A székelyföldi partnerség bővítésének lehetőségeiről tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester meghívására az Összetartozunk elnevezésű konferencián Farkas Zoltán Békés megyei, Lasztovicza Jenő Veszprém megyei önkormányzati vezető, valamint Gondos István Heves megyei alelnök és Porga Gyula veszprémi és Földi László ceglédi polgármester is részt vett.

Tamás Sándor a Székelyföld–szórvány kapcsolatról kifejtette, egy önkormányzat számára nem nagy öszszeg, amit Kovászna megye az elmúlt évben a szórványprogramra fordított, mégis jelentős eredményt értek el: megfogalmazása szerint a projekt keretében „egy megyényi magyart sikerült megszólítani”. Demeter László, a baróti Erdővidék Múzeum igazgatója, a szórványprogram egyik felelőse kifejtette, a Székelyföld „belső anyaországként kell, hogy hozzájáruljon a szórványmagyarság identitástudatának megőrzéséhez”.

Elmondta, egy év alatt 77 programot szerveztek Hunyad megyében, melyekbe az ott élő magyarok egynegyedét, több mint ötezer embert sikerült bevonniuk. Demeter László hangsúlyozta, az elmúlt tíz év alatt 25 százalékkal csökkent a Hunyad megyei magyarok száma, mégis pozitív példák vannak arra, hogy a folyamat megállítható, hiszen Déván, ahol húsz évvel ezelőtt mindössze egy fél magyar osztály volt, most 700 gyermek tanul magyarul a Téglás Gábor Iskolaközpontban. Szórvány-idegenvezetőket kell képezni, hogy a magyarországi turista ne csak Kolozsvárra és a Székelyföldre látogasson, hanem például Vajdahunyadon is megálljon.

A tervek szerint a szórványprogram idén bővülni fog: nemcsak a Hunyad megyei magyarságra, illetve a kolozsvári Házsongárdi temető síremlékeinek konzerválására figyelnek oda, hanem a csángómagyarok oktatását is támogatni fogják. Antal Árpád polgármester szerint ezen a téren minimális anyagi ráfordítással látható eredményeket lehet felmutatni. Bár a tárgyalások még a kezdeti fázisban vannak, Porga Gyula, Veszprém polgármestere jelezte: a városban számos művész, előadó, csoport tevékenykedik, akiket érdemes lenne Erdélyben is bemutatni, ebben a polgármesteri hivatal fog segíteni.

Tamás Sándor elmondta, a háromszéki önkormányzat kilencnapos székelyföldi túratervet juttatott el a testvérmegyéknek, amelyből elsősorban az osztálykirándulások lebonyolítására lehet rövidebb kirándulásokat is kialakítani. Ebben a tervben elsősorban a helyi történeti és irodalomtörténeti vonatkozások szerepelnek. Bálint Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa Háromszék idegenforgalmi látványosságairól – a borvizekről, mofettákról, az épített örökségről, a vártemplomokról, kúriákról – tartott előadást a résztvevőknek.

Tamás Sándor a Székelyföld-építő programokba vonná be a magyarországiakat. A tanácselnök elmondta, a Székely Fürdőépítő Program jelenleg három pilléren nyugszik: EU-s pénzekből, román kormány támogatásával építik. A Háromszéki Kapumentő Programban a faragott, a rakott és a kőkapuk felújítására fektetnek hangsúlyt: a megyei tanács elnöke elmondta, nemrég éppen a magyar kormány támogatásával született újra a zoltáni Czirják-kúria kőkapuja. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója kifejtette, a történelmi tárlatok szállítása, engedélyeztetése nagyon bonyolult, ezért inkább a kortárs művészek vendégszereplését szorgalmazzák, szeretnék, ha a tárlatokat több testvérmegyében, testvértelepülésen mutatnák be.

A magyarországiakat meghívták az idei, huszadik Szent György Napokra, amikor külön utcát rendeznek be majd számukra az augusztusban sorra kerülő árkosi képzőművészeti alkotótáborban. Ugyanakkor felmerült, hogy még idén elkészítik a székely katasztert, a közösségi portálokon próbálják megszólítani a Székelyföldről elszármazott magyarokat, hogy az adatbázist felhasználva a különböző rendezvényekre – mint például a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója – hazahívhassák őket.