel, még át kell gondolják lehetőségeiket. „Nem tudjuk még a válaszokat, de az biztos, hogy eddig is elköteleztük magunkat az emberek, a rászorulók, a munkatársaink és a közösség mellett, és ezután is ehhez tartjuk magunkat\" – hangsúlyozta Márton András. Péter György ágazati igazgató hozzáfűzte, hogy a tavalyi nehéz időszakban például nagy segítség volt számukra az önkormányzatok pozitív hozzáállása.

Nem prioritás a szociális ellátás

A civil szervezet évek óta pályázik állami támogatásra működési költségeinek részbeni fedezésére, több éven át erre biztos forrásként alapozhattak. Az öt megyében (Maros, Hargita, Kovászna, Fehér és Hunyad) tevékenykedő szervezet az idén kapott 2,2 millió lejt az idősekkel foglalkozó programokra fordíthatja, ám az összeg azt sem fedezi teljes mértékben. A hátrányos helyzetben vagy fogyatékkal élő gyerekekkel, illetve fiatalokkal foglalkozó programokat teljesen mellőzi a támogatás, hangzott el a marosvásárhelyi sajtótájékoztatón.

Ludescher László ágazati igazgató elmondta, veszélybe kerülnek a nappali foglalkoztató központok, a gyermek programok, illetve a fogyatékkal élők foglalkoztatása, és nem utolsósorban a személyzet fenntartása.

„Nagy ütés volt ez a minisztériumi döntés a szervezetünk számára. Nonprofit szervezet vagyunk, szociális profitot szeretnénk elérni, ezért nem tehetjük meg azt, hogy pénzt kérjünk a szolgáltatásainkért. Olyan emberekkel dolgozunk szinte teljes mértékben, akiknek alig jut arra, hogy megéljenek. Indoklásként azt a választ kaptuk a szaktárcától, hogy idén más prioritások vannak. Egy pár éve még a vidéken zajló szociális munka volt a prioritás, mi pedig a munkánk 80 százalékát ott végezzük, de sajnos hamar változik a fontossági sorrend\" – fogalmazott Ludescher.

Más forrásokban reménykednek

Többek között a Maros megyei programok sem kapnak támogatást idéntől. A korai nevelő- és fejlesztőközpontban ez nem újdonság, már tavaly is csökkent a támogatásuk. A program vezetője, Mezei Borbála elmondta, 710 családdal foglalkoznak, azonban csak 260 számára kértek támogatást, de ezt sem kapták meg.

„Leányanyákkal, koraszülöttekkel és szociálisan hátrányos helyzetű családokkal foglalkozunk. Helyenként az önkormányzatoktól is kapunk segítséget, és azt látjuk, hogy nagy igény van ezekre a tevékenységekre. Erre jó példa Szováta, ahol a helyiek kérésére indítottuk a foglalkozásokat, és az önkormányzat finanszírozza. Az esetek többségében azonban nem tudjuk mitévők legyünk, igyekszünk minél több pályázati lehetőséget kihasználni és szponzorokat keresni\" – mondta a programfelelős.

A családsegítő központ vezetője, Récsei Szilárd elmondta, eddig nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy vidéken is kiépítsék a hálózatukat, erre pedig károsan hat a támogatás megvonása. „Isteni gondviselésnek tartjuk, hogy egy tavalyi norvégiai pályázatot nyertesnek ítéltek nemrégiben, azonban ez csak a költségeink felét fedezi\" – mondta a programvezető. Ludescher László hangsúlyozta, nem fogják az elmúlt 10–15 év munkáját anynyiban hagyni.