A csíkszeredai telepen 240-270 kutyát tartanak, tulajdonképpen várólista van, hogy újabb állatok bekerülhessenek
Fotó: ProAnimalia
A csíkszeredai Pro Animalia az ország legrégebbi állatvédelmi alapítványa, magántulajdonban lévő állatmenhelye. Az Orendi Éva által 1996-ban alapított otthon állatszerető emberek munkájának köszönhetően létezik immár lassan harminc éve, és próbál hozzájárulni az oly sokszor napirendre kerülő kóborkutya-kérdés megoldásához, az ivartalanítás fontosságának tudatosításához. Gidró Paula, a menhely adminisztrátora mesélt missziójukról, mindennapi nehézségeikről.
2024. július 23., 09:572024. július 23., 09:57
A huszonnyolc évvel ezelőtt alapított Pro Animalia Menhely úttörőnek számított a rendszerváltás utáni Romániában, így kezdő lépései bizony nehézkesek voltak, a bürokrácia nem volt felkészülve egy ilyen jellegű létesítmény megnyitására, működésének szabályozására. „Egy maroknyi állatszerető ember összeállt, és elkezdte csinálni azt, amit szeret. Persze nem csak a külső tényezők, hanem a körülmények sem olyanok voltak, mint ma: akkoriban többnyire láncon tartották a kutyákat, az egészségügyi ellátás sem olyan volt, mint napjainkban” – idézte fel a kezdeteket a Krónikának Gidró Paula, a csíkszeredai létesítmény adminisztrátora.
Az igazi változást az hozta el számukra, amikor a kétezres évek végén egy német hölgy felfigyelt a menhelyre, és anyagi segítséget, támogatást ajánlott a Freundeskreis Bruno Pet e. V. elnevezésű szervezet által, és a Pro Animalia Alapítvány azóta is németországi önkéntesek rendszeres adományainak köszönhetőn működik, tudja fenntartani a menhelyet. Ami bizony nem kis kiadás, hiszen a telepen 240-270 kutyát tartanak, tulajdonképpen várólista van, hogy újabb állatok bekerülhessenek – ezek általában ideiglenes befogadónál várnak a sorukra.
Vannak olyan állatok a telepen, amelyek annyira traumatizáltak, hogy a mai napig nem tudják a kutyaotthon munkatársai sem megérinteni őket, azok sem, akik évek óta a gondozóik. Ellenben a többi állat befogadóra vár, ezek a kutyák már szocializálódtak az emberrel, más állatokkal, a többi kutyával.
Sérült állatok is kerülnek a menhelyre
Fotó: ProAnimalia
A létesítmény működtetői nagyon örülnek a külföldi segítségnek, hiszen a menhely tipikusan olyan „vállalkozás”, ami csak viszi a pénzt: az élelem, a gyógyszeres kezelések, az ivartalanítás, a csipezés, a vizsgálatok mind-mind pénzbe kerülnek. Ehhez még hozzájön az alkalmazottak bére, a közüzemi díjak. Az pedig külön kiadás, ha valahonnan távolról kell egy kutyát begyűjteni vagy ha komolyabb műtétre van szüksége.
Gidró Paula elmondta, hogy
Szerinte épp ezért lenne nagyon fontos felhívni a figyelmet az ivartalanítás szükségességére is, hiszen egy kutyának egy év leforgása alatt akár 22 kölyke is születhet, ami egyértelműen túl nagy szám.
Fontos felhívni a figyelmet az ivartalanítás szükségességére, hiszen egy kutyának egy év leforgása alatt akár 22 kölyke is születhet
Fotó: ProAnimalia
Egyébként a rendszerváltás utáni bürokratikus „légüres térrel” ellentétben ma már nagyon szigorúan szabályozott az intézményes kutyatartás Romániában, minden egyes beadott gyógyszer után három dokumentumot kell „legyártani”, rendszeresek az ellenőrzések, az állatrendőrség munkatársai néha akciókamerákkal felszerelkezve rontanak a menhelyekre, hibákat keresve. A csíkszeredai ebotthon vezetőjének elmondása szerint őket is nagyon gyakran ellenőrzik, miközben tisztában van vele, hogy ez nem minden menhely esetében van így, főleg az állami létesítmények képeznek némileg kivételt, illetve vannak megyék, régiók, ahol nagyon sok kihágás fölött szemet hunynak.
Az állami menhelyek esetében a kutya bekerülése után sor kerül az ivartalanításra, csipezésre, meghirdetik az örökbe adást, de ha az állatot 14 napon belül nem fogadják örökbe, akkor elaltatják őket. Gidró Paula szerint egyes helyeken bizony meg-megtörténik, hogy ez a folyamat nem úgy zajlik, ahogy azt a törvény előírja, és a kutyát a megszabott határidő előtt elaltatják.
A menhely egyébként 2014 és 2018 között együttműködött Csíkszereda önkormányzatával, a befogott kóbor kutyákat is befogadták, de erre ma már nincs kapacitásuk. Ennek kapcsán Gidró Paula elmondta, a befogáskor a munkatársak sokszor szembesülnek azzal, hogy egy-egy kutya nem is kóbor, csak csipezetlen és a gazdája „lazán” kezeli, önsétáltató, esetleg a városok közelében található roma telepekről jár be ételt keresni, este pedig hazatér, van gazdája.
„Nagyjából onnan tudod, hogy egy kutya kóbor, és nem csak egy felelőtlen gazdának a tulajdona, hogy közel sem tudsz menni hozzá. A kóbor kutya nem volt soha emberhez szokva, hanem a felelőtlen emberek hozadéka. Nem a fán terem” – fogalmazott. Hozzátette, például Kovászna megyében jobban működik a rendszer, mint Hargita megyében, hiszen a háromszéki hatóságok faluról falura, házról házra járnak, és ellenőrzik, megbüntetik a gazdákat, ha a kutyáik nincsenek ivartalanítva, hiszen emiatt lesz a sok mezőre kirakott kölyök, melyekből – ha túlélik – kóbor kutya lesz.
Gidró Paula, a kutyamenhely ügyvezetője
Fotó: ProAnimalia
Annak kapcsán, hogy a helyi közösség mennyire viszonyul pozitívan a menhelyhez, illetve az ott dolgozók munkájához, Gidró Paula elmondta, hogy sajnos elég kevesen értékelik, kevés a támogatójuk. Például a nagyobb cégek inkább adják adójuk felajánlható százalékát sport vagy kulturális egyesületeknek, mivel nem látják át, hogy egy menhely a mindennapi életterük jobbá tételéhez járul hozzá, nem csak néhány „kutyabolond” szórakozása. Ellenben szerencsére azért akad néhány civil, aki adója 3,5 százalékával hozzájárul a menhely működtetéséhez.
Sok rosszat kapok, kapunk. Sokszor megtörténik, hogy nem tudok segíteni egy adott kutyán, hisz véges számú helyünk van, de aki elhozza, mert ráunt a kutyájára, az ezt nem akarja megérteni. Nem tudom mindenki problémáját megoldani, főleg, hogy sokszor ők okozták, mert mondjuk kis koruktól fogva felelőtlenül, mindenféle ismeret és tudás hiányában nevelték az adott kutyát. Jobban mondva nem nevelték, hanem tartották” – fejtette ki lapunknak a csíkszeredai állatmenhely ügyvezetője.
A menhelyen egyébként dolgozik állatorvos, állattechnikus, illetve valamennyi munkatársnak van „kutyás tapasztalata” és házikedvence, így általában a munkaköri leírásukon túlmenően is igyekeznek tenni az állatokért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!