Ünneplő gyülekezet a kolozsvári belvárosi unitárius templomban
Fotó: Kiss Gábor
A kolozsvári belvárosi unitárius templomban folytatódott csütörtök délután a Tordán elkezdődött vallásszabadság ünnepe. A magyar kormányt Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője képviselte.
2022. január 13., 23:192022. január 13., 23:19
2022. január 14., 18:042022. január 14., 18:04
A csütörtök délelőtti tordai rendezvényt követően a Magyar Unitárius Egyház által szervezett vallásszabadság ünnepe délután a kolozsvári belvárosi unitárius templomban folytatódott. Bálint Benczédi Ferenc nyugalmazott püspök a mai ember szájából az Istennel kapcsolatban gyakran elhangzó kétkedő kérdésekre kereste a választ: hol van Isten, és miért engedi meg az igazságtalanságokat? E kételyeket mai világunk felerősíti, miután a kommunista rendszer letagadta Isten létezését.
Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője
Fotó: Kiss Gábor
Igehirdetésében a volt püspök arra figyelmeztetett, hogy
Az istenfélő ember feladata, hogy a benne élő Istent mutassa fel a világ fele. Prédikációjában a keresztfán szenvedő Názáreti Jézus utolsó szavaival világította meg e kételyeket, amikor Jézus így szólt: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”. Következő szavai azonban már így hangzottak: „Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet.” A mai ember is e krisztusi tanításokban találhatja meg kételyeire a választ: azt, hogy boldogulásának egyetlen útja, ha sorsát Istenre bízza.
Bálint Benczédi Ferenc leköszönt unitárius püspök
Fotó: Kiss Gábor
Az ünnepi istentiszteletet követő köszöntő beszédek rendjén Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház tavaly megválasztott, 32. püspöke szólt az ünneplő gyülekezethez. Örömét fejezte ki, hogy a Duna Televízió által élőben közvetített csütörtök délelőtti tordai ünnepség üzenete eljutott az egész Kárpát-medencébe. Az 1568-ban, Tordán elfogadott vallásszabadság mai üzeneteként azt hangsúlyozta,
„Nagy szükségünk van egymásra! Ami azt is jelenti, hogy az elkövetett sérelmekért bocsánatot kell kérnünk a másik embertől. Egy unitárius bocsánatot tud kérni más felekezetű protestáns társaitól, és ugyanez érvényes fordítva is, protestánsok és katolikusok között egyaránt” – hangoztatta a püspök, aki szerint 1568 csodájának nem szabad évszázadokkal ezelőtti történelmi eseményként elvesznie a múltba. Szavai szerint az egykori vallásszabadság kihirdetői is éppen olyan esendő emberek voltak, mint mi. Ezt a szellemi örökséget nekünk is át kell élnünk.
Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke
Fotó: Kiss Gábor
Kovács István a leköszönt püspök, Bálint Benczédi Ferenc 12 évnyi hűséges püspöki szolgálatát is méltatta. A kolozsvári ünnepség keretében Rácz Norbert Zsolt főjegyző, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkésze és Farkas Emőd főgondnok szintén méltatták a nyugdíjba vonult püspököt, akit egykori gyülekezete részéről köszöntött Désfalva unitárius lelkésze, Szombatfalvi Csongor is.
A kolozsvári ünnepség keretében Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője köszöntő beszédében felelevenítette a korabeli viszonyokat, amikor a tordai országgyűlés meghozta történelmi határozatát. A budapesti politikus szerint
Holott a korabeli Kárpát-medencében sem volt nyugodt világ, hiszen a fiatal János Zsigmond király és Dávid Ferenc kora egy nehéz helyzetben levő, három részre szakadt országot mutat. Ennek ellenére ehhez a korhoz köthető a mai történelmi magyar egyházak megerősödése és békés egymás mellett élése.
fogalmazott a budapesti politikus.
Csütörtök este megkoszorúzták Dávid Ferenc szobrát Kolozsváron
Fotó: Kiss Gábor
Az egyházi ünnepség keretében küküllőmenti népdalt énekelt Loghin Anett, a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákja. Reményik Sándor Torony című versét Román Eszter színművész tolmácsolásában hallgatta meg az ünneplő gyülekezet. Fellépett a János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula kórusa, Ördög Ödön karnagy vezényletével.
A templomi ünnepséget követően megkoszorúzták Dávid Ferenc szobrát, az estet szeretetvendégség zárta.
A magyar közmédia által élőben közvetített ünnepi istentisztelettel, beszédekkel és koszorúzással emlékeztek csütörtökön az 1568-ban Tordán kihirdetett vallásszabadság határozatára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!