Hirdetés

Közös érdek a kutyamenhelyek fenntartása, mégis számos nehézséggel szembesülnek a létesítmények működtetői

A csíkszeredai telepen 240-270 kutyát tartanak, tulajdonképpen várólista van, hogy újabb állatok bekerülhessenek •  Fotó: ProAnimalia

A csíkszeredai telepen 240-270 kutyát tartanak, tulajdonképpen várólista van, hogy újabb állatok bekerülhessenek

Fotó: ProAnimalia

A csíkszeredai Pro Animalia az ország legrégebbi állatvédelmi alapítványa, magántulajdonban lévő állatmenhelye. Az Orendi Éva által 1996-ban alapított otthon állatszerető emberek munkájának köszönhetően létezik immár lassan harminc éve, és próbál hozzájárulni az oly sokszor napirendre kerülő kóborkutya-kérdés megoldásához, az ivartalanítás fontosságának tudatosításához. Gidró Paula, a menhely adminisztrátora mesélt missziójukról, mindennapi nehézségeikről.

Tóth Gödri Iringó

2024. július 23., 09:572024. július 23., 09:57

A huszonnyolc évvel ezelőtt alapított Pro Animalia Menhely úttörőnek számított a rendszerváltás utáni Romániában, így kezdő lépései bizony nehézkesek voltak, a bürokrácia nem volt felkészülve egy ilyen jellegű létesítmény megnyitására, működésének szabályozására. „Egy maroknyi állatszerető ember összeállt, és elkezdte csinálni azt, amit szeret. Persze nem csak a külső tényezők, hanem a körülmények sem olyanok voltak, mint ma: akkoriban többnyire láncon tartották a kutyákat, az egészségügyi ellátás sem olyan volt, mint napjainkban” – idézte fel a kezdeteket a Krónikának Gidró Paula, a csíkszeredai létesítmény adminisztrátora.

Az igazi változást az hozta el számukra, amikor a kétezres évek végén egy német hölgy felfigyelt a menhelyre, és anyagi segítséget, támogatást ajánlott a Freundeskreis Bruno Pet e. V. elnevezésű szervezet által, és a Pro Animalia Alapítvány azóta is németországi önkéntesek rendszeres adományainak köszönhetőn működik, tudja fenntartani a menhelyet. Ami bizony nem kis kiadás, hiszen a telepen 240-270 kutyát tartanak, tulajdonképpen várólista van, hogy újabb állatok bekerülhessenek – ezek általában ideiglenes befogadónál várnak a sorukra.

Hirdetés

Gidró Paula azt is elmagyarázta, hogy ebből a 240-270 kutyából körülbelül 140 „öröklakó”, tehát bizonyos okok miatt nem lehet őket örökbe adni, életük végéig a menhelyen maradnak.

Vannak olyan állatok a telepen, amelyek annyira traumatizáltak, hogy a mai napig nem tudják a kutyaotthon munkatársai sem megérinteni őket, azok sem, akik évek óta a gondozóik. Ellenben a többi állat befogadóra vár, ezek a kutyák már szocializálódtak az emberrel, más állatokkal, a többi kutyával.

Sérült állatok is kerülnek a menhelyre •  Fotó: ProAnimalia Galéria

Sérült állatok is kerülnek a menhelyre

Fotó: ProAnimalia

A létesítmény működtetői nagyon örülnek a külföldi segítségnek, hiszen a menhely tipikusan olyan „vállalkozás”, ami csak viszi a pénzt: az élelem, a gyógyszeres kezelések, az ivartalanítás, a csipezés, a vizsgálatok mind-mind pénzbe kerülnek. Ehhez még hozzájön az alkalmazottak bére, a közüzemi díjak. Az pedig külön kiadás, ha valahonnan távolról kell egy kutyát begyűjteni vagy ha komolyabb műtétre van szüksége.

Gidró Paula elmondta, hogy

nálunk sajnos nem viszonyulnak az emberek tudatosan a kutyakérdéshez, ahhoz, hogy erre igenis áldozni kell, és ez nem csak az állatbarátok érdeke, hanem mindenkié, aki azt szeretné, hogy az utcájában, a lakása körül ne csavarogjanak kóbor kutyák, hogy segítsék a túlszaporulatot megállítani.

Szerinte épp ezért lenne nagyon fontos felhívni a figyelmet az ivartalanítás szükségességére is, hiszen egy kutyának egy év leforgása alatt akár 22 kölyke is születhet, ami egyértelműen túl nagy szám.

Fontos felhívni a figyelmet az ivartalanítás szükségességére, hiszen egy kutyának egy év leforgása alatt akár 22 kölyke is születhet •  Fotó: ProAnimalia Galéria

Fontos felhívni a figyelmet az ivartalanítás szükségességére, hiszen egy kutyának egy év leforgása alatt akár 22 kölyke is születhet

Fotó: ProAnimalia

Egyébként a rendszerváltás utáni bürokratikus „légüres térrel” ellentétben ma már nagyon szigorúan szabályozott az intézményes kutyatartás Romániában, minden egyes beadott gyógyszer után három dokumentumot kell „legyártani”, rendszeresek az ellenőrzések, az állatrendőrség munkatársai néha akciókamerákkal felszerelkezve rontanak a menhelyekre, hibákat keresve. A csíkszeredai ebotthon vezetőjének elmondása szerint őket is nagyon gyakran ellenőrzik, miközben tisztában van vele, hogy ez nem minden menhely esetében van így, főleg az állami létesítmények képeznek némileg kivételt, illetve vannak megyék, régiók, ahol nagyon sok kihágás fölött szemet hunynak.

Az állami menhelyek esetében a kutya bekerülése után sor kerül az ivartalanításra, csipezésre, meghirdetik az örökbe adást, de ha az állatot 14 napon belül nem fogadják örökbe, akkor elaltatják őket. Gidró Paula szerint egyes helyeken bizony meg-megtörténik, hogy ez a folyamat nem úgy zajlik, ahogy azt a törvény előírja, és a kutyát a megszabott határidő előtt elaltatják.

A menhely egyébként 2014 és 2018 között együttműködött Csíkszereda önkormányzatával, a befogott kóbor kutyákat is befogadták, de erre ma már nincs kapacitásuk. Ennek kapcsán Gidró Paula elmondta, a befogáskor a munkatársak sokszor szembesülnek azzal, hogy egy-egy kutya nem is kóbor, csak csipezetlen és a gazdája „lazán” kezeli, önsétáltató, esetleg a városok közelében található roma telepekről jár be ételt keresni, este pedig hazatér, van gazdája.

Az alapítványnak voltak olyan akciói is, melyek során a hargitai megyeszékhely környéki romatelepek kutyáit összegyűjtötték, ivartalanították őket, majd visszavitték az ebeket tulajdonosaiknak.

„Nagyjából onnan tudod, hogy egy kutya kóbor, és nem csak egy felelőtlen gazdának a tulajdona, hogy közel sem tudsz menni hozzá. A kóbor kutya nem volt soha emberhez szokva, hanem a felelőtlen emberek hozadéka. Nem a fán terem” – fogalmazott. Hozzátette, például Kovászna megyében jobban működik a rendszer, mint Hargita megyében, hiszen a háromszéki hatóságok faluról falura, házról házra járnak, és ellenőrzik, megbüntetik a gazdákat, ha a kutyáik nincsenek ivartalanítva, hiszen emiatt lesz a sok mezőre kirakott kölyök, melyekből – ha túlélik – kóbor kutya lesz.

Gidró Paula, a kutyamenhely ügyvezetője •  Fotó: ProAnimalia Galéria

Gidró Paula, a kutyamenhely ügyvezetője

Fotó: ProAnimalia

Annak kapcsán, hogy a helyi közösség mennyire viszonyul pozitívan a menhelyhez, illetve az ott dolgozók munkájához, Gidró Paula elmondta, hogy sajnos elég kevesen értékelik, kevés a támogatójuk. Például a nagyobb cégek inkább adják adójuk felajánlható százalékát sport vagy kulturális egyesületeknek, mivel nem látják át, hogy egy menhely a mindennapi életterük jobbá tételéhez járul hozzá, nem csak néhány „kutyabolond” szórakozása. Ellenben szerencsére azért akad néhány civil, aki adója 3,5 százalékával hozzájárul a menhely működtetéséhez.

Idézet
Azt kell mondjam, hogy az állatmentésben nem a sok szenvedő állat a legnehezebb dolog, mert ahhoz sajnos az ember hozzászokik, kialakít egyféle távolságtartást, hogy ne viselje meg minden egyes eset. Az ember hozzáállása a fő probléma.

Sok rosszat kapok, kapunk. Sokszor megtörténik, hogy nem tudok segíteni egy adott kutyán, hisz véges számú helyünk van, de aki elhozza, mert ráunt a kutyájára, az ezt nem akarja megérteni. Nem tudom mindenki problémáját megoldani, főleg, hogy sokszor ők okozták, mert mondjuk kis koruktól fogva felelőtlenül, mindenféle ismeret és tudás hiányában nevelték az adott kutyát. Jobban mondva nem nevelték, hanem tartották” – fejtette ki lapunknak a csíkszeredai állatmenhely ügyvezetője.

A menhelyen egyébként dolgozik állatorvos, állattechnikus, illetve valamennyi munkatársnak van „kutyás tapasztalata” és házikedvence, így általában a munkaköri leírásukon túlmenően is igyekeznek tenni az állatokért.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 13., kedd

Japán sztrájk az erdélyi fegyvergyárban

A Kudzsiri Fegyvergyár alkalmazottainak jelentős része kedden japán sztrájkot tartott tiltakozásul amiatt, hogy nem írták még alá az új kollektív munkaszerződést.

Japán sztrájk az erdélyi fegyvergyárban
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Vallásszabadság napja Tordán: „az egyedüli mentsvárak az alapvető igazságok”

Változó világunk sajátosságává vált a bizonytalanság, szemünk láttára omlik össze egy világrend és ilyen korban az egyedüli mentsvárak az alapvető igazságok, „melyek felöltöztetik fázó szellemtestünket” – vallja Kovács István.

Vallásszabadság napja Tordán: „az egyedüli mentsvárak az alapvető igazságok”
2026. január 13., kedd

Halálos baleset történt Temesvár körgyűrűjén

Halálos közúti baleset történt kedden Temesvár körgyűrűjén: teherautó és személygépkocsi ütközött, az autó sofőrje a helyszínen életét vesztette – adta hírül a Digi 24 hírtelevízió.

Halálos baleset történt Temesvár körgyűrűjén
2026. január 13., kedd

Áldozatot is követelt a sarkvidéki fagy – Mínusz 20 foknál alacsonyabb hőmérsékletet is mértek

Sarkvidéki faggyal indult a keddi nap Románia-szerte. Egy ember életét vesztette kihűlés miatt.

Áldozatot is követelt a sarkvidéki fagy – Mínusz 20 foknál alacsonyabb hőmérsékletet is mértek
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Újabb ukrán férfit mentettek meg a máramarosi hegyimentők, a rossz időjárás miatt egy esztenán ragadtak

Életben találták hétfő éjszaka a Máramarosi-havasokban a hegyimentők egy 31 éves ukrán férfit, akinek keresését már egy éjszakával korábban elkezdték.

Újabb ukrán férfit mentettek meg a máramarosi hegyimentők, a rossz időjárás miatt egy esztenán ragadtak
2026. január 13., kedd

Eladó az egykori tordai sörgyár, Erdély ipari örökségének különleges darabja

Új tulajdonost keres Kolozs megye egyik legkülönlegesebb ipari öröksége, az egykori tordai sörgyár. A 18–19. században épült, 8400 négyzetméteres hasznos felületű, a Rațiu család tulajdonában lévő sörgyár épülete 2,69 millió euróért cserélne gazdát.

Eladó az egykori tordai sörgyár, Erdély ipari örökségének különleges darabja
2026. január 12., hétfő

A Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége kapja idén az SZNT Gábor Áron-díját

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottságának döntése értelmében a 2025-ös évre szóló Gábor Áron-díjat a dr. László Eszter által vezetett Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége kapja.

A Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége kapja idén az SZNT Gábor Áron-díját
Hirdetés
2026. január 12., hétfő

A restaurálás után ismét a történelmi főépületben fogadja a látogatókat az Arad megyei könyvtár

A monarchia idején a Mezőgazdasági Kamara székhelyeként emelt háromszintes belvárosi műemlék épület teljes felújításon esett át, ami során az értékes vitráliákat is restaurálták.

A restaurálás után ismét a történelmi főépületben fogadja a látogatókat az Arad megyei könyvtár
2026. január 12., hétfő

Megtorpant az állami mentőöv: tömegek állása forog kockán az Azomureșnél

A Romgaz késlekedése és a gázpiaci kockázatok miatt az Azomureș több száz dolgozót küld kényszerszabadságra, miközben beszállítók százait is érinti a visszaesés.

Megtorpant az állami mentőöv: tömegek állása forog kockán az Azomureșnél
2026. január 12., hétfő

Már nem tart sokáig a rendkívül hideg idő

A hét első napjaiban még kitart a fagyos időjárás, szerdától azonban országszerte enyhülni fog az idő – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) január 12. és 25. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Már nem tart sokáig a rendkívül hideg idő
Hirdetés
Hirdetés