
Újabb szatmári termékek eredetlevédésének kezdeményezését sürgeti Eugeniu Avram, Szatmár megye prefektusa. A kormánymegbízott szerint a térségnek számos, az Európai Unió rendszere alapján a speciális minősítésekre alkalmas élelmiszere van, azonban ezek közül mindeddig egy sem került be a javaslatok közé.
2015. április 16., 14:052015. április 16., 14:05
Mint megtudtuk, pálinkából háromfélét is a brüsszeli bírák elé terjesztettek, arról azonban még nem született döntés, hogy használhatják-e a helyi termelők a marketing szempontjából hihetetlenül fontos DOP (védett eredetű), illetve IGP (védett tájegységből származó) minősítéseket.
A prefektusi tanács szerdai soros ülésén kiderült, bár 2012-től elérhető a lehetőség, a mai napig mindössze egy romániai termék kapott EU-s tanúsítványt: egy Argeş megyében készített szilvalekvár. Ioan Cioltean, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint hamarosan egyszerűsödhet a rendszer, és a bürokrácia csökkenése bátorságot adhat a hazai termelőknek.
Kifejtette: folyamatban a jogharmonizáció az EU-val, és a napokban jelent meg a Hivatalos Közlönyben egy módosított verziója a vonatkozó törvénynek, mely pontosan megjelöli a hazai intézmények felelősségét és hatáskörét a tanúsítás folyamatában. Hozzátette: az elkövetkező nyolc hónapban további kiegészítő rendeletek jelennek meg a tervek szerint, így jövő évtől esedékes, hogy gördülékenyebbé válik a hazai ügyintézés.
Lapunk érdeklődésére az igazgató kifejtette: Szatmár megyéből eddig háromféle pálinka esetében kérelmeztek EU-s minősítést – az avasi, a turci, valamint a bükkaljai pálinka számára kérték a „védett tájegységből származó\" besorolást. Cioltean szerint a januárban benyújtott javaslatot illetően hat hónap áll rendelkezésre az esetleges óvások jelzésére, így csak nyártól várható bárminemű visszajelzés az ügyben.
„Folyton azzal dicsekszünk, hogy nálunk terem a romániai földieper több mint fele, még sincs saját eperlekvárunk, sőt az aszalt szilvát is méregdrágán vesszük exportból, holott nálunk rengeteg terem ebből is\" – vázolta a helyzetet a prefektus. Ugyanakkor arra kérte a szakembereket, hogy a következő ülésig dolgozzanak ki javaslatokat eredetvédelemre érdemes szatmári termékekre vonatkozóan.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
A brassói városháza arra kéri a lakosokat, hogy ne etessék többé a kóbor állatokat, mert az utcán hagyott étel vonzza a medvéket – számolt be a BZB helyi portál.
szóljon hozzá!