
A buziásfürdői új szabadidőközpont megerősítheti a város pozícióját az ország nyugati részének turisztikai térképén (látványterv)
Fotó: ADR Vest
Új, multifunkcionális szabadidőközponttal gazdagodik Buziásfürdő gyógyüdülőhelye. A Temes megyei város új turisztikai létesítménye beltéri és kültéri medencéket, wellness- és spalétesítményeket, sportpályákat, előadások és kulturális rendezvények lebonyolítására alkalmas tereket, valamint szabadtéri pihenőövezeteket foglal magában.
2026. november 19., 21:302026. november 19., 21:30
A több mint 11 millió euró értékű buziásfürdői beruházás célja a város turisztikai kínálatának bővítése, a helyi kulturális örökség hasznosítása, valamint új szabadidős lehetőségek teremtése mind a helyi lakosok, mind a látogatók számára.
Az új szabadidőközpont kiegészíti az üdülőhely meglévő infrastruktúráját, és egész évben lehetővé teszi sport-, rekreációs, kulturális és oktatási tevékenységek széles körének megszervezését, csökkentve ezzel a turisztikai kínálat szezonális kitettségét.
A 2021–2027-es Nyugati Regionális Program finanszírozásával megvalósuló projekt egy több mint 3300 négyzetméteres multifunkcionális infrastruktúra megvalósítását irányozza elő, amely különböző felhasználói csoportoknak szánt beltéri és kültéri tereket integrál.
A beruházás egyik fő eleme a wellness- és sparészleg, amelyben főmedence, pihenő- és hidromasszázsmedence, szaunák, masszázshelyiségek, öltözők és kiegészítő létesítmények kapnak helyet. A beltéri és kültéri medencék egyaránt alkalmasak lesznek úszásra és szabadidős tevékenységekre, valamint a gyermekek vízisportokba való bevezetésére, aquagym-foglalkozásokra vagy egyéb sporttevékenységekre. A kültéri medence elsősorban rekreációs funkciót tölt majd be, és a meleg évszakban lesz használható.
A központ multifunkcionális terekkel rendelkezik majd színházi előadások, koncertek, előadóestek, filmvetítések, kiállítások, könyvbemutatók és oktatási rendezvények megszervezéséhez. Lehetőség nyílik többek között festészeti, kerámia-, szobrászati és mintázó műhelyek, gyermekfoglalkozások, táncversenyek vagy szakmai találkozók megtartására is. Az emeleten olyan termeket alakítanak ki, amelyek különböző méretű események – az iskolai ünnepségektől és műhelyfoglalkozásoktól kezdve az előadásokig és közösségi rendezvényekig – befogadására alkalmasak.
A projekt része egy multifunkcionális sportpálya, egy minigolfpálya, fitnesz-, jóga-, pilates-, tollaslabda- és asztalitenisz-övezetek, valamint csúszdákkal, mászóelemekkel és egyéb szabadidős eszközökkel felszerelt játszóterek. A tájépítészeti kialakítás lehetővé teszi filmvetítések, zenei és színházi fesztiválok, kiállítások, oktatási programok és közösségi események megrendezését.
A projektbe 11,16 millió eurót fektetnek be, a beruházás kedvezményezettje Buziásfürdő polgármesteri hivatala. Ebből az összegből közel 11 millió euró vissza nem térítendő európai uniós forrás, amelyet a Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség által kezelt 2021–2027-es Nyugati Regionális Program biztosít.
A projekt mutatói szerint az új szabadidős infrastruktúra várhatóan évente több mint 15 000 látogatót vonz majd. A projekt befejezésének becsült határideje 2028. október 31.
A Temes megyei Buziásfürdő első említése 1321-ből származik, ám a 19. század elejéig jelentéktelen falu volt. Sorsát vasas, szén-dioxidban gazdag ásványvizei fordították meg:
Az 1850-es évektől, majd az 1867-es kiegyezés után Buziásfürdő Magyarország elsőrangú fürdőhelyei közé emelkedett. Ekkor épült a Nagyszálló, a kaszinó, a hideg- és melegfürdő, valamint 1874-ben Európa első ásványvizes medencéje. Jelképe, a Stammer Vilmos tervezte 512 méteres, bizánci stílusú fedett sétány (kolonnád) 1856–1875 között készült el.
Trianon után Romániához került; a két világháború között még virágzott, a királyi család mellett Bartók Béla és George Enescu is megfordult itt. A kommunista államosítás után tömegüdülőhellyé vált, a rendszerváltást követően pedig a történelmi villák és fürdők nagy része lepusztult. A 21. században lassú megújulás indult: 2016–2017-ben uniós forrásból felújították a kolonnádot, ma pedig a szív- és érrendszeri kezelések mellett új beruházásokkal próbálják visszaadni egykori vonzerejét.
Buziásfürdőt a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 4579 fő lakja, közülük 126-an vallották magukat magyarnak (2 százalék).
Brassó, a Barcaság és Kovászna megye is nyer az elővárosi vasúttal – hangsúlyozta csütörtökön Adrian Veştea, a Brassó Megyei Tanács elnöke.
Öt, 14 és 18 év közötti fiatal támadt rá egy külföldi állampolgárságú személyszállítóra Szeben megyében, miután a sofőr célba juttatta őket. A támadók megverték, megfenyegették, majd elvették az 5000 lejét.
Bő tíz éve életbe lépett a zárt nyilvános helyiségekben való dohányzást tiltó törvény Romániában. Az azóta eltelt évtized mérlege kettős: a füstnek való kitettség drámaian csökkent, az egészségügyi következmények viszont ma is ezrek életét követelik.
Mesterséges intelligencia kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt.
A kolozsvári nagybani piac árusítóhelyeitől jutott el a nagyáruházláncokig Németi József aranyosszéki zöldségtermesztő, aki közel három évtizede foglalkozik gazdálkodással. Videós riportunkban a szövetkezeti értékesítés előnyeit mutatjuk be.
Már harmadik napja tiltakozik a temesvári Nikolaus Lenau Gimnázium több diákja. Arról az intézményről van szó, amelyben október végén egy diák késsel a kezében fotózkodott.
Továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására a csángómagyar közösségek: a 37 helyszínen 2200 gyermeket elérő oktatási és hagyományőrző program jövőjéről kormányzati tisztségviselők egyeztettek a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel.
A székelyföldi kistelepülések jövőjét teszik bizonytalanná az egymásnak ellentmondó közigazgatási reformelképzelések. Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere a Krónikának elmondta, napirendre kell tűzni a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.
Egyre elégedetlenebb a kolozsvári metró építésének ütemével Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint túl sok idő telt el anélkül, hogy látványos előrelépés történt volna.
szóljon hozzá!