A provokációnak szánt szoborrobbantás áldozata – a sors furcsa fintoraként – egy magyar kisgyermek volt
Fotó: Archív
Harminchét év… 1984. június 5. Egy ostobán megtervezett robbanás ezen a nyári napon megölte Vaszi Jánoska 12 éves kisdiákot. Miért? Hogyan? Nem tudjuk, azaz valaki vagy valakik meg akarták rongálni a Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) többalakos szoborcsoportot Sepsiszentgyörgyön.
2021. június 05., 14:002021. június 05., 14:00
Talán ennél többet nem is tudunk, ezért aztán elburjánzott a számos feltevések sokasága. Bár azóta sem felejtjük, akik akkor éltünk, feltételeztük, hogy a kommunista államvédelmi hatóságok rendezték meg, hogy eltávolítsák hivatalukból a magyar nemzetiségű belügyi tiszteket. Így volt? Nem így volt? Nos, ne kérdezzük önmagunktól vagy olvasóinktól. Hiteles feleletet a számos kérdésre nem tudunk adni.
Láttam a helyszínt egy zárt körű film vetítésekor, a szörnyű látványt azóta sem felejtem. A közvetlen közelben Jánoska letépett lába volt, a test többi része távolabb. Amikor a rendszer bukása után szülei megkeresték a volt politikai elítéltek megyei szervezetét, én vettem kezembe – lehetőleg megoldásra – az elkeseredett asszony panaszát és kérését a halált közvetve okozó személy kilétének a felderítésére és megbüntetésére. Nagyon bíztam az akkor még lehetséges megoldásban. Ebben társamul szegődött néhai Simó Erzsébet, a Háromszék című megyei újság szerkesztője, újságírója. Az üggyel kapcsolatos levelezéseket ma is őrzöm, ezek közül a legfontosabb az, amely az elévülési törvényre hivatkozva megszünteti a további nyomozást a büntető törvénykönyv 122-es cikkelye első bekezdése A pontjára hivatkozva, amely szerint 15 év elteltével a bűntett felderítése megszűnik.
Ami pedig a tényleges rögtöni cselekvést illeti, a bukaresti belügyesek többeket, így engem is kihallgattak. A többkötetes dossziékba foglalt ügycsomót 1996 márciusában kérésünkre átadta a SRI a brassói táblabíróságnak, amelyet mindketten (Simó Erzsébettel) láttunk a főügyész, Nicolae Vasilescu íróasztalán. A megyei magyar belügyis tiszteket leváltotta Tudor Postelnicu akkori belügyminiszter.
A helyiek közül Rab István akkori megyei első titkár 1990. március 2–10. között kérésre interjút adott Torma Sándornak (Robot voltam én is), amely során Rab azt nyilatkozta:
De ugyanígy nyilatkozik Ioan Hancheș, a belügyminisztérium Kovászna megyei főfelügyelője Benkő Leventének egy 1996-ban adott interjújában. A történteket Aulich Sándor nyugalmazott belügyi ezredes – aki egy kolozsvári rokon révén ismerősöm volt – ugyanígy látja. Egybehangzó (rendszerváltás utáni!) véleményük az volt, hogy az aradi gyártmányú ébresztőórával időzített robbanásnak éjszaka kellett volna történnie. Az óra azonban nem jelzett a beállításra.
Délben, amikor épp indultak volna a kicsik, sorokba rendeződve, a bábszínház után a szakszervezeti művelődési házból – a nagyobb tragédiát megelőzendő – a cukrászda külső asztalánál ülő szekusok küldték volna az ott játszadozó gyereket, hogy nézné meg, mi van a zászlórúddal megtámasztva. Nem tudjuk. Ha így volt, a bűnösök száma sokszorozódik. Én ezt a változatot nem hiszem, túlságosan kockázatos lett volna. A gyermeki kíváncsiság természetesebb feltételezés a történtekre.
Személyes beadványomra Sepsiszentgyörgy polgármestere meghallgatásomkor pozitívan válaszolt, és elmondta, hogy Vargha Mihály szobrászművész (a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója – szerk.) kapta a megbízást az emlékmű kivitelezésére. Vargha Mihály más sürgős munkáira hivatkozva azt mondta nekem, hogy a teljes alakos szobrot megtervezte (megmutatta nekem), a 2022-es megemlékezésre fog állni a Vitéz Mihály tér és a park széle között. A helyszínt együtt néztük meg. Bár távolabb áll a történtektől, az alkotásban megjelenő mozdulatlanságával örök életűvé lett Jánoska a szobor felé fordul tekintetével. Késői emlékezés annyi év(tized) után, de őrizni fogja Jánoska emlékét.
Puskás Attila
A szerző helytörténész, volt politikai fogoly
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!