
2009. augusztus 25., 09:462009. augusztus 25., 09:46
És éppen a nyelvújítás miatt nyilváníthatták joggal Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján 2009-et a Magyar Nyelv Esztendejévé. Ez az évforduló állott a súlypontjában az idei XI. Érsemjéni Falunapoknak, ezt fejezte ki az augusztus 22-én, szombaton A bölcsőtől a sírig című emlékülés, amelyre a két szervező intézmény, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, valamint Érsemjén önkormányzata a legnevesebb szakembereket hívta meg itthonról, az anyaországból, egyes utódállamokból.
A konferencia előadásai már jó előre írott formában is elkészültek, így a Dukrét Géza által szerkesztett Partiumi Füzetek 58. köteteként az érdeklődők a teljes anyagot hazavihették könyv formájában. Kazinczy itt töltött gyermekéveiről két lelkes pedagógustól, Tarr Erzsébettől és Csorba Teréztől hallhattunk érdemleges, kimerítő részleteket. Szülőházát, anyai nagyszüleinek, a Bossányiaknak a kúriáját 1931-ben bontották le, az épület helyét emléktábla jelzi. A későbbi költő, fordító és irodalomszervező, de mindenekelőtt nyelvújító, aki németül, franciául, latinul és ógörögül is beszélt vagy értett, itt került egy életre elkötelezetten anyanyelve utánozhatatlan ízének-zamatának tartós varázsába.
A falunapok másik fontos eseménye a 20. század első felének híres nótaszerzőjeként számon tartott Fráter Lóránd szobrának leleplezése volt – Érsemjén legújabb látványossága Mihály Gábor munkáját dicséri.
A faluünnep keretében vasárnap a nagytiszteletű Csűry István püspök celebrálta ökumenikus istentiszteletre gyűltek össze az helybeliek, majd ünnepi felvonulásra, íjászbemutatóra, a helyi színjátszók előadására került sor. A rendezvény keretében levetítették a Fráter Lóránd életéről szóló játékfilmet is.
Szerző: Krajnik Nagy Károly
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.