Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Az állam szinte teljesen „levette a kezét” a fogászati kezelésről, és ez nem annyira a privatizálásra kényszerült orvosokat, hanem a pácienseket érinti. Leginkább a gyermekek és a kisnyugdíjasok sínylik meg a kezelés hiányát.
2020. október 24., 16:382020. október 24., 16:38
2020. november 16., 16:292020. november 16., 16:29
A székelyföldi fogorvosok többsége ódzkodik szerződést kötni a megyei egészségbiztosítási pénztárral, mert fölöslegesnek tartják. Az állam csupán jelképes megtérítést biztosít, ebből az összegből havonta néhány foghúzásra, jobb esetben tömésre futja. Bár ez is több a semminél, a bürokratikus akadályok eltántorítják a szakembereket a szerződéskötéstől.
A statisztikák szerint a Hargita és Kovászna megyei fogorvosok közül alig néhányan állnak szerződéses viszonyban a pénztárral. Maros megye sincs sokkal különb helyzetben, itt a szakemberek egynegyede kötött megállapodást.
A sepsiszentgyörgyi származású Márton Csongor úgy véli, a szerződéskötéssel „drágább lenne a leves, mint a hús”, magyarán a térítéshez szükséges dokumentáció elkészítése túlságosan sok időt rabolna el a fogászati munkától. „Nincs, és nem is volt szerződésem a biztosítási pénztárral, a papírok kitöltése helyett inkább ingyen kezelem a hozzám visszatérő gyerekeket” – mondja a Marosvásárhelyen dolgozó szakember, aki egyben a megyei kamara titkára is. Meglátása szerint,
Márton úgy véli, már az is jelentős előrelépés lenne, ha a finanszírozás ellenőrizhetővé tenné a gyerekek fogsorának állapotát. „A fiatal finn kollégák sokáig Romániába jártak gyakorlatozni, mert a saját országukban nem volt alkalmuk gyerekek fogát kezelni” – von párhuzamot az itthoni és a skandináv államban tapasztalt egészségügyi állapot között a marosvásárhelyi fogorvos. Míg egy foghúzás vagy tömés még „belefér” a költségvetésbe, a luxusnak számító fogszabályozás állami támogatásáról szó sem lehet.
„Így egy gonddal kevesebb” – jegyzi meg némi iróniával Gyergyai Réka. A fogszabályozásra szakosodott orvosnő szerint az egészben az a jó, hogy így nem kell időt, energiát szentelnie a pénztárral való elszámolás lebonyolítására, és a pénzbírsággal fenyegetőző ellenőrök sem lógnak mindegyre a nyakán. A Marosvásárhelyen dolgozó fogorvosnő azonban
A fogszabályozás költségeit ugyanis csak a tehetősebb vagy az áldozatkész szülők tudják megengedni maguknak. Gyergyai Réka szerint már az is jelentős előrelépés volna, ha az állam a gyerekek időszakos ellenőrzését támogatná.
A nyárádmenti Lukafalva, más nevén Dózsa György község fogorvosa, Száva Hunor is úgy véli, sokat segítene a gyerekeken, ha az állam legalább az ő kezelésükre nagyobb figyelmet – és ezzel együtt pénzt – szentelne. A fiatal fogorvos azon kevés szakemberek közé tartozik, akik hónapról hónapra felveszik a harcot a bürokráciával, kitöltenek minden egyes nyomtatványt, és igényt tartanak a biztosító térítésére. „Nagyon kevés pénzről van szó, de pár rászoruló idős személynek, és néhány gyermeknek a minimális kezelésére elegendő. Ez főként abban a másfél éves időszakban derült ki, amikor a pénztár nem kötött szerződést.
– vázolja a helyzetet a fiatal szakember. Azzal, hogy 1989 után a román állam magánosításra kényszerítette a szakmát, számos pályakezdő orvost szinte lehetetlen feladat elé állított. Jobbára csak annak a fiatalnak volt esélye rendelőt nyitni, akinek a szülei képesek voltak biztosítani az indulótőkét.
Kezd normalizálódni a „járványfogászat”
Egyre kevesebb székelyföldi fogorvosi rendelő számolja fel a koronavírus-járvány miatti többletkiadásokat – mondta Márton Csongor. A Maros Megyei Fogorvosi Kamara titkára nem tartja etikusnak, hogy az orvos – mert kénytelen egy UV-lámpa beszerzésébe fektetni –, a pácienseivel fizettesse meg ezt. „Azt látom, hogy a magyar kollégák nagy többsége nemigen kér pluszdíjat, inkább arra törekszik, hogy segítőkészséget tanúsítson a kialakult járványhelyzetben” – fejtette ki. Közben a védőfelszerelések körüli problémák is enyhültek: ma már nem jelent gondot az orvosi maszk vagy a kesztyű beszerzése, sőt ezek ára is kezd szép lassan csökkenni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!