Az ikebana, vagyis a „megrendezett virág” Japán ősi művészete, amely egyszerre hordoz vallási gyökereket, filozófiai mélységet és esztétikai kifinomultságot
Fotó: Ivácson András Áron
Több mint ötven éve működik egy különleges közösség Sepsiszentgyörgyön, amely a japán virágrendezés művészetét nemcsak őrzi, hanem élő hagyományként ápolja. Az ikebana nem pusztán dekoratív alkotás – mélyen gyökerező filozófia, lassú és figyelmes párbeszéd ember és természet között. A kör alapítójának, Kiss Béla középiskolai rajztanárnak az egykori tanítványai máig aktívan szervezik a kiállításokat, bevonva új generációkat is. Hubbes László Attila vezetésével nemcsak egy művészeti forma, de egy életgyakorlat is tovább él Székelyföldön.
2025. július 05., 08:502025. július 05., 08:50
2025. július 07., 19:122025. július 07., 19:12
A sepsiszentgyörgyi ikebanakör története olyan kulturális hagyomány, amely csendben, következetesen és látványos külsőségek nélkül íródik évtizedek óta. Az 1970-es évektől máig tartó folytonossága nem intézményi keretek közt jött létre, hanem egy tanár – Kiss Béla – személyes elhivatottságának és tanítványai hosszú távú ragaszkodásának köszönhető. A japán virágrendezés művészete ebben a közösségben nemcsak egy egzotikus díszítőgyakorlat, hanem egy sajátos lelki és szellemi út, amelyen keresztül a résztvevők kapcsolatot teremtenek a természettel, a tradícióval – és egymással.
Japán virágrendezésének művészetét (ezzel párhuzamosan a jazz műfaj szeretetét). Nem elméletben, hanem élő gyakorlatként, élményszerűen. Úgy, ahogy azt a legjobb tanárok teszik: megszerettetve, nem kényszerítve.
Fotó: Ivácson András Áron
Az ikebana, vagyis a „megrendezett virág” Japán ősi művészete, amely egyszerre hordoz vallási gyökereket, filozófiai mélységet és esztétikai kifinomultságot.
A művészet iránti nyitottsága, a japán kultúra iránti rajongása – legyen szó filmről, zenéről, festészetről – nem maradt magánügy. Hazahozta. Tanítani kezdte. Lelkesedésével pedig megfertőzte környezetét is – idézte fel Hubbes László Attila.
A rendezések nem voltak csupán technikai feladatok – meditációvá, önkifejezéssé, gondolatcsere-felületté váltak. Aki egyszer részt vett egy ilyen alkotásban, az többé nem pusztán nézője, hanem része lett a hagyománynak.
Fotó: Ivácson András Áron
Ám mint minden szellemi kezdeményezés, ez is törékeny. A rendszerváltás után, az új világ kaotikus, gazdasági szempontoktól vezérelt tempója elnémította egy időre ezt a virágbeszédet. Kiss Béla visszavonult – zavarta, hogy a virágrendezés művészetét elkezdték esküvői csokrokhoz hasonlítani, virágüzletek látványdekorációiként értelmezni. Az ikebana több volt számára, mint virág és kompozíció – és ezt a profanizációt nem tudta elfogadni.
Az ünneplés mögött ott rejlett az újra egymásra találás öröme, a közös múlt felfedezése és az a felismerés, hogy ez a művészet – és a kör, amely ápolja – még mindig él. Hubbes László Attila, aki 1986 óta a közösség tagja, ekkor kapcsolódott vissza – és azóta is meghatározó alakja a körnek.
A következő évek új szakaszt hoztak. A városba költözött Tanizaki Szeikó, a Japánból érkezett néprajzkutató, tanár, aki Japán Napokat kezdett szervezni Sepsiszentgyörgyön. Ezek az események újabb fellépési lehetőséget kínáltak az ikebanakörnek: 2011-ben tartották az első Japán Napot, azóta szinte minden második évben visszatérő program lett. Az ikebana-rendezések ezekben az eseményekben nem csupán esztétikai látványként, hanem kulturális hídépítőként is szerepet kaptak.
Fotó: Ivácson András Áron
2016-tól a kör ismét önálló életre kelt. Hozzáfogtak rendszeres kiállítások szervezéséhez – évente kétszer, tavasszal és ősszel. A tavaszi a 2020-ban elhunyt Kiss Bélának állít évről évre emléket. Mindkét kiállítás a Kónya Ádám Városi Művelődési Ház keretében, jóvoltából valósul meg, ami a kezdetek óta intenzíven segíti a kör ténykedését.
Az eseményekhez egyre többen csatlakoztak: nemcsak a régiek – Zayzon Ádám, Csurulya Árpád, Karácsony Annamária, Csiki Sándor, Csergő Benedek Csilla, Asztalos Enikő, Márton-Lichtfusz Katalin, Máthé Árpád, Bajka Mária –, hanem újabb tagok is. Lázár-Prezsmer Endre, Péter Csilla, Sándor Attila, Ivácson András Áron, Bartók Piroska, Tordai Carmen és Tanizaki Szeikó is bekapcsolódtak. Kiss Kinga, Béla lánya, haláláig az egyik legaktívabb tagja volt a körnek – idézi fel Hubbes László Attila.
Mostanában a SepsiBook könyvhéten is kiállítanak, ahol egy tényleg széleskörű közönség ismerheti meg munkáikat.
Ezek az utak egyszerre természetközeli kirándulások és közösségi rituálék. A csoport két online felületen is szervezi magát – Facebook- és Whatsapp-csoportokon keresztül. A felkészülések során megbeszélik a tematikát, egyeztetik a helyszíni installációkat, és átadják egymásnak azt a tudást, amit Kiss Béla annak idején elindított.
A 13-14. században jelent meg, kezdetben buddhista kolostorokban, a sintó szentélyek világában. Idővel az ikebana a szamurájok nevelésének része lett – a fegyelem, az összpontosítás, az esztétikai érzékenység fejlesztésének eszköze. Később a városi polgárság és a nők oktatásának is szerves részévé vált. A cél sohasem pusztán dekoráció volt – hanem a természet megidézése, az idő lelassítása, a belső figyelem elmélyítése.
A sepsiszentgyörgyi kör tagjai pontosan ezt tapasztalják.
Néhány szál virág, egy levél, egy száraz ág – s mégis ott van benne az ember. Nem véletlen, hogy az ikebanát gyakran hasonlítják egy vershez, amely nem szavakkal, hanem formákkal, színekkel és térrel dolgozik. Egyfajta „természetköltészet” – magyarázza Hubbes László.
A virág nem dísz. A virág beszél. A rendezés nem látvány, hanem jelenlét. Az alkotás nem kézművesség, hanem gyakorolt figyelem. Ebben a világban nincs harsányság – csak csend, fegyelem és alázat. Aki virágot rendez, az a világot rendezi – újra, másként, szelídebben.
Fotó: Ivácson András Áron
többnyire egy-egy magányos tanítvány, egy-egy elszánt mester tartja a kapcsolatot a hagyománnyal. Szervezett iskolák vannak: Bukarestben is, Budapesten is, a Sogetsu iskolának mindenképpen vannak oktatói, akik (fizetős) kurzusokat tartanak, és tagjai a japán központú (és elég szigorú felépítésű) nemzetközi szervezetnek, iskolahálózatnak. A sepsiszentgyörgyi kör viszont éppen közösségi voltában egyedülálló. És erről csakis Kiss Béla tehet.
Ez egy organikus, generációkon átívelő, aktív kör.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!