Fotó: Barabás Ákos
Megtévesztő, hamis az RMDSZ politikusainak állítása, miszerint a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott új közigazgatási törvénykönyv visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén – szögezte le pénteki közleményében a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo).
2019. július 06., 09:172019. július 06., 09:17
2019. július 06., 12:162019. július 06., 12:16
A Szigeti Enikő ügyvezető igazgató kézjegyével ellátott dokumentumban a jogvédő szervezet kiemeli: az RMDSZ politikusaival ellentétben a Cemo szerint nem történt jogvesztés a romániai magyar közösség szempontjából, az új közigazgatási kódex nem jelent visszalépést a nyelvi jogok terén.
Az RMDSZ szerint csorbítja a kisebbségi jogokat, és visszalépést jelent az eddig hatályos rendelkezésekhez képest a bukaresti kormány által sürgősségi rendelettel hatályba léptetett új közigazgatási törvénykönyv, amely pénteken jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Sőt a régivel ellentétben az új törvénykönyv azt is szabályozza, hogy a kétnyelvű formanyomtatványokat, űrlapokat hogyan kell elkészíteni, milyen módszer szerint kell kivitelezni (195. cikkely, 4. bekezdés). Ezen kívül majd semmi sem változik azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot” – áll a Cemo közleményében.
Eszerint a polgármesteri hivatalokban (ott, ahol az etnikai kisebbséghez tartozó személyek számaránya 20 százalék felett van) ezentúl is van lehetőség magyarul ügyintézni, ennek érdekében a hivatal köteles magyarul beszélő személyeket is alkalmazni közönségszolgálati munkakörökbe (195/5). A magyar nyelvű beadványok esetén a hivatal köteles a választ magyarul is megfogalmazni (195/2). Magyarlakta településeken a döntéshozó testület napirendjét kötelezően ezután is magyar nyelven nyilvánosságra kell hozni (135/5) – közölte a 2007-ben Marosvásárhelyen alapított emberjogi és jogvédő szervezet.
A Cemo szerint továbbra is lehetőség nyílik magyarul is felszólalni a tanácsüléseken (138/3). A normatív és egyéni jellegű határozatok magyar nyelven történő közlése szintén benne van a törvényben (198/3, 199/3), de ez rendelkezik a hivatalok magyar nevének kötelező kifüggesztéséről (195/6), valamint a települések magyar nevének feltüntetéséről (195/6) is.
Ez, a korábbi 215-ös helyi közigazgatásról szóló törvényben úgy volt megfogalmazva, hogy az etnikai arányok változásától függetlenül a jogok maradnak” – vázolta a Cemo, amely elismeri: ennek valóban súlyos következményei lehetnek például Kolozsváron, hiszen ott a magyarság számaránya ma már jóval a 20% alá süllyedt, pedig egy igencsak jelentős magyar közösségről van szó, közel 50 000 emberről.
„Sajnos az RMDSZ számára nyilvánvaló lett, hogy Románia kormánya úgy hozta meg a romániai magyar közösség közigazgatási anyanyelvhasználati jogait nem korlátozó törvénykönyvet, hogy az érdekképviselet nem tagja a kormánynak, nincs a kormánypártokkal érvényben levő megállapodása, a parlamentben az erdélyi magyarság egyetlen érdekképviseleti szerve az ellenzék padjaiban foglal helyet” – fogalmaznak a Szigeti Enikő által aláírt közleményben.
A Cemo végezetül hangsúlyozza: fontos lenne, ha az RMDSZ központi vezetése az elfogadott anyanyelvi jogok érvényesítésének módszereiről, stratégiájáról beszélne, „és nem arról, hogy olyan települések magyarsága veszíti el anyanyelvhasználati jogait, ahol ezeket a lehetőségeket – pont az RMDSZ-es helyi képviselők miatt – eddig sem alkalmazták”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Látogatottsági adatok
5 hozzászólás