
Fotó: Veres Nándor
Nem ismétlik meg idén a székelyek nagy menetelését, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint ugyanis a székelyföldi autonómiaküzdelem újabb szakaszához érkezett: ezúttal a székelyföldi önkormányzatok nagy menetelése zajlik.
2014. október 08., 17:392014. október 08., 17:39
2014. október 08., 17:462014. október 08., 17:46
Mint ismeretes, tavaly október végén a becslések szerint százötvenezren 54 kilométeres, összefüggő menetoszlopot alakítottak ki a háromszéki Kökös és Bereck között – az SZNT által rendezett békés megmozdulás a székelység kinyilatkozása volt, miszerint élni akar az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követeli Székelyföld államon belüli önkormányzását.
2013. október 27-én több százezren vonultak fel az SZNT felhívására, mondta az eseményt követően Izsák Balázs. „A nagy menetelést nem rendezzük meg újra, hisz elérte célját, viszont az autonómiaküzdelem minden eszközét továbbra is nagy erővel fogjuk bedobni” – hangsúlyozta az elnök.
Hozzátette, jelenleg az önkormányzatok nagy menetelése zajlik, a cél pedig, hogy az Európai Tanács helyi és regionális önkormányzatainak kongresszusán felhívják a figyelmet a székelység autonómiatörekvéseire. „Szeretnénk, ha a kongresszus lisszaboni üléséig legalább száz tanácsi határozattal rendelkeznénk, amelyben a helyi önkormányzatok kinyilvánítják önrendelkezési igényüket. Az önkormányzatoknak e széleskörű mozgalma az autonómia mellett valószínű, hogy a székelyek nagy menetelése nélkül nem indult volna el, vagy legalábbis nem tartana jelenlegi stádiumánál” – emelte ki Izsák.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a 2013. március 10-én Marosvásárhely főterén megtartott székely szabadság napja amolyan nyitánya volt a nagy menetelésnek: a 30 ezer résztvevő akkor érezte meg azt, hogy képes együtt erőt felmutatni.
Az SZNT felhívására eddig negyven székelyföldi önkormányzat válaszolt – tanácsi határozatban nyilvánítva ki Székelyföld önrendelkezési igényét –, ezek zömét a prefektúrák megtámadták.
„Minta válasziratot készítettünk a hozzánk forduló önkormányzatoknak. Ebben a helyi és regionális autonómia helyi önkormányzati chartájának a rendelkezéseire hivatkozva – amelyet Románia is ratifikált – azt tanácsoltuk, hogy a helyi vezetők és önkormányzatok igenis védjék meg ezt a fellépésüket, hiszen a prefektusok és a kormány köteles lett volna konzultálni minden önkormányzattal a közigazgatási átszervezés előkészítő szakaszában vagy azt megelőzően” – magyarázta Izsák.
A Románia által is elfogadott charta egyébként azt mondja ki, hogy a kormányzat már a döntéselőkészítés szakaszában köteles tájékoztatni a helyi hatóságokat minden olyan kérdésben, amely őket érinti. Izsák példaként említette, hogy Márton Zoltán, Makfalva polgármestere kilátásba helyezte, ha nem lépnek az ügyben, be fogja perelni a kormányt törvényes érdek mulasztásáért.
„Az SZNT azt az álláspontot képviseli, hogy az önkormányzatok ezen lépése teljesen jogszerű. Ne hagyják magukat, a jog eszközeivel kell küzdenünk!” – tanácsolta az önkormányzatoknak az SZNT-elnök.
A közelgő államfőválasztás kapcsán Izsák Balázs fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a magyar jelöltek és a székelység számára a választás tétje nyilvánvalóan nem az államelnöki tisztség. „Felkérésünkre az egyik jelölt zászlajára tűzte az autonómiát, míg a másik jelöltet indító fél éppen a választási kampányban tette közzé autonómiastatútumát. Épp ekkor indították el a félszárnyú közvitát, amelyben egyelőre a román értelmiségiekkel vitatkoznak Bukarestben, viszont a magyar részről érkező kritikákat még csak válaszra sem méltatják” – fejtette ki Izsák.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
szóljon hozzá!