Elengedhetetlen a csíkszeredai Mikó-vár teljes felújítása
Harmincöt éve nem végeztek általános felújítást a csíkszeredai Mikó-várban. Az épületben működő Csíki Székely Múzeum vezetői az elmúlt évtizedek során csak a működőképességhez elengedhetetlen apróbb kiigazításokat tudták elvégeztetni. „Ennél azonban sokkal nagyobb gondok vannak.
2006. augusztus 08., 00:002006. augusztus 08., 00:00
Hatalmas ez a műemléknek nyilvánított épület, s törvény kötelezi a tulajdonost, Csíkszereda megyei jogú város önkormányzatát arra, hogy rendben tartsa. Mi, a Csíki Székely Múzeum munkatársai csak üzemeltetői vagyunk az épületnek. Ideje lenne nekifogni a vár teljes rehabilitációjának” – mondta Gyarmati Zsolt múzeumigazgató. A belső tornácokra ráférne már a pácolás, de a legsürgetőbb tennivaló a tetőcserepek kicserélése, vagy legalábbis átforgatása, és a csatornarendszer felújítása lenne. A külső falakon szabad szemmel is jól felismerhető a több évtizeden át minden alkalommal csak „tűzoltómunkaként” alkalmazott javítgatás: cementes vakolással pótolgatták a leomló faldarabokat. Ez a fajta vakolat szívja a nedvességet, és tovább rongál. A teljes felújítás költségeit a város nem vállalhatja magára, ezért a múzeum pályázati lehetőségeket keres. Folyamodványukra ezelőtt három évvel igenlő válasz érkezett a műemlékvédő hivataltól, de aztán elsikkadt a dolog: a bürokrácia, a folyamatos minisztercserék, valamint a kivitelező cég vezetőjének halála miatt mostanig semmi sem történt. „Bár egyelőre ismét a tervezés fázisában vagyunk, a javításokra újra kiírták a pályázatot. Most készül a megvalósíthatósági tanulmány egy sepsiszentgyörgyi cégnél, és nagyon reméljük, hogy hamarosan kiutalják nekünk a megígért, több milliárd lejes támogatást. A munkálatok előreláthatóan legalább két évig tartanak majd” – véli Gyarmati Zsolt. Az utóbbi két évszázadban feledésbe merült a csíkszeredai Mikó-vár hadászati jelentősége. Abban a kérdésben, hogy egészen pontosan mikor épült a vár, a kutatók mindmáig nem jutottak közös nevezőre. Az írásos, néha egymásnak ellentmondó feljegyzések egy része arra utal, hogy 1623-ban kezdődött az építkezés. Ezzel szemben más okmányok azt igazolják, hogy Mikó Ferenc (a grófok névrokona), akit Bethlen Gábor fejedelem nevezett ki ebbe a tisztségbe, már 1613-tól csíki főkapitány. Mára már a történészek abban egyetértenek: egészen biztosan téves a Székely Krónikának az a bejegyzése, amely szerint a várat I. Béla uralkodásának idején a Mikó nemesi család építtette. A várat 1714–16-ban restaurálták, majd kaszárnyának használták, s már a madéfalvi veszedelem előtt (1763-tól) itt kezdte meg szolgálatát az első székely határőrezred parancsnoksága. Szőcs János történész szerint a Mikó-vár azért is egyedinek számít Erdélyben, mert más várat, illetve kastélyt sehol nem használtak ilyen huzamos ideig katonai központnak a csíkihoz hasonló, jelentős kiterjedésű régióban. 1849-ben a Kézdivásárhely felől betörő Gál Sándor csapatai foglalták el az erődítményt. A védelmi rendszerről árulkodnak a külső és belső várárkok nyomai, a bástyákon lévő lőrések pedig azt igazolják, hogy Gál csapatai ágyútűzzel tartották távol az ellenséget a vár falaitól. „Kaszárnya jellegét a szabadságharc bukása után is megőrizte az épület. Annak idején Orbán Balázst sem engedték be a kapun – csak kívülről tekinthette meg a várat” – mondta Szőcs János. A több száz éves vár történetében a kommunista rendszer éveiben, a megyerendszer létrehozása után következett be gyökeres változás. Hargita megye megalakulása után az akkori hatalom pillanatnyi engedékenysége lehetővé tette, hogy 1968-ban kivonuljon a várból a katonaság, és létrejöjjön a múzeum. Az ezt követő két esztendőben végezték el a vár eddigi legnagyobb szabású felújítását, átalakítását. Akkor vezették be a központi fűtést, s a falak állagán is sokat javítottak. Jakab Lőrinc
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több bűncselekményt is elkövetett az a 18 éves nagyváradi fiatalember, aki a rendőrök elől akart elmenekülni, de végül Bors határában megállásra kényszerítették.
A Kolozs megyei ítélőtábla elrendelte hétfőn Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester 2,6 millió lej összegű igazolatlan eredetű vagyonának elkobzását. Az ítélet nem jogerős, 15 napon belül megfellebbezhető.
Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok ünnepén, hétfőn számos zarándok gyűlt össze a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház búcsúünnepére.
Sepsiszentgyörgy szeptember végi levegőjét idén is belengte az édes, karamellizált cukor illata: ismét megszervezték a Kürtőskalács Fesztivált, az édes ízek fesztiválját és versenyét.
Szeptember elején egy gyárrobbanás nyomán keletkezett szászsebesi tűzben megsérült három munkás közül a temesvári sürgősségi kórházban elhunyt egy Srí Lanka-i férfi.
Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik.
Az utolsó csepp volt a pohárban, hogy hétfőre virradóra Máramarosszigeten mentősre támadt egy páciens, a mentőszolgálatok személyzete bejelentette, hatalmas tiltakozásra készülnek.
Téliesre fordult az időjárás szeptember végére, legalábbis a magasabban fekvő hegyvidéken. Máramaros és Hargita megyéből is jelentettek hétfőn havazást.
Illatok, ízek és jókedv tölti majd meg a székelytompai Murok étterem parkolóját, amikor október 4-én ismét rotyogni kezdenek az üstökben a zakuszkák a 3. MurokFest – csapatos zakuszkafőző verseny alkalmából.