
Fotó: Nagy D. István
A Magyar Polgári Párt (MPP) elküldte Marius Popică Kovászna megyei prefektusnak az 1918. december elsején Gyulafehérváron elfogadott kiáltvány szövegét, hogy „a kormánymegbízott tanulmányozhassa a nemzeti kisebbségek számára megfogalmazott ígéreteket is magában foglaló dokumentumot”.
2014. október 21., 19:122014. október 21., 19:12
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke (képünkön) leszögezte, amennyiben a prefektus azt várja el a magyar közösségtől, hogy tisztelje az 1918-as decemberi egyesülés révén létrejött román államot, a szervezet azt kéri, hogy a mindenkori kormány képviselői is tartsák be a kiáltványba foglaltakat.
Mint mondta, a polgári párt ezzel a gesztussal kívánt reagálni Marius Popică prefektus nyílt levelére, melyben arra szólította fel Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, hogy tisztelje a román államot, annak szimbólumait és születésnapját, mert „a román állam szavatolja a diszkriminációmentes, demokratikus választásokat, a sajtószabadságot, a békét, a tisztességes megélhetést és a kisebbségek jogait”.
„Egyre többet kérünk és várunk az államtól, és valóban mindig van helye a többnek, de az a kérdésem: mit adunk mi cserébe? Mint ahogy egy anya is elvárja a tiszteletet a gyerekétől, úgy az állam is elvárja, hogy tiszteljük a törvényeit, a szimbólumait, a hagyományait és a születésnapját. Olyan sok ez?” – tette fel a kérdést a prefektus, aki megjegyezte, csalódott Antal Árpádban.
Amint arról beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi polgármester korábban úgy nyilatkozott, Románia nemzeti ünnepét egy olyan történelmi eseményre emlékező dátumra kell kitűzni, melyet a románok és a magyarok egyaránt elfogadhatónak tartanak.
„December elseje helyett inkább az 1989-es forradalomhoz köthető időpontot kellene választani – például december 16. vagy december 22. alkalmasabb lenne –, hiszen pozitív élményre emlékeztetne” – jegyezte meg a polgármester. Antal arra is felhívta a figyelmet, hogy négy év múlva lesz a százéves évfordulója annak, hogy Erdélyt Romániához csatolták, ám az itt élő másfél millió magyar nem nyert a december elsejei egyesülésből.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
szóljon hozzá!