
Verespatak madártávlatból
Fotó: Szabó Csongor
A román építész kamara szorgalmazza, hogy Verespatak kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára – közölte kedden a szakmai szervezet.
2020. január 28., 18:312020. január 28., 18:31
2020. január 29., 08:112020. január 29., 08:11
A kamara azért tette közzé most ezt az állásfoglalást, mert pár nap múlva lejár az a határidő, amíg Románia újjáéleszthetné a 2018-ban félbemaradt eljárást, amelynek nyomán az UNESCO a világörökség részévé nyilváníthatná Verespatakot és környékét. Akkor Románia azért lépett vissza az eljárásból és a verespataki dosszié tárgyalásának halasztását kérte, mert tartott attól, hogy Bukarest elveszítheti azt a pert, amelyet a Gold Corporation kanadai vállalat indított Románia ellen.
A G4media.ro hírportál emlékeztetett arra, hogy január 31-én jár le a határidő, amíg Románia kérhetné a védetté nyilvánítási eljárás folytatását. A kamara szerint nem helytállóak a román kormány érvei, ezért kérik, hogy a kulturális minisztérium mielőbb lépjen a védetté nyilvánítási eljárás folytatása érdekében.
Az eljárást 2018-ban a szociáldemokrata kormány állította le, az ügy a román Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalára is került. A hírportál szerint
Az építész kamara kérése most azonnal aligha talál meghallgatásra, hiszen Bogdan Gheorghiu, a tavaly beiktatott liberális kormány kulturális minisztere az Agerpres hírügynökségnek hétfőn kifejtette: az UNESCO-nál az eljárását minden bizonnyal újból kell kezdeni és a kormánynak kell eldöntenie majd, hogy mikor lesz ismét alkalmas ennek a kérdésnek a napirendre tűzése.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az UNESCO-védettség nem jelent automatikusan több pénzt a műemlékek restaurálására, ez csak nagyobb nemzetközi ismertséget biztosít.
A téma kapcsán Ludovic Orban miniszterelnök kedden azt nyilatkozta, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) minidig is támogatta, hogy Verespatakot felvegyék az UNESCO világörökségi listájára, a folyamatot a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormánya buktatta el.
A kormányfő felszólította a művelődési minisztert, hogy folytasson tárgyalásokat a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjával (International Centre for Settlement of Investment Disputes, ICSID), hogy megvizsgálják, hogy a román állam és egy magáncég Verespatakkal kapcsolatos kártérítési pere képezheti-e akadályát annak, hogy a római kori aranybánya és környéke a világörökség részévé váljon.
Az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
szóljon hozzá!