2013. március 18., 07:302013. március 18., 07:30
Ilyés Gyula, a város volt polgármestere úgy véli, a megyei tanács könyvtárépítési terveinek hátterében egy régi ortodox törekvés állhat, az, hogy templomot akarnak építeni a főtéren. A megyei vezetés ugyanis igen furcsa lépést tett a napokban: a tanács elfogadott egy műszaki dokumentációt az új megyei könyvtárra, melyet a főtér közelében lévő Károlyi közbe terveztek, rá két napra viszont a szatmárnémeti önkormányzattól egy másik telekre kértek urbanisztikai bizonylatot könyvtárépítés céljából. A szóban forgó terület a város régi főterén, a római katolikus székesegyház és a divatház közötti parkban van, ahol az ortodox egyház legutóbb 2007-ben szeretett volna templomot építeni. Tervük azonban meghiúsult mivel szigorítottak a köztéri zöldövezetekre vonatkozó jogszabályokon, s a törvény értelmében pedig tilos megváltoztatni egy városi park rendeltetését.
Az előzetes becslések szerint 13 millió euróba kerülő új megyei könyvtár engedélyezésével kapcsolatban Ilyés Gyula volt polgármester Facebook-bejegyzésben osztotta meg véleményét. „A megyei tanácsnak sem az idén, sem jövőre nem lesz pénze erre a beruházásra. (…) Arra számítanak, hogy a szenátusban a napokban szavazásra bocsátandó zöldövezetek törvényében átmegy az a PSD-s javaslat, hogy oldják fel a tilalmat a zöldövezetek beépítéséről. Akkor majd lehet egy városrendezési tervet átvinni a tanácson bármire, például könyvtárra. Az nagyon jól hangzik. Aztán majd nem építik meg, de nyitott a pálya másra, például templomra.” Nits János, a helyi tanács urbanisztikai bizottságának elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta: tárgyaltak a megyei tanács kéréséről, de a döntést elhalasztották, mivel hiányosnak tartották a beadványt, a kérelmező részéről pedig senki sem volt jelen, így sok részlet maradt tisztázatlan. Kifejtette: úgy véli, nem kellene zöldövezeteket beépíteni, mivel eleve kevés a park a városban. Elmondta: ha a megyei tanácsnak van pénze, célszerűbb volna valamelyik régi, értékes épületet megvenni és felújítani. „Meg kellene kímélni a főteret, semmiképp nem kívánatos, hogy évtizedeken át egy építőtelepet nézzünk a város szívében” – mondta. Hozzátette, ha a megyei vezetés ragaszkodik elképzeléséhez, az engedélyezési eljárás során közvitát kell tartani, és a szatmáriak is elmondhatják véleményüket a beruházásról.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.