
Az Európai Unió vidékfejlesztési programja keretében elérhető források lehívásának elősegítése céljából szervezett szerdán délután a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (KRÜH) konferenciát Szatmárnémetiben Vidékfejlesztés a Partiumban címmel.
2014. július 31., 20:102014. július 31., 20:10
A találkozó keretében áttekintették az előző évek romániai, illetve magyarországi tapasztalatait, ezekből kiindulva pedig arról tanácskoztak, hogy mire lesz érdemes hangsúlyt fektetni a következő, 2014-2020-as költségvetési periódusban.
Amint a KRÜH szatmárnémeti irodájának vezetőjétől, Balog Zoltántól megtudtuk, a konferenciára meghívták Szatmár megyéből mind a négy, az úgynevezett Leader program gyakorlatba ültetésére létrehozott helyi akciócsoportot, jelen volt továbbá két Szilágy megyei és egy magyarországi, egész pontosan a felsőszabolcsi helyi akciócsoport képviselője.
A romániai vidékfejlesztési programot Magyar Loránd, a vidékfejlesztési hatóság szatmári osztályvezetője ismertette, míg a magyarországiról Torda Márta, a földművelésügyi minisztérium helyettes osztályvezetője beszélt. Utóbbi nagy hangsúlyt fektetett a falugazdász-hálózatra, melynek keretében határon túli magyar gazdálkodóknak szerveznek különféle képzéseket és egyéb szakmai programokat.
Arról, hogy az országos programok miként képeződnek le helyi szinten, a jelen lévő akciócsoport-képviselők számoltak be, majd arról tárgyaltak, hogy miként ajánlatos összeállítani a helyi stratégiákat az EU-s szintű vidékfejlesztési program tervezetének ismeretében, hogy milyen lehetőségek nyílnak meg a román–magyar határrégióban élő gazdák számára.
A szatmárnémeti KRÜH iroda eddigi munkájáról Balog Zoltán elmondta, tavaly október óta több tucat megkeresés érkezett hozzájuk, a klienseik között voltak horvátországi, felvidéki és délvidéki érdeklődők is, akiknek elsősorban üzleti partnerek keresésében voltak segítségükre. Emellett magyarországi cégek romániai leányvállalatai is igényelték a tanácsaikat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
szóljon hozzá!