A kavicsbányák miatt a házak irányába terjeszkedik a Maros Várhegyen

A Sipos család háza nagyon közel van a folyóparthoz, kertjük vége alig két-három méterre esik a folyótól. A Maros-part közelében található házak lakói fák ültetésével próbálják védeni a partot, de a víznek és főleg a tavasszal zajló jégnek a fák sem tudnak ellenállni.

Kisebb munkálatokra lenne szükség

Ráduly György szentannai polgármester szerint csupán kisebb munkálatra lenne szükség a folyó szabályozása érdekében. Mint mondta, az utóbbi időben a kavicsbányák miatt kialakult félszigetet kellene átvágni, így megszűnne a kanyar, amely a kőkitermelés miatt alakult ki, és amely a házakhoz közel hozta a folyót. „Ha egy rövid szakaszon átvágnák a félszigetet, a Maros a régi medernek megfelelő vonalon alakítaná ki a medrét, és a várhegyi házak megmenekülnének” – magyarázta az elöljáró. Úgy vélte, első körben nem is lenne szükség partvédelmi munkálatokra, bár azok sem ártanának. A múlt század közepén, amikor a marosvásárhelyi Azomureş vegyi üzem épült, a gázkitermelő vállalat sziklakövekkel rakta ki a martot, hogy védje az itt haladó gázvezetéket. A védőfalat azonban jó ideje senki nem gondozza, a víz kimosta a földet a sziklakövek alól, alig van még néhány belőlük, és azok is elsodródhatnak.

A várhegyiek szerint a múlt század végén a Maros falu melletti szakaszából hordták a rengeteg követ a vásárhelyi tömbházak építéséhez. A meder alján emiatt már nincs kő, csak pala. Ennek ellenére a meglevő két kőbánya mellé hamarosan egy harmadik is nyílik, a volt polgármester, Viorel Bubău kért engedélyt a kitermelésre.

A jégzajlás a legfélelmetesebb

Várhegy a Maros és egy dombvonulat között található keskeny földsávon épült. Az itt lakók ősei az 1800-as években költöztek át a Maros túlsó partjáról a jelenleg lakott részre. A lakosok most csupán azt szeretnék, hogy nyugodtan művelhessék kertjeiket, földjeiket. „Nem kell húsz év, és a házak veszélybe kerülnek. Csak a mi kertünkből legalább húszméteres sávot már elnyelt a Maros az elmúlt években. És nemcsak a mi kertünkről van szó. A kavicsbánya a nyakunkra szabadította, felénk lökte a folyót” – panaszolta Valeriu Chiorean helyi lakos. Sipos Dezső szerint a jégzajlás a legfélelmetesebb számukra, olyankor a jégtáblák nekicsapódnak a magas martnak, kaszabolják azt.

Megkésett intézkedés

A várhegyiek már évek óta kérik az önkormányzatot, intézkedjék a biztonságuk érdekében, Viorel Bubău korábbi polgármestertől mindig azt a választ kapták, hogy a folyószabályozás nem az önkormányzatra tartozik, kérésükkel forduljanak a Maros Vízügyi Igazgatósághoz. Balázs József tanácsos, aki régóta tagja a szentannai közgyűlésnek megerősítette lapunknak, hogy a volt elöljáró nem folyamodott a vízügyi hatósághoz. „Várhegy tanácsosa Orbán Márton volt, az előző polgármester embere, és ha az nem akart hallani valamit, akkor Orbán nem forszírozta a dolgot” – mesélte az önkormányzati képviselő.

„Most bújt ki a szög a zsákból, amikor kampány idején itt járt az RMDSZ-karaván, élén Markó Béla elnökkel. Akkor megkértek az emberek, hogy hozzam szóba az ügyet, és én meg is tettem. Ígéretet kaptunk, hogy sor kerül a folyószabályozásra” – tette hozzá Ráduly György polgármester. Mint mondta, júniusban tetemes adósággal vette át a község igazgatását, és eddig még nem tudott a várhegyiek gondjával foglalkozni.

Nem tudnak a problémáról

„Nem tudok róla, hogy milyen gondokat okoz a Maros Várhegyen” – fejtette ki kérdésünkre Dávid Csaba, a Maros Vízügyi Igazgatóság vezetője. Mint mondta, a polgármesteri hivatalnak írásos kérvényt kell benyújtania az igazgatósághoz, és annak nyomán az alkalmazottaik kiszállnak a helyszínre. „Ha nagyobb munkálatról van szó, akkor Bukarestbe, a szaktárcához kerül az ügy, és jó pár évbe beletelik, amíg elkezdődik a munkálat. Ha a munkálat értéke több mint tízmillió lej, akkor 4-5 évbe is beletelhet, amíg jóváhagyják, majd elvégzik” – mondta Dávid. Hozzátette: kisebb beruházás az igazgatóság keretéből is megvalósítható, de „látatlanban semmit nem ígérhet.”