
Verespatak madártávlatból
Fotó: Szabó Csongor
A román építész kamara szorgalmazza, hogy Verespatak kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára – közölte kedden a szakmai szervezet.
2020. január 28., 18:312020. január 28., 18:31
2020. január 29., 08:112020. január 29., 08:11
A kamara azért tette közzé most ezt az állásfoglalást, mert pár nap múlva lejár az a határidő, amíg Románia újjáéleszthetné a 2018-ban félbemaradt eljárást, amelynek nyomán az UNESCO a világörökség részévé nyilváníthatná Verespatakot és környékét. Akkor Románia azért lépett vissza az eljárásból és a verespataki dosszié tárgyalásának halasztását kérte, mert tartott attól, hogy Bukarest elveszítheti azt a pert, amelyet a Gold Corporation kanadai vállalat indított Románia ellen.
A G4media.ro hírportál emlékeztetett arra, hogy január 31-én jár le a határidő, amíg Románia kérhetné a védetté nyilvánítási eljárás folytatását. A kamara szerint nem helytállóak a román kormány érvei, ezért kérik, hogy a kulturális minisztérium mielőbb lépjen a védetté nyilvánítási eljárás folytatása érdekében.
Az eljárást 2018-ban a szociáldemokrata kormány állította le, az ügy a román Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalára is került. A hírportál szerint
Az építész kamara kérése most azonnal aligha talál meghallgatásra, hiszen Bogdan Gheorghiu, a tavaly beiktatott liberális kormány kulturális minisztere az Agerpres hírügynökségnek hétfőn kifejtette: az UNESCO-nál az eljárását minden bizonnyal újból kell kezdeni és a kormánynak kell eldöntenie majd, hogy mikor lesz ismét alkalmas ennek a kérdésnek a napirendre tűzése.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az UNESCO-védettség nem jelent automatikusan több pénzt a műemlékek restaurálására, ez csak nagyobb nemzetközi ismertséget biztosít.
A téma kapcsán Ludovic Orban miniszterelnök kedden azt nyilatkozta, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) minidig is támogatta, hogy Verespatakot felvegyék az UNESCO világörökségi listájára, a folyamatot a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormánya buktatta el.
A kormányfő felszólította a művelődési minisztert, hogy folytasson tárgyalásokat a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjával (International Centre for Settlement of Investment Disputes, ICSID), hogy megvizsgálják, hogy a román állam és egy magáncég Verespatakkal kapcsolatos kártérítési pere képezheti-e akadályát annak, hogy a római kori aranybánya és környéke a világörökség részévé váljon.
Az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
szóljon hozzá!