2009. január 28., 00:142009. január 28., 00:14
Mint ismeretes, a csíkszeredai önkormányzat még 2004-ben költöztetett ki 18 roma nemzetiségű családot a zsögödi Nagy Imre utca 27. szám alatti ingatlanból. „Régi épület volt, amelyet teljesen lelaktak. Nagyon sokba került volna a felújítása, ugyanakkor életveszélyessé vált. Ezért muszáj volt eltávolítani őket onnan” – vázolta a Krónika érdeklődésére a négy évvel ezelőtti helyzetet Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester. Mint mondta, később lebontották az épületet. Az önkormányzat lakókocsikat biztosított a kilakoltatott családoknak, amelyeket a derítőállomás közelében helyezett el. Az emberjogi szervezetek azonban úgy vélik, itt embertelen körülmények uralkodnak, a romák az egészségre káros hatású övezetben élnek, és a helyzet mielőbbi orvoslására szólították fel az önkormányzatot.
A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga (PEL) és a Romani Criss civil szervezet január közepén tárgyalt a csíkszeredai önkormányzattal az ügyről. „Egészségtelen barakkokba, a szennyvízülepítő telep mellé költöztették őket. Az eset kapcsán büntetőjogi per zajlott, a csíki polgármesteri hivatal volt az alperes. A Hargita Megyei Törvényszék viszont elutasította a kilakoltatott családok keresetét. 2008. május 13-án jogerős döntés született, amit Romániában már semmilyen szinten nem lehet megtámadni” – számolt be a romák helyzetéről Smaranda Enache, a Pro Európa Liga (PEL) társelnöke. Ezért fordult az említett öt személy a strasbourgi igazságszolgáltatáshoz, és a két civil szervezet segítséget ígért nekik annak érdekében, hogy megfelelő módon tudják képviselni a közösség érdekeit.
Smaranda Enache szerint a csíkszeredai önkormányzat nem mutat hajlandóságot arra, hogy megoldja ezt a kérdést, a Hargita Megyei Prefektúra viszont sokkal több megértésről tesz tanúbizonyságot. Azonban a prefektúra nem sokat tehet, míg a polgármesteri hivatal nem tud mit kezdeni az ügygyel. „Úgy éreztem, ezen az újabb tanácskozáson a szervezők maguk sem a megoldásra koncentráltak, hanem egyetlen céljuk az volt, hogy támadják az önkormányzatot” – nyilatkozta a Krónikának Szőke Domokos alpolgármester, aki szerint az önkormányzat 2004 óta folyamatosan keresi a megoldási lehetőséget. „Kértem az emberjogi szervezetek képviselőit, mutassanak be egy pozitív példát, egy hasonló esetet, amit megoldottak, hogy mi is kövessük. Marosvásárhelyt említették, de kiderült, hogy ott sincs megoldás” – mondta az alpolgármester. Kifejtette, azért nehéz megoldást találni, mivel beépítetlen belvárosi terület nemigen létezik a városban, ahol a roma közösség számára lakásokat építhetnének, ha pedig más külvárosi telken építenek számukra otthont, akkor azt ismét szegregációs megoldásnak tekintenék.
Szőke Domokos szerint valóban mindenkinek joga van egy egészséges lakáshoz, csakhogy a szóban forgó családok a Nagy Imre utcában már kaptak lakást az önkormányzattól, amit tönkretettek. Bár úgy gondolják, az önkormányzatnak nincsenek kötelezettségei a közösséggel szemben, mégis keresik a megoldást.
A derítőállomás mellett lakó közösség 2004-ben 60–70 tagú volt, de tagjainak száma időközben 200-ra duzzadt. Az önkormányzat által biztosított lakókocsik mellé deszkából, panellemezekből összetákolt kunyhók jelentek meg. A családok gyermeknevelési segélyből, hulladékok értékesítéséből tengetik életüket.
Szőke Domokos arról is beszámolt, hogy miért alakították ki annak idején a derítőállomás szomszédságában a lakótelepet: „Az emberjogi szervezeteket nagyon zavarja, hogy a telepen ki van írva egy táblára, miszerint veszélyes övezetről van szó, de ez nem vonatkozik az egész területre. Ahol az emberek élnek, nincs veszély. Igaz, hogy bűz van, de ez néha a belvárosban is érződik. Ugyanakkor ezen a földsávon tudtunk biztosítani a kiköltöztetettek számára villanyt meg ivóvizet, amit ingyen bocsát a rendelkezésükre az önkormányzat, tehát szerintem inkább pozitív diszkriminációról van szó” – fejtette ki.
A tanácskozáson a Romani Criss képviselői azt javasolták, hogy a családokat helyezze el csíkszeredai tömbházakban az önkormányzat, de Szőke Domokos szerint erre nincs lehetőségük. Ugyanakkor a közelmúltban találtak már egy szabad területet, azonban amikor a közelben lakók megtudták, hogy a roma családok számára épülne ott kisebb lakónegyed, tiltakoztak ez ellen, így a tanács végül elvetette a tervet.
„Eltekintve attól, amiről mások döntöttek helyettünk, eltekintve a ránk zúduló szerencsétlenségektől, be kell vallanunk, hogy néha magunknak is ártottunk” – jelentette ki Ilie Bolojan.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – közölte a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Két halálos áldozatot követelő baleset történt vasárnap délután az 1C jelzésű országúton, a Kolozs megyei Kackó közelében.
Az oktatási minisztérium közölte, mikor lesznek szünidők és szabadnapok a 2025–26-os tanévben Romániában.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.