
Csomortányi István: a román állam intézményei megpróbálják leplezni Dormánfalva törvénytelen intézkedéseit (archív felvétel)
Fotó: Gábos Albin
A „kisebbség- és magyarellenes román állampolitika” leállításának céljával hívja tüntetni július 23-ra Székelyudvarhelyre szimpatizánsait az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
2019. július 09., 14:062019. július 09., 14:06
2019. július 09., 14:592019. július 09., 14:59
A tüntetést Csomortányi István, a párt elnöke jelentette be kedden kolozsvári sajtótájékoztatóján. Úgy vélte:
A korábban Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is tüntetést szervező EMNP elnöke szerint a törvénymódosítás azt a küszöböt is érinti, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a kisebbségeket. A módosítás előtti törvény ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait vette alapul a települési etnikai arányok megállapításánál. Azóta számos településen csökkent a küszöb alá a kisebbségek aránya. A módosított jogszabály immár a legutolsó népszámlálás adatait tekinti irányadónak.
Csomortányi István szerint a törvénykönyv egyetlen látszólagos jogbővítése is kockázatokat hordoz. A jogszabály most már kitér arra, hogy az önkormányzatok kétnyelvű formanyomtatványokat is használhatnak, de centralizálja a formanyomtatványok kibocsátását. Hozzátette: míg eddig az önkormányzatok maguk dönthettek a magyar nyelvű űrlapokról, most ezek formáját kormányhatározattal kell elfogadni.
Példaként hozta fel, hogy a román kulturális tárca visszamenőlegesen jóváhagyta a temetőátalakítás művészi koncepcióját. Azt is sérelmezte, hogy a hatóságok mindeddig semmi jelét nem adták, hogy bármilyen nyomozást végeznének a június 6-án elkövetett temetőgyalázás és vandalizmus miatt.
Csomortányi a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) vezetőségének diszkriminatív megnyilvánulásaira is kitért. Szerinte a magyarok hátrányos megkülönböztetését példázza, hogy az egyetemen angol nyelvű kart lehetett létrehozni, magyar nyelvűt viszont nem, és az egyetem a magyarok megkérdezése nélkül vette fel Emil Palade román származású Nobel-díjas tudós nevét.
Úgy vélte: a politikai elitnek három fő célja van: a hadsereg és a titkosszolgálatok megerősítése, az államvallás megerősítése, az ország területének megnövelése. Ezeket már a 19. században meghaladt céloknak tartotta. „Nem hisszük, hogy Románia prosperálóbb ország lesz a magyar közösség nélkül, mint ahogy az elűzött németek és a zsidók nélkül sem lett gazdagabb” – jelentette ki Csomortányi István.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
szóljon hozzá!