2009. szeptember 10., 09:142009. szeptember 10., 09:14
„Annak nyomán, hogy a képviselők is szabadnaposak lesznek, úgy véljük, minden munkavállalónak hasonló kedvezményben kell részesülnie. Nem normális, hogy egyesek dolgoznak, mások pedig beszédeket tartanak az oktatás számára teremtett „csodálatos” feltételekről. Mielőtt elénk állnak, a politikusoknak gyakorlatba kell ültetniük a tanári béremelésről szóló 2008/221-es és a szakkönyvvásárlásra szánt száz euró kiutalásáról szóló 2006/315-ös törvényt” – nyilatkozta tegnap Constantin Ciosu, a FEN elnöke. A szakszervezeti vezető egyúttal kényszermunkának minősítette a kormány azon tervét, hogy tíznapos kényszerszabadságra kívánja küldeni az állami alkalmazottakat, köztük a tanárokat is.
A kezdeményezéshez csatlakozott a FSLI, illetve a Spiru Haret szakszervezeti tömörülés is. A két, tanárokat tömörítő érdekvédelmi szervezet közleményt is kiadott, amelyben a tanárokat és politikusokat egyaránt felszólítják, hogy ne vegyenek részt a hétfőn szervezett tanévnyitó ünnepségeken. A dokumentum egyebek mellett arra is rámutat, hogy az egységes bérezési törvény tervezetében szereplő bértáblában a tanügyi alkalmazottak a periférián állnak, és amint a jogszabály hatályba lép, csökkenni fog az oktatók jövedelme. Ugyanakkor – teszik hozzá a közlemény aláírói – a fizetéseket is meghatározatlan időre befagyasztják, attól függetlenül, hogy az infláció milyen mértékben nő, továbbá arra is rámutatnak, hogy tömeges elbocsátások is várhatók az állami szférában.
A kormánynak továbbá azt is felróják, hogy megtagadja, az oktatók bérének emelését előíró 2008/221-es törvény hatálybalépését, és az állami közoktatásban körülbelül 20 ezer állást szüntettek meg az elmúlt időszakban. „A kormány rá akarja erőltetni a tanügyben tevékenykedő több mint 400 ezer alkalmazottat, hogy menjen tíznapos fizetés nélküli szabadságra. Ez azt jelentené, hogy a több mint 3,5 millió tanulót hazaküldjük” – hangoztatják szakszervezetek.
Aurel Cornea, a FSLI és Gheorghe Isvoranu, a Spiru Haret elnöke ugyanakkor azt sugallja a politikai osztály képviselőinek, hogy ne jelenjenek meg a tanévnyitó ünnepségeken. „A steril felszólalások helyett a politikusok arra használhatják fel ezt az időt, hogy elemezzék a törvényeket, amelyekért a kormány felelősséget készül vállalni, és találjanak megoldásokat az ellen, hogy az oktatók társadalmi státusa visszatéríthetetlenül megromoljon és a tanügyi rendszer összeomoljon” – áll a közleményben.
Ecaterina Andronescu oktatási miniszter azonban, miután nyilvánosságra kerültek a szakszervezetek felszólításai, felkérte a tanárokat, hogy szeptember 14-étől kezdődően jelenjenek meg az iskolákban. „A szakszervezeteknek jogukban áll ismertetni álláspontjukat az illető szervezetek tagjaival. Én felkérnék minden oktató kollégát, hogy az iskola úgy kezdődjön el, ahogy kell: a viszontlátás örömével” – szögezte le a tárcavezető.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.