A felújított iskola, amely immár Ormós Zsigmond nevét viseli
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A 130 évvel ezelőtt elhunyt Ormós Zsigmondról, a város neves szülöttéről, néhai temesi főispánról és múzeumalapítóról nevezték el a pécskai román és magyar tannyelvű 2-es számú általános iskolát. A névadó ünnepséget szeptember 9-én, a tanévnyitóval egy időben tartják; a névadót és a döntést az ötletgazda, Kocsik Krisztina iskolaigazgató méltatta a Krónikának. Arad megyében a magyar tanintézmények zöme helyi személyiségek nevét viseli.
2024. augusztus 29., 18:462024. augusztus 29., 18:46
2024. szeptember 09., 13:562024. szeptember 09., 13:56
A városi rangját 2004-ben visszakapó Pécska jelentős helyet foglal el a magyar kultúrtörténet térképén: ott született 1875. november 13-án gróf Klebelsberg Kuno művelődéspolitikus, volt vallás- és közoktatásügyi miniszter vagy 1813. február 20-án Ormós Zsigmond politikus, író, művészettörténész és műgyűjtő, de Nagy Oszkár festő (a nagybányai festőiskola jeles képviselője) és Balla Ignác, A pécskai cigánysoron kezdetű műdal szerzője is Pécskán látta meg a napvilágot.
Hagyományőrző szervezetei, gazdag kulturális programjai vannak a helyi magyarságnak, az identitás megőrzésének legfőbb intézményei pedig a római katolikus és a református egyház, valamint az iskola. Utóbbi esetében az eddigi 2-es számú általános iskolát tartják hagyományosan „magyar” iskolának, annak ellenére, hogy román és magyar tagozat egyaránt működik az intézményben.
Az új tanévben 620 diákja lesz az iskolának, ebből 221 a magyar tagozaton, és minden évfolyamon (az előkészítő osztályoktól a nyolcadikosokig) önálló osztályt indítanak – tudtuk meg Kocsik Krisztinától. A tanintézmény épülete a közelmúltban nagyszabású felújításon esett át, úgyhogy a gyerekek ideális körülmények között tanulhatnak.
Az új névtábla
Fotó: Kocsik Krisztina
Ormós Zsigmondnak jelenleg emléktáblája van Pécskán, ez a római katolikus templom falán látható, és halálának centenáriumán helyezte el az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Temesváron – ahová végül is munkássága kötötte – köztéri szobra is áll, Szakáts Béla temesvári művész alkotása, amit az úgynevezett Személyiségek sétányán avattak fel 2014 májusában, a központi parkban.
Ormós Zsigmond emléktáblája Pécskán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ormós Zsigmond egy sok nemzetiség lakta területen igazi fáklyavivője volt a magyarság ügyének. Ennek jegyében teremtett intézményeket, miután 1871-ben Temes vármegye, majd négy esztendővel később Temesvár főispánjának nevezték ki – fejtette ki egy 2013-as pécskai történészkonferencián Szekernyés János temesvári hely- és művészettörténész. – Fő célkitűzése volt, hogy múzeumot alapítson, és több évtizedes munkálkodás eredményeként 1891-ben meg is nyílt egy önálló épületben, ahol a gyűjteményeket bemutathatták szakáganként. Az iskolákban és a közintézményekben a magyar nyelv terjesztését segítette elő. Beköszöntő beszédében hangoztatta, hogy az itt élő népek békéjének fenntartását tartja legfontosabbnak.” Ormóst Temesváron temették el, de Szekernyés János szerint a kommunista időkben rátemettek a sírjára, csontjait szétdobálták, csupán egy négysoros sírvers volt olvasható a síremlék talapzatán.
Miklósik Ilona temesvári muzeológus, művészettörténész szerint Ormósnak jelentős az írói, újságírói és műkritikusi tevékenysége is. „Olaszországban kezdett foglalkozni a szépművészettel. Megállt a reneszánsznál, a széprajzot, a magasztos eszméket továbbadó festészetet szerette. Képtára és numizmatikai gyűjteménye a mai Temesvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alapjait jelentette” – mondta.
Helyi személyiségek „panteonja” a pécskai római katolikus templom falán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Bodó Barna temesvári politológus szerint „Ormós egy olyan példakép, akit csodálni lehet, követni nagyon nehéz”. „A legmagasabb politikai tisztségektől a rabláncig mindent megtapasztalt. A szabadelvűség meghatározta az életét, nem fogadta el, hogy egyesek kirekeszthetők a társadalomból, mindenkit meghallgatott, ítélkezés esetén a józan ész vezérelte” – foglalta össze a már említett pécskai konferencián.
Az Arad megyei magyar oktatási intézmények többsége az adott településhez kötőtő – főleg irodalmi – személyiségek neveit vették fel az 1989-es rendszerváltás után; kivételt a zimándújfalui általános iskola képez, amelyet az egyetemes magyar irodalom egyik képviselőjéről, Móra Ferencről neveztek el.
A kommunizmusban meghurcolt Páter Godó Mihály szülőfalujának, Kisiratosnak az általános iskoláját 2009-ben nevezték el a jezsuita szerzetesről. Az ágyai iskola névadója Olosz Lajos helyi születésű költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Nagyzerénd általános iskolája Tabajdi Károly jogász, Arad vármegye és Arad egykori főispánja nevét viseli. Simonyifalván Simonyi Imre költő „adta a nevét” az iskolához.
Magyar általános iskola működik még Kisjenő Erdőhegy nevű városrészében, valamint a Vinga községhez tartozó Majláthfalván, de ezeket nem nevezték el valamely személyiségről. Aradon a volt 10-es számú általános iskola hivatalosan Neuman fivérek-iskola, de abban már nincs magyar oktatás, holott egy évtizeddel korábban még népes magyar tagozat működött a gáji városnegyedben.
Hat évvel ezelőtt vásárolt meg egy régi portát Magyar Közösségi Ház céljára a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület. Az Arad megyei magyarság egyik vidéki központját akarták létrehozni, de a kezdeti lendületet megtörte a koronavírus-járvány.
Pedagógusi és közösségszervezői tevékenysége elismeréseként díszpolgári címmel tüntették ki Pécskán Nagy István nyugalmazott fizikatanárt, míg tudományos kutatói munkájáért Pécskai gyökerek-díjat adományoztak dr. Kovács Gábor vegyésznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!