
2011. szeptember 06., 07:382011. szeptember 06., 07:38
A Vörös Hadsereg 1944-ben tartóztatta le azzal a váddal, hogy mint magyar levente önként harcolt a Szovjetunió ellen. Rózsás János bár egészen fiatalon, 18 évesen került munkatáborba, elhatározta, amikor megmenekül, leírja emlékeit, így születtek meg sorra a művei: 1986-ban Münchenben adták ki a Keserű ifjúság című könyvét, egy évvel később pedig az Éltető reménységet. 1995-ben egy, a munkatáborban tevékenykedő nővérről szóló könyve jelent meg, Dujsza nővér címmel, és 2000-ben adták ki először leghíresebb könyvét, ami tulajdonképpen magában foglalja a kényszermunkatábort túlélt és utólag felkeresett emberek történetét, a Gulag-lexikont.
„Amikor lehetőség nyílt a rehabilitációra, megpróbáltam felkutatni azokat, akik jogosultak voltak rá, így összesen 4700 ember történetét írtam le a Gulag-lexikonban” – mutatott rá az író. Leventesors című könyvében (2005) pedig a leventemozgalomról írt, amit később intézményesítettek, és a katonaság előkészítőjeként tartottak számon. „Fiatal leventeként kerültem a frontra egy ócska puskával a kezemben, amivel egyet sem lőttem, mégis fogságba estem, és később vitéznek minősítettek” – idézte fel az író. Rózsás János meglepően jó kedéllyel mesélt a meghurcoltatásairól, mint mondta, derűs, kiegyensúlyozott ember, és bár „nem arról van szó, hogy végigkacagtam a 9 évet”, elfogadta a sorsát. „Mindent elfogadtam, igyekeztem értelmes emberekkel beszélgetni, így lelkileg ép maradtam, hiszen ha a lélek erős, a szervezet igazodik hozzá” – mondta az író, aki elmondása szerint kiegyensúlyozott, mélyen vallásos családban nőtt fel, így ő maga is erős hitének köszönheti, hogy túlélte a megpróbáltatásokat. „Én nem a lágerben jöttem rá először, hogy az egyetlen, akivel magyarul beszélhetek a jó Isten” – fogalmazott.
Bár tilos volt, a munkatáborban egy 15-20 fős irodalmi kört működtettek ott megismert barátjával, Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicinnel, aki akkor matematikatanárként került a táborba, mára azonban már Nobel-díjas íróként tartják számon – aki A Gulag szigetcsoport című leleplező művet írta.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
Tüntetést hirdettek hétfőre a vidombáki IAR repülőgépgyár alkalmazottai.
Menetrendváltozás nyomán novembertől az eddiginél kevesebb járatot indít Marosvásárhelyről Budapestre a Wizz Air.
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.