Adatbank Café, először

Az oktatást, a városi szegénységet, a romániai magyar társadalom többnyelvűséget és más aktuális társadalomtudományi kérdéseket boncolgató konferenciát szerveztek a hétvégén Kolozsváron Adatbank Café címmel, az amerikai egyesült államokbeli honlap mintájára.

Az Iskola Alapítvány konferenciatermében megrendezett 15 perces előadásokat tévéfelvételen is rögzítették, az előadások szerkesztett változata a szervezők szerint január folyamán válik mindenki számára elérhetővé a világhálón. Kelemen Attila Ármin, a Transindex internetes portál kiadóigazgatója, az esemény főszervezője elmondta: az első alkalommal megszervezett konferencia célja, hogy bemutassák a legfontosabb erdélyi társadalomtudósok elitjét, úgy, hogy tudománynépszerűsítő 15 perces előadások megtartására kérik fel őket.

A következő konferenciát jövő tavaszra tervezik, ekkor várhatóan román előadók is részt vesznek az eseményen. A PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálatának a 2006-os főbb és romániai eredményeit Papp Z. Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa mutatta be a kolozsvári konferencián.

A nemzetközi felmérés célcsoportja a 15 évesek, akiknek a mindennapi életben hasznosítható ismereteit méri, tehát képet ad az oktatási rendszer hatékonyságáról, valamint az egész társadalom tudásátadó képességéről. A 2006-ban készített felmérésből kiderült: a természettudományos műveltséget illetően míg az OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetéhez tartozó) országokban az 1-től 6-ig terjedő skálán a 15 éves korosztályhoz tartozó fiatalok 80 százaléka elérte legalább a 2-es szintet, addig Romániában csak a gyerekek 53,1 százaléka tudta ugyanezt a teljesítményt nyújtani.

Románia ezzel az átlaggal a sereghajtók közé tartozik, Európában csak Montenegrót előzi meg. A helyzet még rosszabb a szövegértés esetén: a 15 éves romániaiak 53,5 százaléka funkcionális analfabéta, míg 57,2 százalékuk matematikailag nulla – hívta fel a figyelmet az előadó. Hozzátette: a romániai magyar fiatalok rosszabbul teljesítettek a felmérésen, mint  többségi társaik, bár a felmérés bírálói vitatják ez utóbbi megállapítást, azzal érvelve, hogy kevés erdélyi magyar kisdiákot vizsgáltak ahhoz, hogy a minta reprezentatív legyen.

Péter László egyetemi adjunktus a városi szegénységről beszélt azonos című előadásában. A városi szegénység jelentőségét szemléltetve elmondta, 2008 óta a világ lakosainak több mint fele él városon. Leszögezte: a mostani gazdasági válság szegénységet is fog termelni. A krízis vesztesei a rosszul és alulfizetett, úgynevezett dolgozó szegények, akik alig 30 százalékkal élnek az abszolút szegénységi küszöb fölött.

Az Európai Unió által szorgalmazott háromnyelvűség terén viszont jól teljesít az erdélyi magyarság: 48 százalékuk beszél anyanyelvén és a román nyelv mellett még egy idegen nyelvet, míg Európa össznépességének mindössze 28 százaléka beszél három nyelvet – derült ki Horváth István szociológus A romániai magyarság többnyelvűsége című előadásából. Emellett azt is megtudhattuk, hogy az erdélyi magyarok 34-35 százaléka ért angolul, 15 százalékuk pedig középszinten beszéli a nyelvet.

Horváth István többek közt elmondta, a román nyelv nem idegen, hanem környezeti nyelvnek számít, épp azért, mert mindennap találkozunk vele. Ennek ellenére Hargita és Kovászna megyében csak a lakosság felére jellemző a kétnyelvűség, míg a román közvélemény háromnegyede szerint a magyarok tudnak, csak nem akarnak beszélni románul.