
Daniel David szerint erős és jól finanszírozott akadémiai tömörülések kellenek, amelyek versenyképessé teszik az országot
Fotó: https://blog.umftgm.ro/
Az Európai Unió helyreállítási alapjából biztosított összegek felhasználásának magyarországi példáját ajánlja az illetékes román miniszter figyelmébe Daniel David, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora, a romániai rektorok tanácsának elnöke.
2021. február 03., 17:382021. február 03., 17:38
2021. február 03., 17:412021. február 03., 17:41
A kincses városi szakembert az Edupedu.ro oktatási szakportál idézte. Daniel David kijelentette: míg Magyarország a helyreállítási alapból befolyó összegek negyedrészét fordítja a felsőoktatás reformjára, Románia a kezdeti tervek szerint a teljes oktatásra csupán az összeg három százalékát szánja. A portál közlése szerint a legújabb terv szerint immár az összeg hat százalékát kívánják oktatási célokra fordítani.
„Magyarország például a helyreállítási alap neki járó részének 25 százalékát fordítja a felsőoktatás strukturális reformjára, és ezáltal várhatóan a következő években egy sor magyarországi egyetem kerül fel a legjobb egyetemek 500-as nemzetközi rangsorára. Ez külföldi diákok megszólítását, minőségi humán erőforrás vonzását, és pénz bevonását teszi lehetővé, és az ország versenyképességének a növekedését eredményezi” – magyarázta a legjobban jegyzett és legnagyobb romániai egyetem, a BBTE rektora.
Hozzátette: egyet lehet érteni vagy sem az egyes közép-európai országok felsőoktatással kapcsolatos politikájával, de ezek végeredménye jó, és Romániának is erre kell figyelnie. Daniel David reményét fejezte ki, hogy Cristian Ghinea, az európai pénzalapokért felelős miniszter újraértékeli a helyreállítási források elosztásának a filozófiáját. Megjegyezte, az oktatásra szánt magyarországi és romániai összegek között nem nagy, hanem óriási a különbség, és további tíz évet is elvenne, míg Románia is közeledhetne a közép-európai szinthez.
A magyarországi egyetemi modellváltásra vonatkozó kérdésre a BBTE rektora azt mondta: nem a modellváltás mikéntjét, hanem az eredményeket kell nézni, ezek pedig nagyon jók Magyarország számára. „Nekünk meg kell találnunk a saját utunkat, hogy hasonló eredményeket érjünk el, hogy erős és jól finanszírozott akadémiai tömörüléseink legyenek, amelyek versenyképessé teszik az országot” – idézte az MTI Daniel Davidot, a romániai rektorok tanácsának elnökét.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
szóljon hozzá!