Barabási Albert-László a kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Tőkés Hunor
A siker egyetemes törvényeiről szól Barabási Albert-László világhírű hálózatkutató harmadik kötete, A képlet, amelyet csütörtökön Kolozsváron mutattak be a csíkkarcvalvi születésű tudós jelenlétében.
2018. október 05., 15:102018. október 05., 15:10
2018. október 05., 15:172018. október 05., 15:17
A rendhagyó könyvbemutatót Néda Zoltán, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke nyitotta meg. Köszöntőbeszédét hegedű- és zongorajáték zárta, majd Markó Bálint szólt a jelenlévőkhöz. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese
„Ez egyfajta tisztelgés az előadó személye és a tudomány előtt” – jegyezte meg Markó a Behálózva, illetve a Villanások című nagysikerű könyvek szerzőjére utalva.
A könyvbemutatón elhangzott, Barabási terveit a skálafüggetlen hálózatról 1994-ben még saját kollégája, Néda Zoltán is szkeptikusan szemlélte. Visszaemlékezése szerint Barabási már akkor kötődött a BBTE-hez, de az idő tájt még nem örvendett ekkora sikernek, mint most: mindössze tíz diák látogatta az óráit. De az idő neki dolgozott: 1999–2000-re megjelentek azok a tudományos cikkei, amelyeket manapság tízezren hivatkoznak le, vezetik a hivatkozási toplistákat, sőt neve több cikk címében is szerepel – Néda szerint tudományos körökben ez az egyik legnagyobb megtiszteltetés.
Fotó: Tőkés Hunor
Még hosszú út áll Barabási Albert-László előtt, de bizonyítási vágya töretlen. Ahogyan a kilencvenes évek közepén, úgy ma is olyan kutatásokat boncolgat, amelyek elsőre lehetetlennek tűnnek. Ilyen új könyve, A képlet témája is:
A viccesen csak „sikertudománynak” hívott elmélet alapkérdése az, hogy miként befolyásolja a tudományos háló (amelynek mindannyia részei vagyunk) az egyéniséget – tehát ha valaki csomópont a hálóban, hogyan hat a viselkedésére, a kinézetére, a jövőjére mindaz, hogy hol található a hálóban. Barabási például azt boncolgatta, hogy egy tudományos csoportosulásból (hiszen manapság már inkább ez jellemző, mintsem a Darwin- vagy Einstein-féle egyéni munka) ki fogja megkapni az úttörő munkáért járó Nobel-díjat. Barabási a sikertudomány segítségével képes arra, hogy szinte hiba nélkül kiszámítsa: kinek ítélik oda – akár százhetven kutató közül – a legrangosabb nemzetközi elismerést.
Fotó: Tőkés Hunor
Barabási képlete viszont néhányszor tévedett. A 2008-as kémiai Nobel-díj kapcsán például egy minibuszvezetőnek ítélte oda a díjat, de nem véletlenül. Ugyanis ő volt az, aki először klónozta a sejtet. Pontosan tudta, hogy a GFP (Green Fluorescent Protein, a zölden fluoreszkáló fehérjét) jelzőrendszerként működve láthatóvá teszi a sejtek növekedését.
De amikor a tudós az Egyesült Államokban pályázott felismerése kidolgozására, nem kapott rá pénzt. Elkeseredésében otthagyta a munkahelyét, egy másik kutatóközpontban vállalt munkát, de az bezárt, ami oda vezetett, hogy az elmúlt húsz évben buszvezetőként dolgozott. Eltűnt a szakma elől, de, hogy ne legyen hiábavaló eddigi munkája, kutatását hátrahagyta azok számára, akik érdeklődtek utána. Azok számára, akik a Nobel-díjat 2008-ban megkapták érte.
A világhírű kutató számos példát felhoz a siker tudományának megértése érdekében: teniszezőt, úszót, futót, akiknek sikerét és teljesítményét elválasztja egymástól. A siker és a teljesítmény ugyanis két egymástól eltérő fogalom, de fontos megjegyezni, hogy teljesítmény nélkül nem érhető el siker, illetve hiába van meg a teljesítményed – mint ahogyan a 2008-as Nobel-díj esetében is láthattuk –, ha a közösség nem értékeli a munkádat:
– fogalmaz a tudós.
Fotó: Tőkés Hunor
A sportnál egyszerű meghatározni a siker kulcsát, mivel a teljesítmény ismert. De a kutatás megfordítja a történetet, és a sikerből próbálja meghatározni a teljesítményt. Ugyanis például a kutatók esetében tudományos cikkeik publikálása behelyezhető egy síkra, az így kapott grafikonból pedig láthatóvá válik a sikeres tudósok életútja.
Barabási leegyszerűsített képlettel magyarázza ezt: ha a random ötletek számát R-rel jelöljük és ezt beszorozzuk a teljesítménnyel (ami független kortól és karrier státustól, hiszen kreativitásunk nem csökken az évek során), ezt Q-nak nevezi. Akkor megkapjuk az S-t, azaz a sikert.
Egyelőre erről csak annyit tudunk, hogy a tudományos sikerek behelyezhetőek egy korfüggvénybe, Barabási pedig több kutató életpályáját megvizsgálva arra a következtetésre jutott, amire anno Einstein utalt: „Aki 30 éves koráig nem alkot valami nagyot a tudományban, az már nem is fog”. Ez alól vannak kivételek, de Barabási Albert-László azt állapította meg, hogy a legtöbb kutató a 20-
as, 30-as éveiben ér el tudományos áttörést. A 40-es éveikben már kevesebben robbannak be, majd ez exponenciálisan csökken. Kivételt ez alól azok képeznek, akiknek teljesítménye nem csökken, sőt ellenkezőleg. Hisz egyfajta lottójátékhoz is hasonlítható, hogy mikor ér utol a siker. Egy biztos, minél több esélyt adunk erre, annál biztosabb.
Tőkés Hunor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!