2008. december 17., 08:482008. december 17., 08:48
Az események szervezői azonban attól tartanak, hogy a megemlékezések szinte észrevétlenül zajlanak, mint szinte valamennyi évben az elmúlt évtizedben. Főként amiatt aggodalmaskodnak, hogy a fiatalabb generációk számára már csak két-három oldalnyi tananyagot jelent a történelemkönyvekben az 1989. decemberi rendszerváltó eseménysorozat. Az 1989. decemberi eseményekről emlékezett meg tegnapi európai parlamenti felszólalásában Tőkés László EP-képviselő, a 19 évvel ezelőtti események egyik főszereplője is. Tőkés az 1989-es kelet-közép-európai rendszerváltozás közelgő 20. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében arra emlékeztetett, hogy 1989 decemberében, a temesvári református templomnál éppen ezen a napon vette kezdetét a Ceauşescu-diktatúra bukásához vezető felkelés.
„December 15-én reggel az egyházunk és annak lelkipásztora védelmében kiálló magyar református hívek meglepő bátorsággal kergették el a Szekuritáté és a Milícia pribékjeit, majd élőláncot alkottak a templom körül. Órák alatt románok, magyarok, németek, szerbek – katolikusok, baptisták, evangélikusok, ortodoxok és zsidók – százai csatlakoztak az ellenállókhoz. A békés megmozdulás estére rendszer- és kommunistaellenes tüntetéssé alakult át. 1989-ben az erdélyi Temesvár lett Románia első szabad városa. Isten kegyelméből a cselekvő hit kivívta a szabadságot. Áldott legyen a hősök, a mártírok és az áldozatok emléke! A demokratikus rendszerváltozást tovább kell folytatnunk! Romániából Temesváron át vezet az út – Európába” – hangoztatta felszólalásában Tőkés László.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.