A mentősöket nem készítik fel a tragédiák feldolgozására – mondja Détári Attila
Fotó: Détári Attila személyes archívuma
Egy-egy baleset helyszínén nincs idő sajnálkozni, együtt érezni, ott és akkor azonnal kell cselekedni – vallja Détári Attila rohammentős. Az aradi mentőápoló a rohammentő-szolgálatnál, közismerten a SMURD-nál, mentőhelikopteren és a megyei kórház sürgősségi osztályán teljesít felváltva szolgálatot. Ez a munka nem is annyira szakma, mint inkább hivatás – a segítségnyújtás szeretete, erős elhivatottság és lelkierő kell hozzá. Akkor értékeljük igazán a mentősök munkáját, amikor mi magunk kerülünk bajba, és szükségünk van a segítségre. Kívülről olykor úgy tűnik, hogy a mentősök kemény emberek, de bizony egy-egy műszak után ők is elérzékenyülnek – árulta el Détári Attila a Krónikának adott interjúban.
2025. május 10., 08:332025. május 10., 08:33
– Van-e különbség a mentőszolgálat mentőautóin, a rohammentősöknél vagy a kórház sürgősségi osztályán dolgozó mentőápolók között? Más-más felkészültséget igényelnek a különböző munkakörök?
– A rohammentő-autó más, bővebb felszereltségű mind a berendezések, mind a gyógyszerellátottság tekintetében, és éppen ezért egy kicsit összetettebb felkészültséget is igényel. A rohammentős személyzet számára tartanak különböző kurzusokat, amiket elvégzünk, de ezt nem is lehet másképp csinálni, csak ha folyamatosan képezzük magunkat.
– Mi kell ahhoz, hogy valaki mentős legyen: az alapképzés vagy az elhivatottság a fontosabb?
– Először is ezt szeretni kell! Az asszisztensképző posztliceális iskolát kötelező elvégezni, ez az alap, ezzel már el lehet helyezkedni, és aztán képeznie kell magát az illetőnek. De annak, aki szereti a munkáját, ez nem jelenthet nehézséget. Egyébként van rá lehetőség, hogy bárki önkéntesként dolgozzon a mentősöknél, a sürgősségi osztályon vagy a katasztrófavédelemnél, és akkor belekóstolhat ebbe, átélheti, hogy miből is áll ez, és utána eldöntheti, hogy szeretné-e ezt a pályát választani.
– Számít a családi háttér is? Önnek a szülei az egészségügyben dolgoztak, az öccse hivatásos tűzoltó, tehát mindenkinek a munkája az életmentés körül forog…
– A szüleimé inkább a betegápolás körül, merthogy ápolók voltak a kórházban, de az öcsém valóban a tűzoltóknál dolgozik elsősegélynyújtó mentőautón. Lehet, hogy ez is számít, ám én eredetileg az állategészségügybe készültem, de a közben adódott egy lehetőség, hogy betegápolóként dolgozzam a kórházba.
Elvégeztem az asszisztensképzőt, utólag az egyetemet is, mert ez lebegett a szemem előtt: a SMURD és a sürgősségi ellátás. 19 éve már, hogy ezt csinálom, pontosabban azóta a sürgősségen dolgozom, 2008–2009 óta a SMURD-on és 2011 óta a légimentő kötelékében is.
– Mielőtt valaki erre adná a fejét, lehet, bele sem gondol, hogy naponta mennyi tragédiát lát. Fel lehet erre készülni, a különféle képzések segítenek abban, hogy a leendő mentősök feldolgozzák ezeket?
– Sajnos az iskolában nem készítenek fel erre. Utólag voltak kurzusok, amelyeken megemlítették, miként kell hozzáállni az ilyesmihez, hogyan dolgozzuk fel magunkban a látottakat-tapasztaltakat, de szakszerű segítség nincs.
– Kidolgozható egyfajta lelki tréning az ilyen esetekre?
– Nekem nincs ilyesmi. Tény, hogy sok mindent látunk, sok tragédiát átélünk az emberekkel együtt, viszont ott nem lehet kimutatni az elérzékenyülést, az együttérzést – ott segíteni kell. Ez az elsődleges szempont, hogy a sérültet el kell látni. De megtörtént sokszor, hogy utólag mélyen megérintett egy-egy eset.
Az aradi bázisú mentőhelikopter a fél országot lefedi
Fotó: Détári Attila személyes archívuma
mert olyan súlyos volt a baleset, vagy annyira előrehaladott a betegsége, hogy már nem volt mit tenni. Ilyenkor úgy kell felfogni, hogy ez az élet menete…
– Naponta körülbelül mekkora területet járnak be?
– A rohammentővel Aradon és a megyében veszünk részt bevetésen, esetleg súlyos beteget szállítunk át Temesvárra. Korábban Nagyváradra is vittünk betegeket, de amióta megvan a légimentőszolgálat, ezeket a hosszabb utakat – Kolozsvárra vagy Marosvásárhelyre – a helikopterrel tesszük meg. Amúgy a mentőhelikopterrel a fél országot lefedjük, voltunk már bevetésen Bukarestben, de sűrűn járunk Temes, Kolozs és Krassó-Szörény megyébe.
– Hogy néz ki egy műszak, ami akár hosszabb is lehet egy napnál?
– Állandó készenlétben vagyunk, a rohammentővel nappal egy perc alatt, éjszaka két perc alatt el kell indulni a riasztástól számítva. Felöltözve várjuk a hívásokat, és a mi felelősségünk, hogy a gépek akkumulátorai legyenek feltöltve, a jármű üzemképes legyen – általában beosztjuk, kinek mi a felelőssége. Változó, hogy hány bevetés van egy műszak alatt, de egynél több mindig.
A csapatok 12 óránként váltják egymást, így próbáljuk meg ellátni a feladatot.
– Volt-e olyan eset, ami lelkileg nagyon megviselte, illetve olyan, ami feltöltődést jelentett, erőt adott a folytatáshoz?
– Nem tudok kiemelni egy konkrét esetet, ami megviselt volna, de ha gyerekek kerülnek bajba, az nagyon megrázó. Pláne, hogy nekem is vannak gyerekeim, úgyhogy az ilyen esetek nagyon elszomorítanak. Amúgy minden sikeres bevetés megelégedéssel tölt el bennünket.
– Megkeményedik az ember szíve ennyi vészhelyzet és baleset láttán?
– Valamilyen szinten biztosan, de nem azért, mert érzéketlen lenne az ember, hanem inkább azért, mert egyfajta rutinná válik, s talán mert megpróbáljuk egy kicsit magunkat is távol tartani ezektől az érzésektől. De azért nem kérges a lelkünk teljesen.
Détári Attila (maszkban) bevetésre készen
Fotó: Détári Attila személyes archívuma
– Nemcsak mentősként dolgozik, hanem oktatja is az elsősegélynyújtást, úgynevezett továbbképző is. Kiknek tart tanfolyamokat?
– A kollégáknak is, de óvodákba, iskolákba, gyárakhoz is hívnak, hogy az elsősegélynyújtás alapjait bemutassuk. A gyerekek a legérdeklődőbbek, de azért a felnőttek között is akadnak, akik komolyan veszik ezt, mert rájönnek, hogy a családban vagy a munkahelyen is jól jöhet, ha tudja, mi a teendő vészhelyzet esetén, hogyan kell valakit stabil oldalfekvésbe helyezni, vagy újraéleszteni.
– Szakmai kitüntetéseket is kapott már, ezeket nagyra értékeli?
– Nem ezért dolgozom, de megerősítenek abban, hogy van értelme annak, amit teszek. Az elismeréseket két önkéntes munka eredményeként kaptam: a koronavírus-járvány idején a Moldovai Köztársaságban segítettünk az ottani kollégáknak, majd Tunéziában szintén a Covid-járvány idején segítettünk a helyi egészségügyi rendszerben dolgozóknak a betegek ellátásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!