2013. február 14., 08:322013. február 14., 08:32
A Nagyvárad villamos- és vasúttörténete elnevezésű, háromnyelvű (magyar–angol–román) Facebook-oldalon ezernél is több fényképet böngészhetnek az érdeklődők a régi időkből, a váradi vasúti közlekedés hajnaláról, illetve napjainkból, emellett a véleményüket is kinyilváníthatják a személyszállítás aktuális problémáiról.
Az oldal működtetője a mindössze 23 éves Horváth Krisztián, aki, mint mondja, gyerekkora óta szenvedélyesen érdeklődik minden iránt, ami villamossal kapcsolatos. „Sokakat érdekelnek a villamosok és a régi Várad” – feleli, amikor arról kérdezzük, miért tartotta megfelelőnek a legnagyobb közösségi internetes oldalt egy hasonló kezdeményezés elindítására. Hozzáteszi: a város és a villamosközlekedés története szorosan összekapcsolódik, Várad méltán lehet büszke nagy hagyományokra visszatekintő villamostörténetére. Sínen a villamosok előtt már közlekedtek gőzhajtású városi tehervonatok, amelyek elsősorban a gyárakat szolgálták ki. Az első villamos 1906-ban indult el, három különböző vonalon.
A Nagyvárad villamos- és vasúttörténete azonban nemcsak a régmúlt dicsőségének felidézését vállalta magára, az újonnan felbukkanó problémákra is megpróbál választ keresni. Nemrég két szavazás is elindult az oldalon, ezek közül legnépszerűbbnek az bizonyult, amely arra keresi a választ, szeretnék-e a váradiak, hogy a városban közlekedő 70 villamos egységes festést kapjon. Jelenleg ugyanis a reklámozók igénye szerint akár az egész járművet átfestik, így közlekedhet Várad utcáin bugyirózsaszínű villamos, amely az egyik bevásárlóközpont logójának színét vette fel – kívül-belül.Horváth Krisztián szerint a reklámokról nem kellene lemondani, hiszen ő is elfogadja, hogy az NHKV-nak szüksége van az ebből származó bevételre, ám úgy véli, ezt egységes festés mellett, meghatározott méretben és formában is meg lehetne oldani.
A kezdeményezésre felfigyelt Csuzi István, az NHKV igazgatója is, aki az oldal első rajongói közé tartozik. „Szenzációsan jó platform lehet ez az oldal az emberek véleményének kikérésére” – mondta a Krónikának. Kijelentette: bár az oldalon folyó közönségszavazás, amelyen egyébként túlnyomó többségben vannak az egységes színvilágot támogatók, nem reprezentatív, a vállalatnak mégis kötelessége valamilyen formában figyelembe venni az utazók véleményét. „Az NHKV-nak évente nagyjából egymillió lejes bevétele származik a járművek reklámfelületként való bérbeadásából. Erről az összegről nem mondhatunk le, de megkereshetjük a módját, hogy a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon” – mondta az igazgató, hozzátéve: négy éve már volt hasonló változtatás, azelőtt ugyanis a reklámokkal a villamosok egész ablakát el lehetett takarni.
Az oldalon futó másik szavazás arról szól, hogy a villamosvonalak számozását időszerű lenne megváltoztatni. Csuzi István egyetért azzal, hogy a járatok megkülönböztetésére szolgáló, jelenleg használt számszín, illetve számbetű kombináció még a rendszeresen villamossal közlekedők számára is sokszor nehezen felidézhető, és lehet, hogy szerencsésebb volna pusztán alapszámokkal átnevezni mindet. Erre akkor kerülhetne sor, ha a megfelelő beruházások elvégeztével elindulhatna a város új villamosvonala, ám ez egyelőre csak terv.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok