A közelgő államelnöki választások akadályozzák, hogy Sepsiszentgyörgyön módosítsák az utcaneveket, illetve elnevezést adjanak a jelenleg névtelen szakaszoknak.
2014. szeptember 29., 18:072014. szeptember 29., 18:07
Antal Árpád polgármester elmondta: az utcanévadásra, illetve -módosításra vonatkozó tervezetet idén nem tudták napirendre tűzni, mert a hatályos jogszabályok szerint választások előtt fél évvel nem lehet megváltoztatni az utcaneveket. „Az elmúlt hónapokban rendszeresen választásokra készültünk, így nem volt alkalom erről tárgyalni. Jövő évben viszont nem lesz hasonló esemény, így akkor napirendre tűzzük a kérdést” – fogalmazott az elöljáró.
Sepsiszentgyörgyön több új utcának nevet kellene adni, ugyanakkor számos régi elnevezés módosítását is régóta javasolja már az utcanévadó bizottság. Az önkormányzat ugyan többször elfogadta a vonatkozó határozatokat, de a prefektúra minden alkalommal megtámadta a döntést. A határozatokban szereplő utcanevek többségét formai okokra hivatkozva utasították vissza, de az is előfordult, hogy minden magyarázat nélkül óvták meg a döntést.
Az a stratégia sem vált be, hogy csoportosítva fogadják el a határozatokat: legutóbb, még a múlt évben az 1918. December 1. sugárút három szakaszra osztásáról, illetve a Horea, Cloşca és Crişan utcanév Attila-hegyre történő módosításáról döntöttek, egyúttal pedig több névtelen utcát is elkereszteltek.
A döntés ellen azonban román civil szervezetek indítottak pert, a brassói táblabíróság pedig nekik adott igazat, így érvénytelenítette a határozatot. A lakók egy része viszont időközben kicserélte iratait, és a bíróság által hatálytalanított határozat alapján íratta be az új utcaneveket.
Antal Árpád korábban leszögezte: addig tűzik újra és újra napirendre az utcanevek kérdését, amíg sikerül érvényt szerezni a többség akaratának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!