A virág mögötti csend: a sepsiszentgyörgyi ikebanakör múltja és jelene

ikebana

Az ikebana, vagyis a „megrendezett virág” Japán ősi művészete, amely egyszerre hordoz vallási gyökereket, filozófiai mélységet és esztétikai kifinomultságot

Fotó: Ivácson András Áron

Több mint ötven éve működik egy különleges közösség Sepsiszentgyörgyön, amely a japán virágrendezés művészetét nemcsak őrzi, hanem élő hagyományként ápolja. Az ikebana nem pusztán dekoratív alkotás – mélyen gyökerező filozófia, lassú és figyelmes párbeszéd ember és természet között. A kör alapítójának, Kiss Béla középiskolai rajztanárnak az egykori tanítványai máig aktívan szervezik a kiállításokat, bevonva új generációkat is. Hubbes László Attila vezetésével nemcsak egy művészeti forma, de egy életgyakorlat is tovább él Székelyföldön.

Tóth Gödri Iringó

2025. július 05., 08:502025. július 05., 08:50

2025. július 07., 19:122025. július 07., 19:12

A sepsiszentgyörgyi ikebanakör története olyan kulturális hagyomány, amely csendben, következetesen és látványos külsőségek nélkül íródik évtizedek óta. Az 1970-es évektől máig tartó folytonossága nem intézményi keretek közt jött létre, hanem egy tanár – Kiss Béla – személyes elhivatottságának és tanítványai hosszú távú ragaszkodásának köszönhető. A japán virágrendezés művészete ebben a közösségben nemcsak egy egzotikus díszítőgyakorlat, hanem egy sajátos lelki és szellemi út, amelyen keresztül a résztvevők kapcsolatot teremtenek a természettel, a tradícióval – és egymással.

A történet középpontjában egy tanár áll. Kiss Béla neve sokak számára máig meghatározó, nem csupán azért, mert kitűnő rajztanár volt a Székely Mikó Kollégiumban, hanem mert egy szellemi örökséget adott át:

Japán virágrendezésének művészetét (ezzel párhuzamosan a jazz műfaj szeretetét). Nem elméletben, hanem élő gyakorlatként, élményszerűen. Úgy, ahogy azt a legjobb tanárok teszik: megszerettetve, nem kényszerítve.

ikebana Galéria

Fotó: Ivácson András Áron

Az ikebana, vagyis a „megrendezett virág” Japán ősi művészete, amely egyszerre hordoz vallási gyökereket, filozófiai mélységet és esztétikai kifinomultságot.

Kiss Béla a hatvanas évek elején találkozott ezzel a formával Bukarestben, amikor egy japán mester bemutatót tartott a képzőművészeti egyetemen.

A művészet iránti nyitottsága, a japán kultúra iránti rajongása – legyen szó filmről, zenéről, festészetről – nem maradt magánügy. Hazahozta. Tanítani kezdte. Lelkesedésével pedig megfertőzte környezetét is – idézte fel Hubbes László Attila.

A sepsiszentgyörgyi ikebanakör már 1986 előtt működött. Kiállításokat szerveztek, több iskolából érkeztek tagok, és minden évben újabb diákokat vonzott be ez a szelíd, de karizmatikus műfaj.

A rendezések nem voltak csupán technikai feladatok – meditációvá, önkifejezéssé, gondolatcsere-felületté váltak. Aki egyszer részt vett egy ilyen alkotásban, az többé nem pusztán nézője, hanem része lett a hagyománynak.

ikebana Galéria

Fotó: Ivácson András Áron

Ám mint minden szellemi kezdeményezés, ez is törékeny. A rendszerváltás után, az új világ kaotikus, gazdasági szempontoktól vezérelt tempója elnémította egy időre ezt a virágbeszédet. Kiss Béla visszavonult – zavarta, hogy a virágrendezés művészetét elkezdték esküvői csokrokhoz hasonlítani, virágüzletek látványdekorációiként értelmezni. Az ikebana több volt számára, mint virág és kompozíció – és ezt a profanizációt nem tudta elfogadni.

2009-ben, a Székely Mikó Kollégium 150 éves jubileuma alkalmából Kiss Béla ismét kiállítást szervezett – újra összegyűjtötte egykori tanítványait. Ez lett a kör újraindulásának pillanata.

Az ünneplés mögött ott rejlett az újra egymásra találás öröme, a közös múlt felfedezése és az a felismerés, hogy ez a művészet – és a kör, amely ápolja – még mindig él. Hubbes László Attila, aki 1986 óta a közösség tagja, ekkor kapcsolódott vissza – és azóta is meghatározó alakja a körnek.

A következő évek új szakaszt hoztak. A városba költözött Tanizaki Szeikó, a Japánból érkezett néprajzkutató, tanár, aki Japán Napokat kezdett szervezni Sepsiszentgyörgyön. Ezek az események újabb fellépési lehetőséget kínáltak az ikebanakörnek: 2011-ben tartották az első Japán Napot, azóta szinte minden második évben visszatérő program lett. Az ikebana-rendezések ezekben az eseményekben nem csupán esztétikai látványként, hanem kulturális hídépítőként is szerepet kaptak.

•  Fotó: Ivácson András Áron Galéria

Fotó: Ivácson András Áron

2016-tól a kör ismét önálló életre kelt. Hozzáfogtak rendszeres kiállítások szervezéséhez – évente kétszer, tavasszal és ősszel. A tavaszi a 2020-ban elhunyt Kiss Bélának állít évről évre emléket. Mindkét kiállítás a Kónya Ádám Városi Művelődési Ház keretében, jóvoltából valósul meg, ami a kezdetek óta intenzíven segíti a kör ténykedését.

Az eseményekhez egyre többen csatlakoztak: nemcsak a régiek – Zayzon Ádám, Csurulya Árpád, Karácsony Annamária, Csiki Sándor, Csergő Benedek Csilla, Asztalos Enikő, Márton-Lichtfusz Katalin, Máthé Árpád, Bajka Mária –, hanem újabb tagok is. Lázár-Prezsmer Endre, Péter Csilla, Sándor Attila, Ivácson András Áron, Bartók Piroska, Tordai Carmen és Tanizaki Szeikó is bekapcsolódtak. Kiss Kinga, Béla lánya, haláláig az egyik legaktívabb tagja volt a körnek – idézi fel Hubbes László Attila.

Mostanában a SepsiBook könyvhéten is kiállítanak, ahol egy tényleg széleskörű közönség ismerheti meg munkáikat.

A kör működése ma már kiforrott: bár rendszeres heti találkozók nincsenek, a kiállítások előtt közös megbeszéléseket, alapanyag-gyűjtéseket tartanak – gyakran a Rétyi Nyír körüli erdőkbe mennek gallyakért, ágakért, zöldanyagért.

Ezek az utak egyszerre természetközeli kirándulások és közösségi rituálék. A csoport két online felületen is szervezi magát – Facebook- és Whatsapp-csoportokon keresztül. A felkészülések során megbeszélik a tematikát, egyeztetik a helyszíni installációkat, és átadják egymásnak azt a tudást, amit Kiss Béla annak idején elindított.

Az ikebana egyszerre művészet, gondolkodásmód, meditációs gyakorlat. A japán esztétikai világ egyik legfontosabb kifejezőformája.

A 13-14. században jelent meg, kezdetben buddhista kolostorokban, a sintó szentélyek világában. Idővel az ikebana a szamurájok nevelésének része lett – a fegyelem, az összpontosítás, az esztétikai érzékenység fejlesztésének eszköze. Később a városi polgárság és a nők oktatásának is szerves részévé vált. A cél sohasem pusztán dekoráció volt – hanem a természet megidézése, az idő lelassítása, a belső figyelem elmélyítése.

A sepsiszentgyörgyi kör tagjai pontosan ezt tapasztalják.

Hubbes László szerint aki egyszer ráérez az ikebana „hangjára”, az soha többé nem tud szabadulni tőle. Egy-egy rendezésben benne van a természet, az alkotó lelke és a pillanat megismételhetetlensége.

Néhány szál virág, egy levél, egy száraz ág – s mégis ott van benne az ember. Nem véletlen, hogy az ikebanát gyakran hasonlítják egy vershez, amely nem szavakkal, hanem formákkal, színekkel és térrel dolgozik. Egyfajta „természetköltészet” – magyarázza Hubbes László.

A virág nem dísz. A virág beszél. A rendezés nem látvány, hanem jelenlét. Az alkotás nem kézművesség, hanem gyakorolt figyelem. Ebben a világban nincs harsányság – csak csend, fegyelem és alázat. Aki virágot rendez, az a világot rendezi – újra, másként, szelídebben.

•  Fotó: Ivácson András Áron Galéria

Fotó: Ivácson András Áron

A sepsiszentgyörgyi kör nem egy a sok közül. Hubbes szerint Magyarországon és Romániában is alig van hasonló közösség,

többnyire egy-egy magányos tanítvány, egy-egy elszánt mester tartja a kapcsolatot a hagyománnyal. Szervezett iskolák vannak: Bukarestben is, Budapesten is, a Sogetsu iskolának mindenképpen vannak oktatói, akik (fizetős) kurzusokat tartanak, és tagjai a japán központú (és elég szigorú felépítésű) nemzetközi szervezetnek, iskolahálózatnak. A sepsiszentgyörgyi kör viszont éppen közösségi voltában egyedülálló. És erről csakis Kiss Béla tehet.

Ez egy organikus, generációkon átívelő, aktív kör.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Házának felgyújtásával zsaroltak egy Maros megyei férfit, a gyanúsítottat őrizetbe vette a rendőrség

Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.

Házának felgyújtásával zsaroltak egy Maros megyei férfit, a gyanúsítottat őrizetbe vette a rendőrség
2025. szeptember 02., kedd

Másfél éves temesvári kisfiú fulladt bele egy óvoda kertjének dísztavába

Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.

Másfél éves temesvári kisfiú fulladt bele egy óvoda kertjének dísztavába
2025. szeptember 01., hétfő

Jókai-szobrot avatnak a koltói Petőfi-emlékünnepen

Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.

Jókai-szobrot avatnak a koltói Petőfi-emlékünnepen
2025. szeptember 01., hétfő

„Kisajátították” egyesek a közösségi kerékpárokat, sőt megpróbálták eladni

Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.

„Kisajátították” egyesek a közösségi kerékpárokat, sőt megpróbálták eladni
2025. szeptember 01., hétfő

Szexuális zaklatás állhatott az ázsiai vendégmunkások kolozsvári bántalmazása mögött

Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.

Szexuális zaklatás állhatott az ázsiai vendégmunkások kolozsvári bántalmazása mögött
2025. szeptember 01., hétfő

Önkéntes hegyimentő segített a Kolozs megyei buszbaleset sérültjein

Elismerő bejegyzésben fejezte ki büszkeségét önkéntes kollégája iránt a Maros megyei hegyimentő szolgálat a vasárnapi gyerővásárhelyi buszbalesetet követően.

Önkéntes hegyimentő segített a Kolozs megyei buszbaleset sérültjein
2025. szeptember 01., hétfő

Újabb xenofób megnyilvánulás: ezúttal Kolozsváron bántalmaztak egy bangladesi vendégmunkást

Egy férfit 30 napos előzetes letartóztatásba helyeztek Kolozsváron, miután megtámadott egy bangladesi vendégmunkást, akit az illető többször megütött egy fadarabbal. Az áldozat kómában fekszik a kórházban.

Újabb xenofób megnyilvánulás: ezúttal Kolozsváron bántalmaztak egy bangladesi vendégmunkást
2025. szeptember 01., hétfő

A szemközti forgalmi sávba átsodródott gépkocsi sofőrje szenvedett halálos balesetet Bihar megyében

Hétfő reggel közúti balesetben lelte halálát egy 22 éves szatmárnémeti sofőr, aki átsodródva a szemközti forgalmi sávba, a Bihar megyei Nagybáród településen frontálisan ütközött egy szabályosan közlekedő haszongépjárművel.

A szemközti forgalmi sávba átsodródott gépkocsi sofőrje szenvedett halálos balesetet Bihar megyében
2025. szeptember 01., hétfő

FRISSÍTVE – Gépi lélegeztetésre szorul a szászsebesi tűzvész két áldozata

Tűz ütött ki hétfő reggel a szászsebesi Kronospan feldolgozó üzemnél, többen megsérültek. A lángok eloltásában a környező megyék tűzoltói is részt vesznek.

FRISSÍTVE – Gépi lélegeztetésre szorul a szászsebesi tűzvész két áldozata
2025. szeptember 01., hétfő

Rendőrség: az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozta a vasárnap délutáni Kolozs megyei balesetet

Az útviszonyokhoz képest túl nagy sebességgel vette be a kanyart a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen vasárnap délután felborult busz sofőrje, ez okozta a balesetet – közölte a rendőrség.

Rendőrség: az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozta a vasárnap délutáni Kolozs megyei balesetet