Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A román gazdaság teljesítménye stagnált 2026 második negyedévében az előző három hónaphoz képest, az első félévben pedig 0,6 százalékkal csökkent éves összevetésben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) változatlanul 0,2 százalékos gazdasági visszaeséssel számol Romániában 2026-ra, jövőre pedig 1,8 százalékos növekedést vár.
Miközben a politikusok tárgyalási fordulókban mérik az időt, a gazdaság számára minden elvesztegetett hét magasabb kamatokat, elhalasztott beruházásokat, redőnyüket lehúzó vállalkozásokat, kivándorló munkavállalókat jelent – figyelmeztet Adrian Negrescu.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya 2 százalékra mérséklődött az idei első hat hónapban a tavalyi első félévben jegyzett 3,64 százalékhoz képest – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Ugyan júniusban hét ponttal 37,5 pontra emelkedett a román gazdaság iránti bizalom indexe, de továbbra is recessziós helyzetre utaló szinten maradt – nyilatkozta csütörtökön a CFA Románia Egyesület elnöke, Adrian Codirlașu.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre borúsabb képet mutat a román gazdaság: az elmúlt időszakban sorra rontották a növekedési kilátást a nemzetközi pénzintézetek és intézmények, ahogy a gazdasági elemzők is. A recesszió fenyegetése Damoklész kardjaként lebeg a román gazdaság felett.
Az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 1,2 százalékkal csökkent Románia bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) rontotta a román gazdaság idei teljesítményére vonatkozó előrejelzését: a februárban valószínűsített 1,2 százalékos növekedés helyett most 0,2 százalékos visszaesést vár.
Az Európai Bizottság jelentősen lefelé módosította a román gazdaság idei növekedési kilátásait: az őszi előrejelzésben szereplő 1,1 százalék után most mindössze 0,1 százalékos gyarapodást várnak.
A romániai közalkalmazottak valamivel több mint felének hozhat fizetésemelést a készülő bértörvény, amelynek hatályba lépését az is sürgeti, hogy fontos mérföldkő az országos helyreállítási tervben (PNRR).
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya a 2024-es 9,3 százalékról 7,9 százalékra csökkent tavaly az Eurostat adatai szerint, amelyek azt igazolják, hogy az irány helyes, a gazdaság stabilizálódik – vont mérleget szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Az Európai Unióban 82 százalékról 81,7 százalékra, az euróövezetben 88,4 százalékról 87,8 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság a tavalyi negyedik negyedévben a harmadik negyedéhez képest.
Látogatottsági adatok