Szervezetfüggő. Egyeseknél „zajosabb” a válasz, másoknál semmilyen tünetet nem okoz a védőoltás
Fotó: Mohai Balázs/MTI
Sokan panaszkodnak enyhébb, ám kellemetlen mellékhatásokra – fejfájás, láz, szédülés – a koronavírus elleni vakcinával beoltottak közül, orvoshoz azonban kevesen fordulnak. A lapunknak nyilatkozó háziorvos szerint enyhe mellékhatások bizonyos személyeknél minden vakcina beadásakor fellépnek, ilyen esetben tüneti kezelés javasolt.
2021. február 20., 08:062021. február 20., 08:06
2021. február 20., 08:072021. február 20., 08:07
Megalkották a hatóságok a koronavírus elleni védőoltásra mellékhatásokat produkálók romániai átlagprofilját. Valeriu Gheorghiţă, az országos oltási kampány koordinátora szerint ennek legfőbb jellemzője, hogy 41 éves és nő.
Az oltáskampány kezdetétől eddig összesen 3070 allergiás reakciót jegyeztek az országban. A nyilvánosságra hozott adatok szerint a legtöbb mellékhatást a Pfizer/Biontech által gyártott vakcina esetében jelentették, ám ez valószínűleg annak tulajdonítható, hogy nálunk az oltáskampány kezdete óta ezzel a vakcinával oltottak a legtöbbet. Ezzel az oltással december 27-én kezdték el az immunizálást, azóta 556 esetben jeleztek vissza, hogy a szúrás helyén fájdalom, duzzanat jelentkezett, és 2324 esetben panaszkodtak hőemelkedésre, fejfájásra, izom- és ízületi fájdalmakra, levertségre vagy kiütések megjelenésére.
A Moderna vakcinát február 4. óta használják, azóta kilencen jeleztek fájdalmat a szúrás helyén, és 75 esetben jelentkeztek általános mellékhatások. Az AstraZeneca-féle oltóanyagot február 15. óta kapják a romániai lakosok, azóta négyen számoltak be helyi fájdalomról, és hárman általános mellékhatásokról. Valeriu Gheorghiţă szerint súlyos mellékhatás senkinél nem jelentkezett.
A legtöbben (76 százalék) az országos gyógyszerügynökség honlapján jeleztek vissza a mellékhatásokról, a többiek közvetlenül az oltáskampány platformján.
Az elmúlt napokban lapunk több olyan esetről is értesült, amikor a Covid–19 elleni oltás mellékhatásaként sokan – adott munkaközösségen belül többen – rosszullétre, fejfájásra, lázra, hidegrázásra panaszkodtak. Hasonló esetek a Pfizer-vakcina második, az AstraZeneca első adagjának beadása után fordultak elő. Seres Lucia háziorvos szerint ezek a tünetek a szervezet válaszát jelzik, a szó szoros értelmében nem nevezhetők mellékhatásnak. Lapunk megkeresésére kifejtette, kevesen fordulnak orvoshoz a panaszokkal, hiszen azok egy-két nap alatt megszűnnek.
Saját és munkatársai tapasztalataira, valamint betegei visszajelzéseire alapozva elmondta, a második, emlékeztető oltás után gyakrabban jelentkeznek tünetek, legtöbben a szúrás helyén jelentkező fájdalomra és általános rossz közérzetre panaszkodnak. Előfordult enyhe hőemelkedés, de senkinek nem volt 38 Celsius-fok feletti láza. Ezek a panaszok kellemetlenek, szerinte azonban mindössze azt jelzik, hogy a szervezet reagál az oltásra.
– magyarázta Seres Lucia. Kifejtette, a szervezet bonyolult, összetett rendszer, mindenkinél másként reagál: akad, akinél „zajosabb” a válasz, másnál semmilyen tünetet nem okoz. A háziorvos szerint aggodalomra akkor sincs ok, ha nem jelentkezik semmilyen tünet, ez ugyanis nem azt jelenti, hogy nincs válasz, mert ugyanúgy elkezdődik az antitesttermelés, és kialakul a védettség. „Az enyhe mellékhatások bizonyos személyeknél minden vakcina beadásakor fellépnek” – hívta fel a figyelmet a Krónikának Seres Lucia, aki ilyen esetben tüneti kezelést javasol.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!