Életet ment. A társadalom elvárja, hogy az egyén részt vegyen a betegségek megelőzésében
Fotó: MTI/Balázs Attila
A koronavírus-járvány bebizonyította, mekkora jelentősége van az oltóanyagnak a betegségek, járványok visszaszorításában. Ezeket a döntéseket időben kell meghozni, hiszen ha nem érjük el időben a 70 százalékos nyájimmunitást, nagyobb valószínűséggel jelennek meg a mutációk, és húzódik a járvány – mondta el lapunknak Vass Levente orvos, akit az RMDSZ egészségügyi államtitkári tisztségre nevesített.
2021. február 17., 19:232021. február 17., 19:23
2021. február 17., 21:082021. február 17., 21:08
Fontosnak tartja az oltásprogramban előírt – a torokgyík, a tetanusz, a szamárköhögés, a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz és a hepatitis B-vírus elleni védelmet biztosító – ingyenes vakcinák kötelezettségét az RMDSZ által egészségügyi államtitkárnak javasolt, a miniszterelnök által szerdán kinevezett Vass Levente. Lapunknak kifejtette, a képviselőházba két és fél évvel ezelőtt „futott be” az oltástörvény szenátus által elfogadott formája, amelynek módosítására még ebben a parlamenti ciklusban is van lehetőség.
és ez így kell hogy maradjon a következő, esetleg megjelenő járványok esetében is.
Vass Levente úgy véli, mindenkinek joga van meghozni az egészségével kapcsolatos döntéseket, bár felvetődik az egyéni felelősségvállalás kérdése társadalmi szempontból is. Az Amerikai Egyesült Államokban például figyelembe veszik, hogy a cukorbetegek betartották-e az előírt étrendet, amikor megállapítják, mekkora egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük. Az oltásprogramban szereplő vakcinák esetében a társadalom elvárja, hogy az egyén részt vegyen ezeknek a betegségeknek a megelőzésében, így ezeket kötelezővé tennék, ám a társadalom még nem érett meg arra, hogy például a koronavírus elleni oltással kapcsolatban is megfogalmazódjon ez az elvárás – mondta Vass Levente.
Vass Levente szerint az oltástörvényt el kell fogadni, hiszen már évek óta „vajúdik”, miközben már az előző mandátumban egyetértettek a pártok a szükségességével, viszont egyes politikusok feláldozták a vélt népszerűség oltárán.
– részletezte a volt parlamenti képviselő.
Hozzátette, a költséghatékonyság is az oltások mellett szól. A kanyaró elleni oltás 2-3 lejbe kerül, míg ha a szövődményei miatt a beteg kórházba kerül ezerötszáz lej a kezelés költsége. Ha az átoltottsági arány nem haladja meg a 95 százalékot, több ezer kanyarós megbetegedés jelenhet meg.
Fotó: Barabás Ákos
Romániában pedig vannak olyan megyék, ahol a kanyaró elleni emlékeztető oltást mindössze az érintettek 5 százaléka kapta meg, ez is indokolja a törvény elfogadását. „A társadalom oda kellene hasson, hogy a mindenkori kormányok minél több pénzt fordítsanak egészségügyre, oktatásra. A jelenlegi körülmények között minden, a beoltottsággal megtakarított pénzt a daganatos betegségek, krónikus, vagy éppen időskori betegségek innovatív kezelésére lehet fordítani” – mutatott rá Vass Levente. Fontosnak tartja, hogy az oltástörvény kötelezi az egészségügyi minisztériumot a széles körű, anyanyelven történő tájékoztatásra, hiszen az oltástagadók gyereküket féltő emberek, akik nem megfelelő forrásból informálódnak, olyan oldalakról, melyeket az orvosi szakma zöme elutasít.
A tervezet a képviselőház egészségügyi szakbizottságában porosodik. A napokban azért került a figyelem középpontjába, mert a költségvetés tervezetében szerepelnek az oltástörvényben előírt költségek, a tájékoztató kampányra, a szülők felvilágosítására szánt összegek. Bár a tervezetben az áll, hogy kötelezővé teszik a gyerekek beoltását az országos oltási ütemtervben szereplő vakcinákkal, valamint a teljes lakosság vagy egyes csoportok immunizálását különleges helyzetekben, például járványok esetén, a kormány képviselői siettek megnyugtatni a közvéleményt, hogy a koronavírus elleni oltás nem lesz kötelező.
Fotó: Pinti Attila
A felvetésekre elsőként Raed Arafat államtitkár reagált, aki leszögezte, fel sem merült, hogy kötelezővé teszik a koronavírus elleni vakcinát. Ezt Florin Cîţu kormányfő is megerősítette. „A parlamentben van egy törvénytervezet már három éve, aminek semmi köze nincs a jelenleg zajló oltási kampányhoz” – idézi az Agerpres hírügynökség a miniszterelnököt. Ez alapján az tűnik valószínűnek, hogy a tervezet véglegesítésekor az oltásnaplóban szereplő vakcinákra összpontosítanak, tehát a közegészségügy által ingyenesen biztosított oltásokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!