Az ikebana, vagyis a „megrendezett virág” Japán ősi művészete, amely egyszerre hordoz vallási gyökereket, filozófiai mélységet és esztétikai kifinomultságot
Fotó: Ivácson András Áron
Több mint ötven éve működik egy különleges közösség Sepsiszentgyörgyön, amely a japán virágrendezés művészetét nemcsak őrzi, hanem élő hagyományként ápolja. Az ikebana nem pusztán dekoratív alkotás – mélyen gyökerező filozófia, lassú és figyelmes párbeszéd ember és természet között. A kör alapítójának, Kiss Béla középiskolai rajztanárnak az egykori tanítványai máig aktívan szervezik a kiállításokat, bevonva új generációkat is. Hubbes László Attila vezetésével nemcsak egy művészeti forma, de egy életgyakorlat is tovább él Székelyföldön.
2025. július 05., 08:502025. július 05., 08:50
2025. július 07., 19:122025. július 07., 19:12
A sepsiszentgyörgyi ikebanakör története olyan kulturális hagyomány, amely csendben, következetesen és látványos külsőségek nélkül íródik évtizedek óta. Az 1970-es évektől máig tartó folytonossága nem intézményi keretek közt jött létre, hanem egy tanár – Kiss Béla – személyes elhivatottságának és tanítványai hosszú távú ragaszkodásának köszönhető. A japán virágrendezés művészete ebben a közösségben nemcsak egy egzotikus díszítőgyakorlat, hanem egy sajátos lelki és szellemi út, amelyen keresztül a résztvevők kapcsolatot teremtenek a természettel, a tradícióval – és egymással.
Japán virágrendezésének művészetét (ezzel párhuzamosan a jazz műfaj szeretetét). Nem elméletben, hanem élő gyakorlatként, élményszerűen. Úgy, ahogy azt a legjobb tanárok teszik: megszerettetve, nem kényszerítve.
Fotó: Ivácson András Áron
Az ikebana, vagyis a „megrendezett virág” Japán ősi művészete, amely egyszerre hordoz vallási gyökereket, filozófiai mélységet és esztétikai kifinomultságot.
A művészet iránti nyitottsága, a japán kultúra iránti rajongása – legyen szó filmről, zenéről, festészetről – nem maradt magánügy. Hazahozta. Tanítani kezdte. Lelkesedésével pedig megfertőzte környezetét is – idézte fel Hubbes László Attila.
A rendezések nem voltak csupán technikai feladatok – meditációvá, önkifejezéssé, gondolatcsere-felületté váltak. Aki egyszer részt vett egy ilyen alkotásban, az többé nem pusztán nézője, hanem része lett a hagyománynak.
Fotó: Ivácson András Áron
Ám mint minden szellemi kezdeményezés, ez is törékeny. A rendszerváltás után, az új világ kaotikus, gazdasági szempontoktól vezérelt tempója elnémította egy időre ezt a virágbeszédet. Kiss Béla visszavonult – zavarta, hogy a virágrendezés művészetét elkezdték esküvői csokrokhoz hasonlítani, virágüzletek látványdekorációiként értelmezni. Az ikebana több volt számára, mint virág és kompozíció – és ezt a profanizációt nem tudta elfogadni.
Az ünneplés mögött ott rejlett az újra egymásra találás öröme, a közös múlt felfedezése és az a felismerés, hogy ez a művészet – és a kör, amely ápolja – még mindig él. Hubbes László Attila, aki 1986 óta a közösség tagja, ekkor kapcsolódott vissza – és azóta is meghatározó alakja a körnek.
A következő évek új szakaszt hoztak. A városba költözött Tanizaki Szeikó, a Japánból érkezett néprajzkutató, tanár, aki Japán Napokat kezdett szervezni Sepsiszentgyörgyön. Ezek az események újabb fellépési lehetőséget kínáltak az ikebanakörnek: 2011-ben tartották az első Japán Napot, azóta szinte minden második évben visszatérő program lett. Az ikebana-rendezések ezekben az eseményekben nem csupán esztétikai látványként, hanem kulturális hídépítőként is szerepet kaptak.
Fotó: Ivácson András Áron
2016-tól a kör ismét önálló életre kelt. Hozzáfogtak rendszeres kiállítások szervezéséhez – évente kétszer, tavasszal és ősszel. A tavaszi a 2020-ban elhunyt Kiss Bélának állít évről évre emléket. Mindkét kiállítás a Kónya Ádám Városi Művelődési Ház keretében, jóvoltából valósul meg, ami a kezdetek óta intenzíven segíti a kör ténykedését.
Az eseményekhez egyre többen csatlakoztak: nemcsak a régiek – Zayzon Ádám, Csurulya Árpád, Karácsony Annamária, Csiki Sándor, Csergő Benedek Csilla, Asztalos Enikő, Márton-Lichtfusz Katalin, Máthé Árpád, Bajka Mária –, hanem újabb tagok is. Lázár-Prezsmer Endre, Péter Csilla, Sándor Attila, Ivácson András Áron, Bartók Piroska, Tordai Carmen és Tanizaki Szeikó is bekapcsolódtak. Kiss Kinga, Béla lánya, haláláig az egyik legaktívabb tagja volt a körnek – idézi fel Hubbes László Attila.
Mostanában a SepsiBook könyvhéten is kiállítanak, ahol egy tényleg széleskörű közönség ismerheti meg munkáikat.
Ezek az utak egyszerre természetközeli kirándulások és közösségi rituálék. A csoport két online felületen is szervezi magát – Facebook- és Whatsapp-csoportokon keresztül. A felkészülések során megbeszélik a tematikát, egyeztetik a helyszíni installációkat, és átadják egymásnak azt a tudást, amit Kiss Béla annak idején elindított.
A 13-14. században jelent meg, kezdetben buddhista kolostorokban, a sintó szentélyek világában. Idővel az ikebana a szamurájok nevelésének része lett – a fegyelem, az összpontosítás, az esztétikai érzékenység fejlesztésének eszköze. Később a városi polgárság és a nők oktatásának is szerves részévé vált. A cél sohasem pusztán dekoráció volt – hanem a természet megidézése, az idő lelassítása, a belső figyelem elmélyítése.
A sepsiszentgyörgyi kör tagjai pontosan ezt tapasztalják.
Néhány szál virág, egy levél, egy száraz ág – s mégis ott van benne az ember. Nem véletlen, hogy az ikebanát gyakran hasonlítják egy vershez, amely nem szavakkal, hanem formákkal, színekkel és térrel dolgozik. Egyfajta „természetköltészet” – magyarázza Hubbes László.
A virág nem dísz. A virág beszél. A rendezés nem látvány, hanem jelenlét. Az alkotás nem kézművesség, hanem gyakorolt figyelem. Ebben a világban nincs harsányság – csak csend, fegyelem és alázat. Aki virágot rendez, az a világot rendezi – újra, másként, szelídebben.
Fotó: Ivácson András Áron
többnyire egy-egy magányos tanítvány, egy-egy elszánt mester tartja a kapcsolatot a hagyománnyal. Szervezett iskolák vannak: Bukarestben is, Budapesten is, a Sogetsu iskolának mindenképpen vannak oktatói, akik (fizetős) kurzusokat tartanak, és tagjai a japán központú (és elég szigorú felépítésű) nemzetközi szervezetnek, iskolahálózatnak. A sepsiszentgyörgyi kör viszont éppen közösségi voltában egyedülálló. És erről csakis Kiss Béla tehet.
Ez egy organikus, generációkon átívelő, aktív kör.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!