A felújított iskola, amely immár Ormós Zsigmond nevét viseli
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A 130 évvel ezelőtt elhunyt Ormós Zsigmondról, a város neves szülöttéről, néhai temesi főispánról és múzeumalapítóról nevezték el a pécskai román és magyar tannyelvű 2-es számú általános iskolát. A névadó ünnepséget szeptember 9-én, a tanévnyitóval egy időben tartják; a névadót és a döntést az ötletgazda, Kocsik Krisztina iskolaigazgató méltatta a Krónikának. Arad megyében a magyar tanintézmények zöme helyi személyiségek nevét viseli.
2024. augusztus 29., 18:462024. augusztus 29., 18:46
2024. szeptember 09., 13:562024. szeptember 09., 13:56
A városi rangját 2004-ben visszakapó Pécska jelentős helyet foglal el a magyar kultúrtörténet térképén: ott született 1875. november 13-án gróf Klebelsberg Kuno művelődéspolitikus, volt vallás- és közoktatásügyi miniszter vagy 1813. február 20-án Ormós Zsigmond politikus, író, művészettörténész és műgyűjtő, de Nagy Oszkár festő (a nagybányai festőiskola jeles képviselője) és Balla Ignác, A pécskai cigánysoron kezdetű műdal szerzője is Pécskán látta meg a napvilágot.
Hagyományőrző szervezetei, gazdag kulturális programjai vannak a helyi magyarságnak, az identitás megőrzésének legfőbb intézményei pedig a római katolikus és a református egyház, valamint az iskola. Utóbbi esetében az eddigi 2-es számú általános iskolát tartják hagyományosan „magyar” iskolának, annak ellenére, hogy román és magyar tagozat egyaránt működik az intézményben.
Az új tanévben 620 diákja lesz az iskolának, ebből 221 a magyar tagozaton, és minden évfolyamon (az előkészítő osztályoktól a nyolcadikosokig) önálló osztályt indítanak – tudtuk meg Kocsik Krisztinától. A tanintézmény épülete a közelmúltban nagyszabású felújításon esett át, úgyhogy a gyerekek ideális körülmények között tanulhatnak.
Az új névtábla
Fotó: Kocsik Krisztina
Ormós Zsigmondnak jelenleg emléktáblája van Pécskán, ez a római katolikus templom falán látható, és halálának centenáriumán helyezte el az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Temesváron – ahová végül is munkássága kötötte – köztéri szobra is áll, Szakáts Béla temesvári művész alkotása, amit az úgynevezett Személyiségek sétányán avattak fel 2014 májusában, a központi parkban.
Ormós Zsigmond emléktáblája Pécskán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ormós Zsigmond egy sok nemzetiség lakta területen igazi fáklyavivője volt a magyarság ügyének. Ennek jegyében teremtett intézményeket, miután 1871-ben Temes vármegye, majd négy esztendővel később Temesvár főispánjának nevezték ki – fejtette ki egy 2013-as pécskai történészkonferencián Szekernyés János temesvári hely- és művészettörténész. – Fő célkitűzése volt, hogy múzeumot alapítson, és több évtizedes munkálkodás eredményeként 1891-ben meg is nyílt egy önálló épületben, ahol a gyűjteményeket bemutathatták szakáganként. Az iskolákban és a közintézményekben a magyar nyelv terjesztését segítette elő. Beköszöntő beszédében hangoztatta, hogy az itt élő népek békéjének fenntartását tartja legfontosabbnak.” Ormóst Temesváron temették el, de Szekernyés János szerint a kommunista időkben rátemettek a sírjára, csontjait szétdobálták, csupán egy négysoros sírvers volt olvasható a síremlék talapzatán.
Miklósik Ilona temesvári muzeológus, művészettörténész szerint Ormósnak jelentős az írói, újságírói és műkritikusi tevékenysége is. „Olaszországban kezdett foglalkozni a szépművészettel. Megállt a reneszánsznál, a széprajzot, a magasztos eszméket továbbadó festészetet szerette. Képtára és numizmatikai gyűjteménye a mai Temesvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alapjait jelentette” – mondta.
Helyi személyiségek „panteonja” a pécskai római katolikus templom falán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Bodó Barna temesvári politológus szerint „Ormós egy olyan példakép, akit csodálni lehet, követni nagyon nehéz”. „A legmagasabb politikai tisztségektől a rabláncig mindent megtapasztalt. A szabadelvűség meghatározta az életét, nem fogadta el, hogy egyesek kirekeszthetők a társadalomból, mindenkit meghallgatott, ítélkezés esetén a józan ész vezérelte” – foglalta össze a már említett pécskai konferencián.
Az Arad megyei magyar oktatási intézmények többsége az adott településhez kötőtő – főleg irodalmi – személyiségek neveit vették fel az 1989-es rendszerváltás után; kivételt a zimándújfalui általános iskola képez, amelyet az egyetemes magyar irodalom egyik képviselőjéről, Móra Ferencről neveztek el.
A kommunizmusban meghurcolt Páter Godó Mihály szülőfalujának, Kisiratosnak az általános iskoláját 2009-ben nevezték el a jezsuita szerzetesről. Az ágyai iskola névadója Olosz Lajos helyi születésű költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Nagyzerénd általános iskolája Tabajdi Károly jogász, Arad vármegye és Arad egykori főispánja nevét viseli. Simonyifalván Simonyi Imre költő „adta a nevét” az iskolához.
Magyar általános iskola működik még Kisjenő Erdőhegy nevű városrészében, valamint a Vinga községhez tartozó Majláthfalván, de ezeket nem nevezték el valamely személyiségről. Aradon a volt 10-es számú általános iskola hivatalosan Neuman fivérek-iskola, de abban már nincs magyar oktatás, holott egy évtizeddel korábban még népes magyar tagozat működött a gáji városnegyedben.
Hat évvel ezelőtt vásárolt meg egy régi portát Magyar Közösségi Ház céljára a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület. Az Arad megyei magyarság egyik vidéki központját akarták létrehozni, de a kezdeti lendületet megtörte a koronavírus-járvány.
Pedagógusi és közösségszervezői tevékenysége elismeréseként díszpolgári címmel tüntették ki Pécskán Nagy István nyugalmazott fizikatanárt, míg tudományos kutatói munkájáért Pécskai gyökerek-díjat adományoztak dr. Kovács Gábor vegyésznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!