A románok a függetlenedés előszobájának tekintik az autonómiát
Fotó: SBA73/Flickr
Romániai magyar politikusok szerint nem lehet egy lapon emlegetni a katalánok függetlenségi, valamint az erdélyi, székelyföldi magyarok autonómiatörekvéseit. A katalóniai népszavazás kapcsán számos bukaresti véleményformáló azzal riogat, hogy a Székelyföld autonómiája a függetlenség „előszobája” lenne.
2017. október 27., 10:332017. október 27., 10:33
2017. október 27., 10:422017. október 27., 10:42
Aki olvasott életében, az tudja, hogy a Székelyföld esetében nem függetlenségről, hanem területi autonómiáról van szó, aminek semmi köze például a határmódosításhoz – szögezte le a Krónikának Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. A politikust annak apropóján kérdeztük a spanyol tartomány függetlenségi, illetve a Székelyföld autonómiatörekvésének összefüggéseiről, hogy számos román politikus és véleményformáló előszeretettel összemossa a kettőt.
A bukaresti hírtelevíziók beszélgetőműsoraiban rendszeresen szerepeltetett Bogdan Chirieac külpolitikai elemző például a minap a Dcnews.ro portál hasábjain megjelent vezércikkében – párhuzamot vonva a katalán népszavazás és a székely autonómiaigény között –
Miközben Chirieac szerint „tudományos szempontból” a Székelyföld nem létezik, az általa vizionált referendum időpontját március 15-ére, az összmagyarság ünnepére tűzhetik ki.
Hasonló eszmefuttatás látott napvilágot az Adevărul napilap honlapján Lulea Marius Dorin tollából. Az egyébként építőmérnökként tevékenykedő publicista szerint az autonómia – ahogy azt szerinte éppen Katalónia esete bizonyítja – az első lépést jelenti a függetlenség kinyilvánítása felé.
– vonja le a következtetést az egyébként Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését szorgalmazó aktivistaként ismert Dorin.
Idézve az Egyesült Nemzetek alapokmányában foglaltakat, Kulcsár-Terza József szerint egyetlen vonatkozásban lehet párhuzamot vonni Katalónia és a Székelyföld között: hogy minden népnek joga van szabadon élni és szabadon dönteni a sorsáról. A Magyar Polgári Párt (MPP) RMDSZ-színekben parlamenti mandátumot szerzett alelnöke valótlanságnak nevezte, hogy a székely önrendelkezés a függetlenség „előszobája” lenne.
Szeretik megmondani nekünk Bukarestből miként éljünk, mit cselekedjünk, és hogy milyen jó nekünk itthon. Holott hadd döntsünk mi magunk ezekben a kérdésekben!” – nyilatkozta lapunknak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki küldötteként is tevékenykedő politikus.
A képviselő szerint a székelyeknek a Katalóniában zajló eseményektől függetlenül harcolniuk kell a jogaikért, egyedül azt kell figyelembe venniük, hogy az önrendelkezés jár a tömbmagyar régiónak, és nem szabad hagyniuk, hogy egyesek arról győzködjék őket, miszerint a katalán helyzet miatt „csendben kell maradniuk”. „Nekünk nem szabad visszalépnünk, mennünk kell a saját utunkon: ők függetlenséget, mi autonómiát kérünk” – szögezte le Kulcsár-Terza.
A politikus hozzátette:
„Román testvéreink a centenárium megünneplése kapcsán gyakran beszélnek a még nagyobb egyesülésről, Románia és a Moldovai Köztársaság uniójáról. Márpedig ha ez megtörténne, akkor a moldovai gagauzok által élvezett önrendelkezés révén precedens teremtődne az új ország területén egy területi autonómiára. Kérdem én: ha szabad a gagauzoknak, akkor nekünk, székelyeknek miért ne lenne az?” – tette fel a kérdést a parlamenti képviselő.
Kulcsár-Terza kérdésünkre elmondta, az MPP választmánya szeptember 9-ei ülésén született döntésnek megfelelően
A politikus nyomatékosította, a lépéssel nem szabad megvárni 2018-at, az egyesülés centenáriumának apropóján ugyanis a románok provokációnak tekinthetik a kezdeményezést.
Korodi Attila, az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője úgy véli:
A politikus a Heti Válasz magyarországi hetilapnak úgy nyilatkozott, Katalónia és a Székelyföld helyzete egyáltalán nem hasonlít, többek között ez az oka annak is, hogy a székelyföldi autonómiatervezet mintája nem a spanyolországi tartomány, hanem Dél-Tirol.
Arra a kérdésre, hogy a Székelyföld nem lehetne-e független, Korodi leszögezte: ez a lehetőség fel se merül, „öngyilkosság lenne Románia kellős közepén”. Izsák Balázs SZNT-elnök ugyanakkor nemrég úgy nyilatkozott: a katalánok és a székelyek között a legszembeötlőbb különbség az, hogy a Székelyföld autonómiát akar, ami épp ellentéte a függetlenségnek.
Őrtüzek a székely autonómiáért
Őrtüzek gyújtásával hívja fel a figyelmet a székely autonómiatörekvésekre október 29-én, vasárnap 18.30-kor az SZNT. Izsák Balázs elnök szerdai közleményében mindenkit arra ösztönöz, hogy „hittel, belső meggyőződéssel” vegyen részt ezeken a rendezvényeken.
„Ne hallgassunk azokra, akik megkérdőjelezik az ima erejét, akik a tűzgyújtást pótcselekvésnek nevezik. Gondolkozzunk el inkább azon, miféle belső láng készteti cselekvésre a katalánokat, hogy együtt és külön-külön kiálljanak népük érdekeiért. A küzdelem, amit ők felvállaltak, sokak szemében tűnhet reménytelennek. A katalánok szemében azonban nem. Nekik van igazuk” – állapította meg Izsák.
Az SZNT-elnök korábban a katalán népszavazás kapcsán közölte, a katalánok szabadsága az európai demokrácia ügye, és arra kérte a székelyeket, lobogjon minél több katalán zászló is az október végi őrtűzgyújtáson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csupán az elévülési idő hossza jelent problémát a súlyos korrupciós ügyekben, hanem az is, hogy a bíróságok elhúzzák az ítélethozatalt – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Radu Miruță gazdasági minisztert jelöli a megüresedett védelmi miniszteri tisztségre a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) – jelentette be a párt csütörtökön.
A miniszterelnök-csere megtorpedózásával fenyegette meg Dominic Fritz, a Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) elnöke a Szociáldemokrata Pártot (PSD), miután az megszavazta az USR-es Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter elleni egyszerű indítványt.
Ellentüntetők zavarták meg szerdán este Bukarestben az igazságügyi rendszer és a politikum összefonódása ellen, Cătălin Predoiu belügyminiszter és Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke menesztését követelő megmozdulás résztvevőit.
A négypárti kormánykoalíció szerdai ülésén megállapodás született a minimálbér 4325 lejre való emeléséről 2026. július 1-jétől. Arról is megállapodtak, hogy csökkentik a törvényhozók tiszteletdíját és a pártok állami támogatását.
A bukaresti törvényszék szerdán elrendelte Alexandru-Răzvan Cuc volt közlekedésügyi miniszter harminc napos előzetes letartóztatását abban az ügyben, amelyben vesztegetésben való bűnsegédlettel gyanúsítja az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A képviselőház szerdán változatlan formában ismét megszavazta a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítást, amelyet Nicușor Dan államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek.
A súlyos korrupciós bűncselekményeknek nem szabadna elévülniük – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán.
Az 1989. decemberi antikommunista forradalomról szóló közgondolkodás 36 évvel az események után egyre inkább misztifikáció és félrevezető információk hatására alakul – figyelmeztetett szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Várhatóan nem lesz mentes a konfliktusoktól a bukaresti kormánykoalíciós pártok vezetőinek szerdai találkozója, amelyen a tervek szerint többek között a jövő évi költségvetésről, a 2026-os minimálbérről és a közigazgatás reformjáról tárgyalnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!