A magyarság a haszonélvező

Ha a választási óriásplakátok alapján ítélünk, azt lehet mondani, a Magyar Polgári Párt alulmaradt a Székelyföldön az RMDSZ-szel szemben. Miért van ez így?

Azért, mert a vetélytársaink a 18 és fél éve tartó politikai monopóliumuk gazdasági előnyeit is élvezik. Ebből fakadóan természetesen sokkal több pénzzel rendelkeznek. De úgy gondoljuk, nem a plakátozási vagy a plakáttépési versenyt kell megnyerni. Utóbbit azért említem, mert tisztességes demokratikus környezetben a kiragasztott plakátot csak a jégeső veri le. Ezzel szemben viszont olyan faluról is tudok, ahol nemcsak a plakátjainkat tépik le rendszeresen, hanem még az általam küldött leveleket is kiszedik a postaládákból. De talán így van ez jól, mert az emberekben visszatetszést kelt ez az intenzív tolakodás, a mindenáron történő pozíciószerzési szándék.

Hogy látja, milyen megszólításra vevők az emberek?

Mi beszélgetni akartunk, ezért mély és tartalmas fórumokat szerveztünk. Ezekre általában együtt mentünk a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének képviselőivel, mert azt tapasztaltuk, a vidék gondja ma a legfájóbb. A gazdálkodók helyzete szinte kilátástalan. A tavalyi 14 ezerhez képest az idén már csak hatezren kértek tejkvótát Hargita megyében. A létező 400 ezer hektár mezőgazdasági területből pedig csak 110 ezer hektár után kértek földalapú támogatást. Csak ebben az évben és csak Hargita megyében 30 millió eurót veszítenek el a gazdálkodók. De ez csak egy a gondok közül. Rengeteg ember elment a szülőföldjéről, mert az elmúlt 18 évben nem törődtek munkahelyteremtéssel. Odalett a szülőföld megtartó ereje.

Az új lehetőségként hirdetik a pártjukat. De mennyiben új ez az alternatíva? Önt Székelyudvarhelyen elég jól megismerhették, hiszen 12 éven át vezette a várost.

Udvarhelyen ma egy százalék körüli a munkanélküliség, és a város az ország húsz legjelentősebb gazdasági központjának az egyikévé vált. A kommunizmus idejében felépített gyárak helyén ma modern, EU-s színvonalnak megfelelő ipari telepek láthatók. A nyomdaiparban, a faiparban és a textiliparban is országos ismertséget szerzett a város. Abban állt a sikerünk, hogy mindent a rendelt idejében végeztünk el. Amikor a privatizációra kellett figyelni, akkor ezt tartottuk szem előtt, amikor külföldi vagy helyi vállalkozókat kellett lehetőségekhez juttatni, akkor ezt tettük. Ezt a sikertörténetet szeretnénk az egész Hargita megyére, Kovács István és Tőkés András által pedig az egész Székelyföldre kiterjeszteni. A Hargita megyei és a székelyföldi problémákat is úgy kell sorba állítani, hogy mindig éppen azt a feladatot lássuk el, ami a legfontosabb, ami a legidőszerűbb. A szülőföld megtartó erejét kell újra megteremteni, mert egyébként nem tudjuk biztosítani a gyerekeink számára a jövőt.

Az önkormányzatok boldogulása jelentős mértékben függött az elmúlt időszakban attól, hogy kormányon volt-e az a párt, amelyik a polgármestert adta. Az MPP-nek kevés esélye van arra, hogy kormányozzon. Nem jelent ez hátrányt?

Az új választójogi törvény egyéni választókerületes rendszert vezet be az eddigi listás rendszerrel szemben. Így az őszi parlamenti választások eleve megfelezik, megharmadolják a magyar képviseletet. Ez pedig azt is jelenti, hogy leáldozóban van a bukaresti kijárásos politika, amely az elmúlt 18 és fél esztendőben sem hozott jelentős eredményeket. Elég csak azt említenem, hogy nincs állami magyar egyetem, nincs rendezve az autonómia kérdése. Azért fontos, hogy többséget szerezzünk az önkormányzatokban, hogy a települések és a megyei önkormányzatok szintjén is meg tudjuk fogalmazni az autonómiát.

Hogyan?

Az autonómia minden család számára vastagabb kenyeret, munkahelyeket, az itthon élés biztonságát jelenti. A nagyszülőknek azt jelenti, hogy az unokákat nem a Londonból vagy Budapestről hazaküldött fényképeken látják, hanem ott fognak élni azon a településen, ahol születtek. Az autonómia a gyermekeknek jövőt, a szülőknek a megélhetés biztonságát, a nagyszülőknek pedig a keresztény gondoskodás jegyében biztosított szociális érzékenységet jelenti.

Orbán Viktor arra biztatta a választókat, hogy az autonómia híveire szavazzanak. Kik ma a Székelyföldön az autonómia igazi hívei?

Orbán Viktor azt mondta, hogy az RMDSZ a választások előtt akarja, azután meg elfelejti az autonómiát. Az autonómia viszont annál komolyabb ügy, hogy csak választási szlogen legyen. A mi autonómiaigényünk attól hiteles, hogy azok az emberek vannak körülöttünk, akik az elmúlt esztendőkben következetesen képviselték az autonómia ügyét: Tőkés László püspök úr, aki életre hívta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amelyikkel közösen szerveztük meg a népszavazást a Székelyföldön.

Mi változik meg a Székelyföldön az autonómia kérdésében, ha az MPP jelöltjei kerülnének döntési helyzetbe?

Ha Hargita és Kovászna megye együtt tud lépni, összehangolt lépéssorozatokat tudnánk egy időben foganatosítani. Az együttes lépés, a következetes magatartás, a kiszámíthatóság, a fenyőhöz illő egyenesség vezethet el ahhoz, hogy a Székelyföld egységes régió legyen, és az aszimmetrikus regionalizmus jegyében megvalósuljon a területi autonómia. Kiváló jelöltjeink vannak. Háromszéken Kovács István jó eséllyel pályázik a megyei tanácselnöki tisztségre, de Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Sepsiszentgyörgyön Csinta Samu, Kovásznán Zsuffa Levente, Csíkszeredában Papp Előd, Székelyudvarhelyen Orbán Árpád, Gyergyószentmiklóson Mezei János, Székelykeresztúron Farkas Csaba, mind-mind az autonómia elkötelezett hívei.

A felsorolt nevek közül csak néhányan rendelkeznek számottevő önkormányzati tapasztalattal. Nem tart attól, hogy megválasztásuk esetén csalódást okoznak majd a választóknak?

Senki sem születik bele egyik vagy másik mesterségbe. Azt el kell sajátítani. A polgármesterségnek egy titka van: akit megválasztanak, annak csokorba kell szednie az emberek álmait, hogy egy nagy közös álom alakuljon ki. Ezután pedig meg kell terveznie a megvalósulás lépéseit. Ezt nevezik fejlesztési stratégiának. Az a kérdés, hogy tudjuk lendületbe hozni az emberek alkotóerejét, irányt tudjunk szabni az emberek közös akaratának. Ha jó irányt szabunk, akkor az emberek szívesen tesznek a közösségért is. Ha jó az irány, van jövője a Székelyföldnek.

Van-e jövője Erdély más régióinak? Mit kínál számukra az MPP?

Ha Bakk Miklós politológust idézem, aki óriási segítséget nyújtott az Új lehetőség című programunk összeállításában, akkor azt mondhatom, az erdélyi magyarság vonatszerelvényhez hasonlítható. A mozdony szerepét pedig a Székelyföldnek kell ellátnia. De a szerelvény további részeire is nagy szükség van.

Hogy a hasonlatával éljek, a szerelvény egy részében nem neveztek be a választási versenybe. Miért?

Mi már február 9-én eljuttattuk az RMDSZ-hez egy együttműködési charta javaslatát. Ebben leszögeztük, hogy a Székelyföldön, ahol helye van a demokratikus versenynek, ott mérkőzzünk meg, ahol pedig kisebbségben van a magyarság, ott egy közösen kidolgozott választási térkép alapján mozduljunk el az összefogás irányába. Jó példa volt erre Bölöni László nevesítése a marosvásárhelyi polgármester-jelöltségre. Őt aztán később sajnos lebeszélte a szerepvállalásról az RMDSZ. Mindezek ellenére bölcsebbek voltunk, mint az RMDSZ, sok helyen nem állítottunk jelölteket. És azt gondolom, ez a bölcsesség közép- és hoszszú távon jó befektetés. Az emberek szeretik, ha valaki nem akarja mindenáron megszerezni a hatalmat.

Mennyiben múlik a parlamenti választások előtti esetleges összefogás a mostani választás eredményein?

A parlamenti választások előtt is az együttműködés útját keressük. Mi ezt új összefogásnak nevezzük. Azt mondjuk, egy új erkölcsi többséget kell létrehozni, melyhez jó matematikai alapot nyújtanak az önkormányzati választások eredményei. Azért is fontos az MPP létrejötte, mert a puszta létünk is teljesítménykényszert szül az RMDSZ-ben. Ennek a többletteljesítménynek pedig az erdélyi magyarság lesz a haszonélvezője.

Milyen választási eredménnyel lenne elégedett?

Nem akarok jóslatokba bocsátkozni, de annyi biztos, hogy a 18 és fél éves RMDSZ és a hetven napja bejegyzett MPP versenyében Hargita és Kovászna megyében jó esélyeink vannak a győzelemre mind a megyék, mind a települések szintjén. Ha nem is sikerülne győznünk, az MPP mindenképpen az erdélyi magyarság megkerülhetetlen politikai tényezőjévé válik. A Székelyföldön kívüli területeken azért nem lehet objektív összevetést tenni az általunk és az RMDSZ által elért eredmény között, mert vannak olyan pozíciók, amelyeket feláldoztunk a bölcsesség oltárán.