
Fotó: Krónika
A függetlenedésre – az alacsony részvételi arány miatt sikertelen március 25-i népszavazást követően – mégis lehetőség nyílt második nekifutásra, június 10-én ugyanis a Sarmaság községet alkotó helységekben élő 3500 szavazópolgár 65 százaléka járult az urnák elé, 99 százalék pedig a leválás mellett voksolt. Keresztes Zoltán, Sarmaság polgármestere szerint ha a parlament is igennel szavaz, legkésőbb decemberben megkezdheti működését az új önkormányzat.
Szilágylompért és Selymesilosva leválásával az 1968. évi megyésítés előtti állapotokhoz térnek vissza. Azzal a különbséggel, hogy a 39 évvel ezelőtt a román többségű Baksa községhez csatolt, szintén románok lakta Hosszúmező nem kerül vissza Szilágylompérthez és Selymesilosvához.
A Krónika érdeklődésére Szőnyi Levente szilágylompérti református lelkész, a sarmasági tanács tagja elmondta, a leválással nőnek a két falu fejlesztési esélyei, egyszerűsödik a közigazgatási ügyintézés, és a magyar iskola is megmarad. Mint mondta, tisztában vannak azzal, hogy a 930 lelket számláló Szilágylompért, valamint a Magurahegyet is magában foglaló 720 lelkes Selymesilosva nem rendelkezik erős gazdasági hátteret jelentő iparral, de a helyiek szorgalma és szaktudása, a települések Szatmárnémeti–Zilah főút menti fekvése, valamint az alig 30 kilométernyire épülő Bors–Brassó autópálya kiaknázandó lehetőségeket jelentenek. Egyben arra is számítanak, hogy a 2007–2013 közötti uniós fejlesztési alapokból Romániában lehívható 10 milliárd euróból az új önkormányzat is sikeresen pályázik majd.
„Nagyon reméljük, hogy mindez sikerülni fog. A nyári vakáció előtt négy hasonló önállósulási kérelem elbukott ugyan a parlamentben, de ez nem jelenti azt, hogy Lompért és Ilosva próbálkozása is így jár” – nyilatkozta a Krónikának Végh Sándor. Szilágy megye alprefektusa szerint számos példa igazolja, hogy kis települések is sikeresek lehetnek, ha összefognak, és kellő odafigyeléssel végzik munkájukat. „Ha két olyan kis helység, mint Kémer és Kárásztelek sikeres lehet, és együttműködésüket pozitív példaként emlegetjük, akkor miért ne járhatna ugyanezen az úton Szilágylompért és Selymesilosva is?” – magyarázta Végh Sándor, aki reméli, hogy év végéig kinevezik azt az ideiglenes polgármestert, illetve alpolgármestert, valamint jegyzőt és könyvelőt, akik a 2008 május–júniusában várható helyhatósági választásokig intézhetik az újraalakuló község ügyes-bajos dolgait.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.