A fesztiválokon is spórolnak az önkormányzatok

Úgy tűnik, nyitott kapukat döngetett múlt heti kijelentésével Emil Boc miniszterelnök, amikor arra szólította fel a polgármestereket, hogy próbáljanak minél kisebb költségvetésű városnapi ünnepségeket tető alá hozni, mivel az idei év még szűkösebb lesz anyagi erőforrásokban.

A kormányfő leszögezte, a legjobb az lenne, ha erre a célra a városok, községek vezetői egyáltalán nem fordítanának közpénzeket, s csak akkor szerveznének ünnepségeket, ha az erre a célra fordítandó összegeket a magánszféra tudja biztosítani. A Krónika által megkeresett polgármesterek úgy vélekedtek, idén mindenképp kevesebb pénz jut hasonló célokra, ám már tavaly is le kellett faragniuk a városnapi költségvetésből.

Nem kifizetődő rendezvények

„Nem kell nekünk ahhoz a miniszterelnök úr, hogy megmondja, hogy veszteségesek a városi rendezvények” – szögezte le a Krónika kérdésére Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Mint tájékoztatott, az elmúlt évben 2008-hoz képest mintegy negyven százalékkal csökkent a költségvetésből erre a célra fordított összeg – pontosabban a Városi Művelődési Ház büdzséje, ez az intézmény felelős ugyanis a városnapok és hasonló események szervezéséért.

Bár a rossz gazdasági helyzetet az önkormányzatnál a költségcsökkentés különböző módozataival próbálják kezelni, egyebek közt egy újabb, immár másfél éven belül negyedik leépítési hullám is közeleg, az elöljáró azt szeretné, ha a kultúrház költségvetése nem szenvedne idén újabb csorbát. A legjelentősebb rendezvényeken, a júniusi várnapokon, illetve az októberi Nagyváradi Őszön pedig hiába fizetnek a helyért a lacikonyhák, vidámparki látványosságok, lángossütők és bóvlistandok működtetői, a bevétel meg sem közelíti a város által a rendezvényre fordított összeget – tudtuk meg.

A Nagyváradi Őszt, benne a város napját tavaly már tizennyolcadik alkalommal rendezték meg. Biró úgy véli, a hagyományos városi programok, de azok is, amelyek főként a magyar közösséghez szólnak – ilyen például az évről évre megrendezett virágkarnevál, amelyre Debrecenből hoznak át virágkocsikat –, túl fontos közösségmegtartó erőt képviselnek ahhoz, hogy válság címén lefaragjon belőlük a város.

Helyi előadókkal lehet spórolni

Pénteken tárgyalt Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester beosztottjaival a városnapi költségek lefaragásáról. Mivel a nevesebb együtteseknek ára is van, az elöljáró szerint a legtöbbet a várszínpadi esti produkciókon lehetne spórolni. „Éppen ezért valószínűleg idén kevesebb bukaresti és budapesti együttest hívunk meg, átengedve a teret a marosvásárhelyi csapatoknak. Szerintem csak az utolsó estére kellene hívni ismert együtteseket” – vélekedett Csegzi. Az alpolgármester úgy véli: nem is baj, ha nem zsúfolódik be annyi ember a várba.

Az utóbbi években a szervezők is igyekeztek minél több alternatív programot kínálni. Ekképpen sikerült kihasználni a kétezer befogadó helyes nyári színházat, valamint a Luxor áruház mellett felállított kisebb méretű színpadot. „A marosvásárhelyi önkormányzat eddig sem pazarolt, a legtöbb városnapi akciót a szponzorok támogatásaiból és az árusoktól származó bevételekből fizettük” – hangsúlyozta Benedek István. Ugyan nem készített kimutatást, de az RMDSZ-es tanácsosok frakcióvezetője úgy véli, más nagyvárosokhoz viszonyítva a gazdag kínálat ellenére a Marosvásárhelyi Napokon nincs nagy flancolás.

Az ünneplésre mindenképp szükség van

„Székelyudvarhelyen a rendezvények java részét vállalkozók, egyesületek szervezik, és ezeket a polgármesteri hivatal általában támogatja, vagy éppen kezdeményezi. Mi nem egy produkciós iroda vagyunk, éppen ezért csak néhány rendezvénynek vagyunk a szervezői” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester.

Mint részletezte, már tavaly elkezdődött a spórolás, hiszen csak feleannyit költöttek rendezvényekre, mint az előző évben. Bunta szerint azonban egy városnak mindenképp szüksége van a  hasonló jellegű rendezvényekre, hiszen „mind a turizmusnak, mind a gazdaságnak jót tesz, ha él, pezseg  a város”. Bunta arról is beszámolt, hogy idén nemcsak két tudományos konferenciával bővül a város rendezvénypalettája, hanem a Szent István-nap megszervezését is tervezik.

Mint elmondta, próbálnak minél kisebb költségvetésből gazdálkodni, ennek egyik módja például, hogy nem drága, külföldi előadókat fognak elhívni, hanem helyi tehetségeket, művészeket mutatnak be. „Nem a pompa fontos, hanem a rendezvény, ami szükséges a társadalomnak” – sommázott az elöljáró.

A turisztikai minisztérium honlapján közzétett adatok szerint tavaly csak augusztus folyamán 376 különböző város- vagy faluünnepet, fesztivált szerveztek Románia-szerte. Az ezzel járó költségeket szinte meg sem lehet becsülni, szakértői vélemények szerint az azonban egyértelmű, hogy a fesztiválokkal járó kiadások több mint 90 százalékát közpénzekből fedezték.