Hirdetés

A tragédiák feldolgozását nem tanítják – Détári Attila rohammentős a hivatás iránti elköteleződésről

mentő

A mentősöket nem készítik fel a tragédiák feldolgozására – mondja Détári Attila

Fotó: Détári Attila személyes archívuma

Egy-egy baleset helyszínén nincs idő sajnálkozni, együtt érezni, ott és akkor azonnal kell cselekedni – vallja Détári Attila rohammentős. Az aradi mentőápoló a rohammentő-szolgálatnál, közismerten a SMURD-nál, mentőhelikopteren és a megyei kórház sürgősségi osztályán teljesít felváltva szolgálatot. Ez a munka nem is annyira szakma, mint inkább hivatás – a segítségnyújtás szeretete, erős elhivatottság és lelkierő kell hozzá. Akkor értékeljük igazán a mentősök munkáját, amikor mi magunk kerülünk bajba, és szükségünk van a segítségre. Kívülről olykor úgy tűnik, hogy a mentősök kemény emberek, de bizony egy-egy műszak után ők is elérzékenyülnek – árulta el Détári Attila a Krónikának adott interjúban.

Pataky Lehel Zsolt

2025. május 10., 08:332025. május 10., 08:33

– Van-e különbség a mentőszolgálat mentőautóin, a rohammentősöknél vagy a kórház sürgősségi osztályán dolgozó mentőápolók között? Más-más felkészültséget igényelnek a különböző munkakörök?

– A rohammentő-autó más, bővebb felszereltségű mind a berendezések, mind a gyógyszerellátottság tekintetében, és éppen ezért egy kicsit összetettebb felkészültséget is igényel. A rohammentős személyzet számára tartanak különböző kurzusokat, amiket elvégzünk, de ezt nem is lehet másképp csinálni, csak ha folyamatosan képezzük magunkat.

Hirdetés

– Mi kell ahhoz, hogy valaki mentős legyen: az alapképzés vagy az elhivatottság a fontosabb?

– Először is ezt szeretni kell! Az asszisztensképző posztliceális iskolát kötelező elvégezni, ez az alap, ezzel már el lehet helyezkedni, és aztán képeznie kell magát az illetőnek. De annak, aki szereti a munkáját, ez nem jelenthet nehézséget. Egyébként van rá lehetőség, hogy bárki önkéntesként dolgozzon a mentősöknél, a sürgősségi osztályon vagy a katasztrófavédelemnél, és akkor belekóstolhat ebbe, átélheti, hogy miből is áll ez, és utána eldöntheti, hogy szeretné-e ezt a pályát választani.

– Számít a családi háttér is? Önnek a szülei az egészségügyben dolgoztak, az öccse hivatásos tűzoltó, tehát mindenkinek a munkája az életmentés körül forog…

– A szüleimé inkább a betegápolás körül, merthogy ápolók voltak a kórházban, de az öcsém valóban a tűzoltóknál dolgozik elsősegélynyújtó mentőautón. Lehet, hogy ez is számít, ám én eredetileg az állategészségügybe készültem, de a közben adódott egy lehetőség, hogy betegápolóként dolgozzam a kórházba.

A 2000-es évek elején, amikor megjelent a rohammentőszolgálat, a SMURD, nagyon megtetszett, és elhatároztam, hogy ott fogom folytatni.

Elvégeztem az asszisztensképzőt, utólag az egyetemet is, mert ez lebegett a szemem előtt: a SMURD és a sürgősségi ellátás. 19 éve már, hogy ezt csinálom, pontosabban azóta a sürgősségen dolgozom, 2008–2009 óta a SMURD-on és 2011 óta a légimentő kötelékében is.

– Mielőtt valaki erre adná a fejét, lehet, bele sem gondol, hogy naponta mennyi tragédiát lát. Fel lehet erre készülni, a különféle képzések segítenek abban, hogy a leendő mentősök feldolgozzák ezeket?

– Sajnos az iskolában nem készítenek fel erre. Utólag voltak kurzusok, amelyeken megemlítették, miként kell hozzáállni az ilyesmihez, hogyan dolgozzuk fel magunkban a látottakat-tapasztaltakat, de szakszerű segítség nincs.

Nagyon függ az egyén lelkierejétől, kit mennyire érintenek meg a balesetek…

– Kidolgozható egyfajta lelki tréning az ilyen esetekre?

– Nekem nincs ilyesmi. Tény, hogy sok mindent látunk, sok tragédiát átélünk az emberekkel együtt, viszont ott nem lehet kimutatni az elérzékenyülést, az együttérzést – ott segíteni kell. Ez az elsődleges szempont, hogy a sérültet el kell látni. De megtörtént sokszor, hogy utólag mélyen megérintett egy-egy eset.

mentő Galéria

Az aradi bázisú mentőhelikopter a fél országot lefedi

Fotó: Détári Attila személyes archívuma

Műszak után sokféle érzés kavarog az emberben: elégedettség, ha sikerült segíteni valakin, de csalódottság, ha – nem feltétlenül a mi hibánkból – nem tudtuk megmenteni az illető életét,

mert olyan súlyos volt a baleset, vagy annyira előrehaladott a betegsége, hogy már nem volt mit tenni. Ilyenkor úgy kell felfogni, hogy ez az élet menete…

– Naponta körülbelül mekkora területet járnak be?

– A rohammentővel Aradon és a megyében veszünk részt bevetésen, esetleg súlyos beteget szállítunk át Temesvárra. Korábban Nagyváradra is vittünk betegeket, de amióta megvan a légimentőszolgálat, ezeket a hosszabb utakat – Kolozsvárra vagy Marosvásárhelyre – a helikopterrel tesszük meg. Amúgy a mentőhelikopterrel a fél országot lefedjük, voltunk már bevetésen Bukarestben, de sűrűn járunk Temes, Kolozs és Krassó-Szörény megyébe.

Mentősként állandó készenlétben

– Hogy néz ki egy műszak, ami akár hosszabb is lehet egy napnál?

– Állandó készenlétben vagyunk, a rohammentővel nappal egy perc alatt, éjszaka két perc alatt el kell indulni a riasztástól számítva. Felöltözve várjuk a hívásokat, és a mi felelősségünk, hogy a gépek akkumulátorai legyenek feltöltve, a jármű üzemképes legyen – általában beosztjuk, kinek mi a felelőssége. Változó, hogy hány bevetés van egy műszak alatt, de egynél több mindig.

Előfordult már, hogy a rohammentővel 24 óra alatt 16 bevetésünk volt, de megtörtént, hogy csak két-három.

A csapatok 12 óránként váltják egymást, így próbáljuk meg ellátni a feladatot.

– Volt-e olyan eset, ami lelkileg nagyon megviselte, illetve olyan, ami feltöltődést jelentett, erőt adott a folytatáshoz?

– Nem tudok kiemelni egy konkrét esetet, ami megviselt volna, de ha gyerekek kerülnek bajba, az nagyon megrázó. Pláne, hogy nekem is vannak gyerekeim, úgyhogy az ilyen esetek nagyon elszomorítanak. Amúgy minden sikeres bevetés megelégedéssel tölt el bennünket.

Többször előfordult már, hogy a mentőautóban született meg a kisbaba, és az különleges élmény, amikor a karjaidban tartod!

– Megkeményedik az ember szíve ennyi vészhelyzet és baleset láttán?

– Valamilyen szinten biztosan, de nem azért, mert érzéketlen lenne az ember, hanem inkább azért, mert egyfajta rutinná válik, s talán mert megpróbáljuk egy kicsit magunkat is távol tartani ezektől az érzésektől. De azért nem kérges a lelkünk teljesen.

mentő Galéria

Détári Attila (maszkban) bevetésre készen

Fotó: Détári Attila személyes archívuma

– Nemcsak mentősként dolgozik, hanem oktatja is az elsősegélynyújtást, úgynevezett továbbképző is. Kiknek tart tanfolyamokat?

– A kollégáknak is, de óvodákba, iskolákba, gyárakhoz is hívnak, hogy az elsősegélynyújtás alapjait bemutassuk. A gyerekek a legérdeklődőbbek, de azért a felnőttek között is akadnak, akik komolyan veszik ezt, mert rájönnek, hogy a családban vagy a munkahelyen is jól jöhet, ha tudja, mi a teendő vészhelyzet esetén, hogyan kell valakit stabil oldalfekvésbe helyezni, vagy újraéleszteni.

– Szakmai kitüntetéseket is kapott már, ezeket nagyra értékeli?

– Nem ezért dolgozom, de megerősítenek abban, hogy van értelme annak, amit teszek. Az elismeréseket két önkéntes munka eredményeként kaptam: a koronavírus-járvány idején a Moldovai Köztársaságban segítettünk az ottani kollégáknak, majd Tunéziában szintén a Covid-járvány idején segítettünk a helyi egészségügyi rendszerben dolgozóknak a betegek ellátásában.

  • Magyarországon május 10-ét a „szolgálat születésnapjává” nyilvánították, ekkor ünneplik a mentők napját, ugyanis Budapesten 1887. május 10-én Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére alakult meg az első Önkéntes Mentőegyesület.
  • Romániában 2015-ben a 22. számú törvénnyel július 28-át nyilvánították a mentők napjává, az emberéletek megmentésében elért érdemek elismeréseként.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 22., szerda

A DNA erdélyi megyei önkormányzatokra csapott le

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészei szerdán 69 helyszínen tartanak házkutatást Bukarestben és négy megyében egy pénzmosási ügyben, amely a Beszterce-Naszód és a Szilágy megyei önkormányzat közbeszerzéseihez kapcsolódik.

A DNA erdélyi megyei önkormányzatokra csapott le
Hirdetés
2026. április 22., szerda

Erős szél miatt adtak ki figyelmeztetést, Erdély és a Bánság is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) riasztást adott ki szerdán a heves szél miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország több megyéjére.

Erős szél miatt adtak ki figyelmeztetést, Erdély és a Bánság is érintett
2026. április 21., kedd

Parajdi sóbánya: cáfolja a Salrom a gazdasági miniszter vádjait

Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) képviselői hétfőn elutasították Irineu Darău gazdasági miniszter legújabb vádjait, aki a parajdi sóbánya körüli helyzet kapcsán a felelősségvállalás hiányáról beszélt.

Parajdi sóbánya: cáfolja a Salrom a gazdasági miniszter vádjait
2026. április 21., kedd

Lebutított okosparkolás: az elköltött milliók ellenére sem működik a rendszer

Bár tavaly felszerelték a belvárosi parkolóhelyekre a mintegy 600 szenzort, amelyek egy mobilalkalmazáson keresztül jelezhetnék a szabad helyeket az autósoknak, az úgynevezett okosparkolási rendszer mindmáig inaktív Aradon.

Lebutított okosparkolás: az elköltött milliók ellenére sem működik a rendszer
Hirdetés
2026. április 21., kedd

Őrizetbe vették egy erdélyi település magyar polgármesterét

Őrizetbe vették Szék község polgármesterét sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával, miután a nyomozók szerint közpénzből finanszírozott beszerzéseket használt fel saját céljaira.

Őrizetbe vették egy erdélyi település magyar polgármesterét
2026. április 21., kedd

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását

A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását
2026. április 21., kedd

Drága lakhatás, intenzív stressz: helyzetkép az erdélyi magyar egyetemisták közérzetéről, perspektíváiról

A romániai magyar egyetemisták mindennapjait lakhatási és megélhetési gondok, anyagi kiszolgáltatottság és magas stressz jellemzi, ugyanakkor többségük elkötelezett a diplomaszerzés és az Erdélyben maradás mellett – derül ki az OMDSZ felméréséből.

Drága lakhatás, intenzív stressz: helyzetkép az erdélyi magyar egyetemisták közérzetéről, perspektíváiról
Hirdetés
2026. április 21., kedd

Tragédia a síneken: fiatalembert gázolt halálra a Kolozsvár–Budapest gyorsvonat

Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.

Tragédia a síneken: fiatalembert gázolt halálra a Kolozsvár–Budapest gyorsvonat
2026. április 21., kedd

Europa Nostra-díjas lett a felújított Kolozs megyei válaszúti Bánffy-kastély

Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.

Europa Nostra-díjas lett a felújított Kolozs megyei válaszúti Bánffy-kastély
2026. április 21., kedd

Egy 37 éves nő holttestét találták meg egy Kolozs megyei tóban, a rendőrség nyomoz

Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.

Egy 37 éves nő holttestét találták meg egy Kolozs megyei tóban, a rendőrség nyomoz
Hirdetés
Hirdetés