Huszonöt éve, 1990. március 19–20-án Marosvásárhelyen véres összecsapások zajlottak románok és magyarok között, a zavargásoknak több halottja és több száz sérültje volt.
2015. március 19., 19:322015. március 19., 19:32
Ennek előzménye, hogy az 1989-es forradalom után Romániában egyre erősödött a román nacionalizmus. Az új vezetés nem mutatott hajlandóságot arra, hogy érvényesítse a nemzeti kisebbségektől a kommunista diktatúra idején megtagadott jogokat, sőt az országot irányító Nemzeti Megmentési Front tanácsának elnöke, Ion Iliescu februárban már nyíltan a magyar szeparatizmus veszélyéről beszélt.
Egyre több magyarellenes szervezet alakult, és azzal vádolták a magyarságot, hogy Erdély Magyarországhoz csatolására törekszik. Válaszul 1990. február elején az erdélyi magyarság csendes tömegdemonstrációkat szervezett, a legnagyobb, marosvásárhelyi eseményre több mint százezren gyűltek össze.
A szélsőségesen nacionalista, magyarellenes Vatra Românească szervezet indulatokat szító kampányba kezdett, az etnikai feszültségek Marosvásárhelyen erőszakhoz vezettek. A városban a magyarok március 15-ei néma és méltóságteljes megemlékezését követő napon román tüntetők leverték egy patika kétnyelvű feliratát, letépték a magyar nyelvű plakátokat, pogromhangulatot teremtettek. A románok között azonban az terjedt el, hogy románokat bántalmaznak, s a Vatra aktivistái feltüzelték a környező falvak tájékozatlan lakosságát.
Időközben az orvosi egyetem magyar nemzetiségű hallgatói ülősztrájkkal követelték a magyar nyelvű oktatás visszaállítását. A sztrájkot március 19-én felfüggesztették, mert a városba érkezett a kormány delegációja. A tárgyalások alatt a Vatra által toborzott tömeg magyarellenes jelszavakat skandált, délután több ezer, jórészt ittas, a környékről beszállított román csatlakozott hozzájuk.
A tömeg, miután kikövetelte Kincses Elődnek, az NMFT-ből létrejött Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa megyei alelnökének távozását, vandál pusztításba kezdett, délután megostromolta az RMDSZ székházát. A padlásra felszorult magyarok kimenekítésére csak órák múlva érkeztek katonák, akik tétlenül nézték végig, amint az épületből kilépőket brutálisan összeverik. Sütő András író ekkor szenvedett súlyos fejsérüléseket, bordatöréseket, s elvesztette a fél szemét. A tömeg este és éjszaka bántalmazta az utcán tartózkodó magyarokat, számos sérültet kellett kórházba szállítani.
A magyar munkások 20-án reggel sztrájkba léptek, a városháza előtt több tízezer magyar követelte, hogy Ion Iliescu azonnal jöjjön a városba, Kincses Elődöt helyezzék vissza tisztségébe, a történeteket vizsgálják ki. Délutánra a Görgény völgyéből ismét megérkeztek a fejszékkel, dorongokkal felfegyverzett román parasztok, és megpróbálták kiszorítani a magyarokat a főtérről, ők sebtében szétszedett padokkal verték vissza támadóikat.
A kormány tankokat küldött a rend helyreállítására, de a páncélozott járművek csak felsorakoztak a főtéren, meg sem próbáltak közbeavatkozni. A csatározásokat késő este az döntötte el, hogy a magyarok segítségére megérkeztek a környék magyar nyelvű cigányai, majd a székelyek is, s kiverték a románokat. A hatóságok rendkívüli állapotot hirdettek, a viszonylagos nyugalom 21-ére virradóra állt helyre.
A történteket kivizsgáló bukaresti parlamenti bizottság jelentése 190 román és 88 magyar sebesültről, 3 román és 3 magyar halottról tett említést. A dokumentum románokat és magyarokat egyaránt hibáztatott, de nem tisztázta, kik robbantották ki a véres eseményeket. A későbbiekben több mint 40 embert ítéltek el, de közülük csak kettő volt román, a legsúlyosabb ítéletet, tíz évet Cseresznyés Pál kapta 1992-ben, mert beletaposott egy földön fekvő románba.
A marosvásárhelyi vérengzésnek messze ható következményei lettek. A közvélemény számára ez igazolta a Szekuritátét felváltó, Román Hírszerző Szolgálat (SRI) létrehozásának a létjogosultságát. A sokkolt romániai magyarság körében pedig egy újabb kivándorlási hullám indult meg.
A magyar–román kétoldalú viszony rendkívül kiéleződött, egyes nyugati elemzők még polgárháborút, háborút sem tartottak kizártnak. Az események szerencsére másképpen alakultak. Mivel mindkét állam az euroatlanti integrációban volt érdekelt, Budapesten és Bukarestben is a feszültség enyhítésére törekedtek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
A Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonal villamosítási és korszerűsítési munkálatainak alakulásáról tárgyalt csütörtökön Ilie Bolojan miniszterelnök a közlekedési minisztérium és az európai beruházásokért felelős tárca képviselőivel.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Kovászna megyei rendőrök gyors beavatkozásának köszönhetően sikerült visszaszerezni egy 70 éves férfi pénzét, aki egy elektronikus csalási módszer áldozatává vált. A férfi bankszámlájáról a csaló telefonon keresztül 76 ezer lejt utalt át.
A skanzen csökkentett jegyárakkal és a Bánság, illetve távolabbi tájegységek autentikus népi építészetét és háztáji gazdálkodását bemutató nevezetességekkel, köztük a babsai magyar házzal várja a látogatókat.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!